Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-702
256 '^ országos ülés 1901. május 4-én, szombaton vonatkozó bizottsági jelentés beérkezéséig a törvónyjavaslat' fölfüggesztetik«. Molnár Antal jegyző: Pichler Győző! Pichler Győző: T. ház! Mielőtt csatlakoznám azon határozati javaslathoz, a melyet Visontai Soma t. képviselőtársam beadott, engedje meg a t. ház, hogy méltányolva teljesen azt a lelkesedést és jóakaratot, a rnery e kérdésben a velem különben politikailag ellentétes nézeteket vallókat vezeti s különösen Rakovszky István t. képviselő urat. kijelentsem, hogy nem lehet a felett csak úgy átsiklani, hogy a magyar képviselőházban felolvasnak egy beadványt, a mely kétségtelenül a kereskedelemügyi miniszter úr kezéhez jutott, a mint ezt a kereskedelemügyi miniszter úr meg is mondta. A magam részéről, a ki ezzel a kérdéssel foglalkoztam, luvatkozom épen Major Ferencz képviselőtársamra., a ki jelen volt a közlekedésügyi bizottságban, a midőn ez a törvényjavaslat először került tárg3 r alás alá, hogy akkor is én már utaltam arra. hogy ne engedjék meg ismét illetéktelenül kihasználni a magyar államot iparpártolás czímen ós más ezímeken e javaslatnál. Nem is csináltam belőle titkot felszólalásomban, meg is neveztem az illető hajógyárat, a melyre czóloztam ós kifogásoltam azt, hogy egyáltalában a törvénybe felveszik és az indokolásban kilátásba helyezik, hogy két hajót kell építtetni Magyarországon, mert kijelentettem, hogy Magyarországon hajógyár nem létezik. S a magam részéről határozottan tiltakoznám az ellen, hogy ezen ajánlat alapján kezdjék meg a tárgyalást. Megmondom miért. Először is ötszázezer korona ilyen kérdésben nemkauezió. Ez semmi. Ez az egyik. A második dolog pedig az, hogy az erkölcsi garancziát a magam részéről, nyíltan kijelentem, abban a pillanatban, a mint Howalclt aláírásával ilyen nagyszabású ajánlat jön, nem látom át; nem látom át azért, mert e czéggel a magyar állam immáron tizedik éve Öszszeköttetésben van; évente a magyar állam tói a. Dock-társaság czímén 80.000 korona szubvencziót húz ós ezen idő alatt egyetlenegy lépéssel sem emelte a magyar ipart ós igazán a kereskedelemügyi minisztérium köny nyelműségén múlott, hogy daczára ennek évente 80.000 korona szubvencziót kiadnak neki, a midőn egyetlenegy szerződési pontot sem tartott meg. Magyarországon, a midőn a Docktársaságot szubvenczionálták, a czól az volt, hogy ezen indirekt segély által Magyarországon létesíttessék egy hajógyár, mert mindenki tudja, hogy a hajógyár nem ofy intózménj-, a melyet egyszerűen nagyszabásúvá lehet tenni, hogy annak önmagából kell kifejlődnie, annak önmagából kell nag3 T gyá lennie, azt nem lehet egyszerűen ilyen, meg amolyan nagy járatú hajókra, ilyen meg arnofyan pánczélos hajókra berendezni, hanem önmagában lassankint mint a fa, kell hogy nőjjön, fejlődjók, terebéryessó váljék, különben nem ér semmit, ós mi történt? Eveken át nem hozhatták anynyira ezt a czéget, hogy valamire való gyárat alapítson Fiúméban, daczára annak, hogy nagy előnyökben részesült ós ha a stabiliment tekniko-nak egész vezetőségét megkérdezik, a mely Triesztben elsőrangú szakközeg, ha a katonai tengerész-szakközegeket megkérdezik, mindannyian egyhangúlag abban a véleményben vannak, hogy ott Fiúméban nem hajógyár létezik, a melynek létesítése a magyar képviselőház és a magyar kormány szeme előtt lebegett, midőn ekkora, szubvencziót adott a Dock-társaságnak, hanem egyszerű »Reparatur- "Werkstäffce <<. Mikor így áll a dolog s mikor ezt az Adria-javaslatot nem három hét óta tárgyaljuk, mert ez nem felel meg a tényeknek, hanem tárgyaljuk már másfél, sőt két év óta, mert a midőn két évvel ezelőtt ez a kérdés először kipattant, a félhivatalosak mind megczáfolták azt és hónapokon át folytonosan jöttek a czáfolatok, hogy nem igaz és nem igaz a szerződés meghosszabbítása, a ki komoly szándékkal akart segítségre jönni a magyar kormánynak, hogy megkönnyítse neki a tengeri közlekedést, annak nem május 3-án, nem közvetlenül a tárgyalás befejezése előtt kell előállani ajánlatával. (Helyeslés a jobboldalon.) Utóvégre ón egészen független vagyok ebben a kérdésben, de megköveteli az ország ügyeinek helyes vezetése, hogy az utolsó pillanatban ilyen ajánlatot ne fogadjunk el, különösen akkor, a mikor ennek az ajánlatnak egyedüli alapja az, hogy úgy volt eredetileg, hogy Howalclt két hajót kap építésre, de a mikor ez a módosítás bejött, akkor ennek a két hajónak az építését elvesztette. Most lép elő azután ezzel az ajánlattal. Adhat némely helyen félreértésre okot ez a felszólalásom, de a tárgyalás komolysága érdekében, akármilyen félreértésre is ad okot, kötelességemnek tartottam ezeket kijelenteni. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Én, a ki ebben a vitában kíméletlenül és hevesen támadtam ós dolgoztam, kérem most a miniszterelnök urat, hogyha nem fogadja el Visontai Soma képviselő úr ajánlatát: akkor, miután indítványa roppant sok reformot tartalmaz, mert az egy csomó paragrafusnak a tartalmát megváltoztatja, így a 7. §-t s magát a határidőt, járuljon legalább ahhoz, hogy ezen indítványának tárgyalását a hétfői ülésre halaszszuk
