Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-702

702. országos ülés 1901. május 4-éa

? szombaton, 257 el. ^Gg# to»/ Z7V/í/ van! a baloldalon.) Elsősorban Visontai Soma képviselő úr indítványát támogatom, de. hogy ne lássák huzavonásnak az a jogos követelésünk, hogy elsősorban utasíttassák az az indítvány a közgazdasági bizottsághoz, legalább is arra kérem a miniszterelnök urat, halaszsza el indítványának a, tárgyalását a hétfői ülésre. (Helyeslés a haloldalon). Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Kérem, a képviselő urakat, szíveskedjenek helyöket elfoglalni. A tanácskozást folytatjuk. Lukáts Gyula jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza: A parlamentarizmus és a pártélet szempontjából is kétségtelenül örvendetes jelenségnek tartom , a t. miniszterelnök úr által ezen törvényjavaslathoz és szerződéshez benyújtott módosítást. A szünet alatt alkalmam volt legalább röviden tájékozást szerezni arról, a mit a t. miniszter úr ezzel a módosítással ozóloz. Arra azonban, hogy felszólaljak, elsősorban az indított, hogy a tárgyalás menetére vonatkozólag egy indítványom volna, illetőleg ez teszi kötelezővé reám nézve a felszólalást. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) Elnök: Csendet kérek ! Polónyi Géza: Én ugyan képes leszek visszaadni e módosítás lényegét és tartalmát, de abban a meggyőződósben vagyok t. ház, hogy különösen azok, a kik ezen benyújtott módosításnak nagy horderőt tulajdonítanak, a mint magam is hajlandó vagyok neki na,gy horderőt tulajdonítani, ily szerződés letárgyalása után feltétlenül kell, hogy szükségesnek tartsák, hogy a parlamentnek és annak minden egyes tagjának alkalmat kell adni, hogy e módosítás lényegéről és horderejéről magának kellő tájékozást szerezzen, ós a szerződésbe való beillesztés tekintetében megállapodásra juthasson. Azt hiszem, nem lesz a t. miniszterelnök úrnak sem az ellen kifogása, ha épen az ő módosításának jelentőségére való tekintettel arra kérem őt, és kérem a t. képviselőházat is, hogy méltóztassék javaslatomba belenyugodni. Miután ugyanis e módosítás a szerződésnek nem egy pontját, a mely már elfogadtatott, módosítja és hatályon kivűl helyezi, azonkívül, hogy a szerződésnek már letárgyalt éa elfogadott 7. és 36. szakaszát egyenesen hatályon kivűl helyezi, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) ezen módosítás azonkívül visszaható erőt is kivan KÉPVH. NAI'LÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. tulajdonítani a törvényhozás határozatán, a, mennyiben a szerződést 1901. évi januártól terjedő hatálylyal kívánja felruházni, talán illő, és a tárgyalás komolyságához méltó volna, ha a közgazdasági bizottságot magát is meghallgatnánk a módosítást illetőleg; de nem akarom az ügy letárgyalását ezzel az indítványnyal ily módon elodázni, arra azonban számítok, hog\~ a t. miniszterelnök úr szívesen fog hozzájárulni ahhoz, hogy a módosítvány kinyomassák, szétosztassák és tárgyalása hétfőre maradjon. Ez az első kérelmem. A mennyiben azonban a t. miniszterelnök úr ehhez az indítványhoz hozzá nem járulna, röviden megmondom az észrevételeimet a. benyújtott módosítás tekintetében is. Én a magam részéről örömmel konstatálom, hogy a t. miniszterelnök úrban, a mint az különben már napok óta jelezve is volt, meg volt a jóakarat ós jóindulat abban a tekintetben, hogy az ellenzéki oldalról felhangzott alapos kifogásokat, a mennyire lehet, orvosolja*, illetőleg az ország érdekében a szerződósben oly változtatást idézzen elő, a mely közmegnyugvásra szolgálhat. A kérdés az. hogy ezen módosítással a t. miniszterelnök úr ezen közmegiryugvást elérheti-e, vagy nem? Én mély sajnálattal vagyok kénytelen kijelenteni, hogy ezzel a módosítással a t. miniszterelnök úr a közmegnyugvást nem fogja elérhetni. (FelMáltásoJt balfelöl: De nem ám!) Megmondom az okát, hogy miért nem. A mint én ezt a módosítást elolvastam, annak kétségtelenül jelentkező egy előnyét röviden a következőkben konstatálom. A t. miniszterelnök úr által benjuíjtott módosítás szerint a dolog tulajdonkópen úgy állna, hogy ez a húsz évre kontemplált és javasolt szerződés, melynek húsz évi tartamát a t. ház többsége már meg is szavazta, most egy későbbi szakaszban tíz évre diminuáltatik, a mennyiben a törveoryhozásnak opezionális jog biztosíttatik arra nézve, hogy az előbb már megszavazott húsz esztendei tartam helyett — és ez az, a mi nagyon élénken illusztrálja a mi helyzetünket — most egy új szöveg iktattatik a törvénybe, a mely szerint ez a húsz év csak tíz esztendő ós a képviselőháznak opezionális joga van 1910. deczember 31-ig a szerződésnek további meghosszabbítására. Kifejezetten megmondja azonban ez a módosítás azt, hogy a mennyiben a parlament ezzel a meghosszabbítási jogával élni szándékozik, ezt csak úgy teheti, ha ezt a szerződóst változatlanul fentartja 1921-ig. Jogászilag bonczolva a kérdést, kétségtelenül áll az, hogy ezen módosítással a parlamentnek megadatik az a jog, hog}^ ha tetszik, tíz esztendőn túl