Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-702

702. országos ülés 1901 sára kiküldött országos bizottság képviselőházi tagjainak megválasztása folyó hó 9-én csütörtökön tartandó ülés napirendjére tűzessék ki. Hozzájárul ehhez a ház? (Helyeslés.) Ezt tehát határozatként kimondom. " Bemutatom továbbá Szabolcs vármegye közönségének feliratát az ausztriai örökös tartományokkal való vámközösség megszüntetése iránt. Kiadatik a kórvónyi bizottságnak. A miniszterelnök úr kivan előterjesztést tenni. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! A néhai Szlávy József elhalálozása folytán megüresedett koronaőri állásra a törvények, a régi szokás ós gyakorlat szerint ő császári és apostoli királyi Felsége kijelölése alapján az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők megválasztották gróf Széchényi Béla urat. Gróf Széchóixyi Béla megválasztott koronaőr ő Felsége parancsára tisztét átvette és abba be lett iktatva. A megválasztás egész fényéről szóló törvényjavaslatot (írom. 1046) régi szokás és gyakorlat szerint van szerencsém letenni a t. képviselőház asztalára, kérvén, méltóztassék azt előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök: A miniszterelnök által az ország szent koronája egyik őrének megválasztásáról benyújtott törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett pedig az igazságügyi bizottsághoz utaltatik. Fel fog olvastatni az indítvány- és interpellácziós könyv. Dedovics György jegyző (olvassa): Tisztelettel jelentem, hogy az indítvány-könyvben újabb bejegyzés nincsen: ellenben az inter]3ellácziós könyvbe be van jegyezve május 4-dikéről Szluha Istvánnak interpellácziója : az 184.188. számú belügyminiszteri határozatnak a mai napig meg nem történt foganatosítása tárgyában, a belügyminiszterhez. Elnök: Az interpelláló képviselő úr interpellácziéját szokott időben a mai ülés folyamán fél kettőkor fogja előterjeszteni. Napirend szerint következik az Adria magyal" királyi tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezósóről szóló törvényjavaslat (írom. 979, 992, 999) részletes tárgyalásának folytatása. Eljutottunk a 31. §-hoz. Van-e valaki még szólásra felírva ? (Nincs!) Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni! KÉPVH. NAPLÓ. 1896-1901. XXXV. KÖTET. május 4-én, szombaton. Q4-1 Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy szorosan ragaszkodva a 31. §-ra tett észrevételekhez, néhány ellenészrevételt tegyek. Nem akarván a vita korábbi stádiumára visszatérni, ennek következtében Major Ferencz képviselő urnak a tarifára,, a járatokra, valamint az opczióra vonatkozó fejtegetéseire, a melyekben különben sok tévedés van, sem kívánok kiterjeszkedni. Ragaszkodom szorosan a részletes tárgyalás természetéhez és így az ezen szakaszban foglalt intézkedésekre tett észrevételekhez. Az ezen szakaszra vonatkozó intézkedéseket Visontai Soma képviselő úr úgy fogta fel, mintha ezek megszegnék, illetőleg ellentótben volnának az 1893: XXII. törvényczikk 8. §-ával, a mely a szabad hajózásról ós az ezen vállalatoknak államsegély kérdéséről általában intézkedik. A t. képviselő úr azonban tökéletesen eltévesztette a törvénynek más intézkedéseit, nevezetesen annak 5. §-át, melyben világosan meg van mondva, hogy a külön állami segély csak olyan viszonylatokban teljesített járatok után biztosíttatik, a mely viszonylatokban rendes járatok fentartására valamely államilag segélyezett tengerhajózási vállalat szerződésszerűleg kötelezve nincsen. Ennek következtében már az a törvény is, a melyre Visontai Soma képviselő úr, mint alaptörvényre, hivatkozik, határozottan kizárja azt, hogy a szerződéses vonalakon egy más állami segélyben részesülő vállalat útján létesíttessék konkurrenczia s a. törvény speczialiter meg is nevezi ezt a segélyezést, a melyről szó van. De ez nem is lehet máskéji. Mert az állam vagy úgy rendezkedik be ezen szubvenczió ós segélyezés tekintetében, hogy

7 az forgalmi érdekeit teljesen kielégítse, s abban az esetben mi állami segélyt pazarolnánk, ha azt más hajóvállalatoknak is megadnék, vagy pedig, a mennyiben ilyen vállalatok vállalkoznának, ezek a dolog természete szerint csak azon feltevésben vállalkoznak, hogy nekik állami költséggel, állami segélynél konkurrenczia azon a vonalon nem teremtetik, különben nem vállalkoznak reá. Egyébiránt azért sem lehetne feltétlenül és általánosan megengedni, illetőleg segélyezésben részesíteni egy konkurrencziát, mert a szabad hajózásra, vonatkozó segélyezés,' n mint tudni méltóztatnak, kétféle. Az egyik a beszerzési, a másik a járati segély. A beszerzési segélyre vonatkozólag nincs semmiféle megszorítás, és akár azon vonalakon mozognak is azon hajók, a melyek ily módon a szabad hajózás számára beszereztetnek: ebben a segélyben azok is feltétlenül rószesíttetnek. Azonban a járatsegélyre már nem lehet ezt kiterjeszteni, annál 31