Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-701

236 701. országos ülés 1901. május 2-án, csütörtökön. képviselőtársam mégis csak tudja ! Mondom, én határozottan tiltakoznám ellene, hogy mi a személyszállítás terére lépjünk át, annál is inkább, mert akkor nem 300.000 korona szubvenczióról lenne szó, hanem ennek olyan sokszorosáról, a mely ellen t. képviselőtársaim, ha, a miniszter úr ilyen javaslattal lépne fel, feltétlenül ugyanoly nagy hangon tiltakoznának, mint a hogy ezt teszik most az Adriajavaslat ellen. Ezeknek előrebocsátása után legyen szabad még csak megjegyeznem, hogy Buzáth Ferencz képviselőtársam módosítását, hogy ha az amerikai vonalat a kormány életbe lépteti, azon magyar hajókat járasson, ezt az egész módosítást annál kevósbbé tartom szükségesnek, mert hiszen magától értetődik, hogy a kormány, a mely majd ezzel foglalkozni fog, meg fogja kívánni a magyar hajók járatását ; mert azt csak el fogják ismerni t. képviselőtársaim, hogy nem fog egyszerűen egy szép napon az illető miniszter ráírni az Adriára, hogy: Adria, a szerződés 31. §-a értelmében két hét után indítsa^ meg az amerikai járatokat! Hanem ezt pourparler-k, tárgyalások előzik meg, kap bizonyos tarifális kedvezményeket, szóval, ez nagy kérdés, a mérvet kell, hogy tárgyalások előzzenek meg; ide bele csak az elvet teszszük, hogy tudniillik ennyi pénzért ennyi járatot köteles a társaság fentartani. A részletek a miniszter hatáskörébe vannak utalva és ebbe a hatáskörbe utalható nézetem szerint egészen helyesen az is, hogy annak idején magyar hajók közvetítsék ezt a forgalmat, a mit elvileg magam is helyeslek. Ebből a szempontból nem járulok hozzá Buzáth Ferencz képviselőtársam határozati javaslatához. Felszólalásom tulajdonképeni tárgya a 31. §. első bekezdésével kapcsolatos. Nem csináltam belőle titkot, már az általános vitában itt a házban, sőt már a közgazdasági bizottságban is utaltam arra, hogy e bekezdést helyesen kell interpretálni, ne hogy különben a szabad hajózás és a fiumei kikötői forgalom e miatt kárt szenvedjen. Az 1891 : XXX. törcónyczikkbe beiktatott Adria-szerződós 32. §-a, mutatis mutandis,vagyis a Fekete-tengert belevonva, ugyanazt a rendelkezést tartalmazza. Akkoriban nem volt törvényünk a szabad hajózás segélyezéséről ; e törvény 1893-ból való. Akkor tehát a törvényhozás, a kormány és az Adria, a midőn ezt a rendelkezést felvették, nem gondoltak arra. hogy a szerződósben a szabad hajózás is segélyeztessék, hanem csak arra gondolhattak, hog}* a kormány ne szubvencziónálhasson ugyanazon vonalakon más vállalatokat periodikus járatok fentartásáért. (Felkiáltások hal felől: Szerződéses szubvenasióval!) Szerződéssel, igenis, le ne köthessen nekik szubvencziót. így fogtam fel ezt a kérdést akkor. így fogom fel rna is. Ma ez a, dispoziczió belejön ebbe a szerződésbe, a Fekete-tenger kihagyásával, szó szerint azon szövegben, a mint az 1891-iki törvényben áll. Már most miről van itt tulaj donképen szó ? Arról, hogy szubvencziónálhasson az állam az Adria mellett direkte vagy indirekté periodikus, rendes járatokat fentartó lm jó vállalatokat? Ez lehetetlenség, mert utóvégre akkor a saját pénzével fentartott,vállalatnak csinál konkurrencziát. Ezt tehát én is feltétlenül kizárandónak tartom, sőt nem is tudnám elhinni, hogy egy vállalat egyáltalában belemenjen ilyen nagyszabású szerződési kötelezettségbe, ha vele szemben ilyen erős konkurrenczia lehetősége kizárva nincsen. Mert hisz utóvégre holnap konfliktusba kerülhet a vállalat az állammal ós az állam szubvenczióval egy más vállalatot állíthat' neki versenytársul, s ezzel agyonütheti. Ez ellen minden vállalatnak védekezni nemcsak joga, hanem kötelessége. (Úgy van! a jobboldalon.) Miről van tehát szó ? (Halljuk! Halljuk!) Arról, hogy az a szabad hajózási törvény azt mondja., hogy bizonyos relácziókban a. Fiúméba ós Fiuméből teljesítendő hajójáratokért az állam bizonyos premiumot ad. Honorálja evvel az állam azt, hogy magyar hajó magyar kikötőbe, vagy magyar kikötőből szállít árúkat. Ezt honorálja az állam aránylag igen csekély prémiummal. A kérdés tehát az, hogy egyrészt ki ne játszassék az az egész méltányos joga az Adriának, hogy neki rendszeres konkurrencziát csináljanak, másrészt, hogy az Adria, ne legyen abban a helyzetben, hogy protestálhasson a prémium megadása ellen minden egyes hajó részére, a mely az ő reláczióiban alkalomszerűleg jön, vagy megy Fiumébe. Ezen két álláspont között szerintem bizonyos juste millieut, bizonyos móltányos megoldást kell találni. Ezen móltányos megoldás szerintem az, hogy, ha egyes hajó vállalatok Nyugot feló'megindítanak egyes járatot.. . Visontai Soma: ügyanazoia-a a vonalakra ! Gr. Batthyány Tivadar: . . . Nem vonalak. Vonalakról nem beszélek, mert az megengedhetetlen és jogosulatlan konkurrenczia volna. Egyes járatokat értek. Teszem azt, — konkrét példát hozok fel —• egy magyar hajó kap Indiából, Klímából, vagy Japánból rakományt Fiumébe. Fiuméből ismét kapna például farakoinányt Oettebe. A kérdés most az, hogy ezért a fiume-oettei járatért, egy járatért, nem pedig rendszeres periodikus