Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-702

242 ?02. országos ülés 1901. május 4-én, szombaton. kevésbbé, mert a járatsegély tekintetében sincsenek a szabad hajózásban mozgó hajók semmiféle kötelezettségnek kitéve: sem menetrend, sem tarifa, sem járatok tekintetében abszolúte semmiféle kötelezettséget nem vállalnak : egyszerűen futnak ott, a hol nekik tetszik és azután mórtföldek szerint kapják ezt az úgynevezett járatsegélyt. A szubvenczió természete egészen más. Az először direkt összeköttetéseket biztosít; másodszor rendes menetrendet- követel, s harmadszor a rakományok tekintetében a kiindulási kikötőre vonatkozólag a feltótlen rendelkezési jogot biztosítja. Természetes dolog tehát, hogy már csak ezen szempontból sincsenek egyenlő helyzetben a különböző vállalatok, ós igy a versenynek ezen szempontból sem lehet őket egyenlő módon kitenni. Másfelöl még azt is meg kell fontolni, hogy ezen segélyezések, a melyeket a szabad hajózásnak adunk, tulajdonképen magasabbak; mert ha összeveszszük a beszerzési és a mértföldpénzeket, körülbelül 25%-kal többet tesznek ki ugyanazon járatok tekintetében, és illetőleg ugyanazon szolgálmányok tekintetében, a melyeket a szubvenczionált vállalatok is teljesítenek. A dolog természetében van ez is, mert a. szubvenczió állandósítása által az állam fmanczialiter is el akar érni bizonyos megtakarításokat ; épen azért köti le évenként és állandóan átalányösszegben a szubvencziőt, hogy ezáltal ne kelljen annyit költenie, a menynyit a szabad hajózásnak kijáró összegek az esetről esetre való járatok czímón való igénybevétel által költ. De, t. ház, ez, mondhatom, így van minden országban; nincs se Angliában, sem Németországban, sem Franeziaországban egyetlen szubvenczionált vállalat sem, a, melylyel szemben az állam fentartaná magának a jogot, hogy ugyanazon vonalakon, a. melyeket a szubvenczionált járatok befutnak, még más vállalatokat is segélyezésben részesítsen. És ez azért nem lehet, (Halljuk! Hulljuk!) mert a szolgáhnány természete- a szubvenczionált vállalatra nézve a menetrend s a járat tekintetében feltétlenül kötelező lóvén: igen természetes, hogy az a jó és rossz körülményeket, a kedvező és kedvezőtlen konjunktúrákat nem várhatja meg; akár van rakománya, akár nincs; bármennyire meg van terhelve ós bármily kevés szállítási díjat szed be, egyaránt meg kell, hogy tegye azt az utat. Ha már most a szabad hajózási vállalatokat is ugyanazon helyzetbe hozzuk ugyanazon vonalakra és ugyanazon járatokra nézve, mi következik ebből ? Egyszerűen az, hogy a midőn kedvezők a, konjunktúrák és a mikor haszonnal járna a járat, akkor konkurrencziát csinálnának a szubvenczionált vonalon a szubvenczionált vállalatnak a szabad hajózási vállalatok is, ós igen természetes dolog, haszonra dolgoznának, de a mikor a konjunktúrák nem kedvezők, a mikor a szállítás magát ki nem fizeti, nem nyereséges, ebben az esetben ezen szolgáltatást nem teljesítenék, és ez egyszerűen a szubvenczionált vállalat nyakán • maradna. Igy tehát az elbánás, a kedvezmények és kötelezettségek kimérése egyáltalában nem lenne egyenlő, és ezért van az, hogy a szubvenczionált vonalon egyáltalában nem lehet az államnak más szabad hajózási vállalatokat is segélyeznie, mert azok azon kötelezettségeket, a melyekkel a szubvenczionált vállalat jár, egyáltalában magukra nem vállalják ; nem is vállalhatják. Ez azonban nem jelent sem monopóliumot, sem kizárólagosságot az illető szubvenczionált vállalatra nézve, ós itt szeretném egy kissé a dolgot megvilágítani egészen objektíve azért, mert úgy vettem észre, hogy e tekintetben csakugyan jóakaratú tévedések vannak. Először is egészen világosan maga a 31. §. megmondja azt, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalakon ezen szerződés tartama alatt levő járatokra: nézve van ez a segélyezett konkurrenczia kizárva. Ebből szorosan véve következik, hogyha akár a. kikötő tekintetében, akár a vonal tekintetében más irányt, vagy más kikötőt vállal ugyanazon irányzatban, mondjuk például akár NyugatEurópában, akár Amerikában, akár Keletre, szóval bármely irányban, ott, a hol magát azt a vonalat nem konkurrálja, abban az esetben szabad a hajózás- és igénybe veheti az állam az úgynevezett mórtföldpénzt is. nemcsak a beszerzési segélyt, hanem a inórtföldsególyt is. így tehát nagyon kérném, méltóztassék azt az állítást, melylyel Major Ferencz képviselő úr és más t. képviselő urak. a szubvenczionált vonalaknak hálózatát kiterjesztették, egyáltalában el nem fogadni, mert szorosan a kötelezettség e tekintetben csakis a szerződósben megjelölt járatokra vonatkozik ós semmi egyébre és így tehát határozottan válaszolhatom a hozzám intézett kérdésekre azt, hogy más relácziókban ugyanazon nyugatra, vagy akár Angliába, akár Francziaországba, akár pedig Amerikába igen természetes dolog, tökéletesen szabad a szabad hajózásnak a működése, és egyúttal ezen czímen a segély igénybevétele is. Azt méltóztattak többen kérdezni, és illetőleg nem kérdezni, hanem állítani, hogy a monopóliumnak, mely ezen az úton jut az Adria számára, az a hatása van a szabad hajózásra, hogy azt tökéletesen kipusztítja, elnyomja. Minden okoskodásnál többet ér az