Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-701

236 701. országos ülés 1901. május 2-án, csütörtökön. képviselőtársam mégis csak tudja ! Mondom, én határozottan tiltakoznám ellene, hogy mi a személyszállítás terére lépjünk át, annál is inkább, mert akkor nem 300.000 korona szub­venczióról lenne szó, hanem ennek olyan sok­szorosáról, a mely ellen t. képviselőtársaim, ha, a miniszter úr ilyen javaslattal lépne fel, feltétlenül ugyanoly nagy hangon tiltakozná­nak, mint a hogy ezt teszik most az Adria­javaslat ellen. Ezeknek előrebocsátása után legyen sza­bad még csak megjegyeznem, hogy Buzáth Ferencz képviselőtársam módosítását, hogy ha az amerikai vonalat a kormány életbe lépteti, azon magyar hajókat járasson, ezt az egész módosítást annál kevósbbé tartom szük­ségesnek, mert hiszen magától értetődik, hogy a kormány, a mely majd ezzel foglalkozni fog, meg fogja kívánni a magyar hajók jára­tását ; mert azt csak el fogják ismerni t. kép­viselőtársaim, hogy nem fog egyszerűen egy szép napon az illető miniszter ráírni az Adriára, hogy: Adria, a szerződés 31. §-a értelmében két hét után indítsa^ meg az amerikai jára­tokat! Hanem ezt pourparler-k, tárgyalások előzik meg, kap bizonyos tarifális kedvezmé­nyeket, szóval, ez nagy kérdés, a mérvet kell, hogy tárgyalások előzzenek meg; ide bele csak az elvet teszszük, hogy tudniillik ennyi pénzért ennyi járatot köteles a társaság fen­tartani. A részletek a miniszter hatáskörébe vannak utalva és ebbe a hatáskörbe utalható nézetem szerint egészen helyesen az is, hogy annak idején magyar hajók közvetítsék ezt a forgalmat, a mit elvileg magam is helyeslek. Ebből a szempontból nem járulok hozzá Buzáth Ferencz képviselőtársam határozati javas­latához. Felszólalásom tulajdonképeni tárgya a 31. §. első bekezdésével kapcsolatos. Nem csi­náltam belőle titkot, már az általános vitában itt a házban, sőt már a közgazdasági bizott­ságban is utaltam arra, hogy e bekezdést helyesen kell interpretálni, ne hogy különben a szabad hajózás és a fiumei kikötői forgalom e miatt kárt szenvedjen. Az 1891 : XXX. törcónyczikkbe beikta­tott Adria-szerződós 32. §-a, mutatis mutan­dis,vagyis a Fekete-tengert belevonva, ugyanazt a rendelkezést tartalmazza. Akkoriban nem volt törvényünk a szabad hajózás segélyezé­séről ; e törvény 1893-ból való. Akkor tehát a törvényhozás, a kormány és az Adria, a midőn ezt a rendelkezést felvették, nem gon­doltak arra. hogy a szerződósben a szabad hajózás is segélyeztessék, hanem csak arra gondolhattak, hog}* a kormány ne szubven­cziónálhasson ugyanazon vonalakon más válla­latokat periodikus járatok fentartásáért. (Fel­kiáltások hal felől: Szerződéses szubvenasióval!) Szerződéssel, igenis, le ne köthessen nekik szubvencziót. így fogtam fel ezt a kérdést akkor. így fogom fel rna is. Ma ez a, dispozi­czió belejön ebbe a szerződésbe, a Fekete-tenger kihagyásával, szó szerint azon szövegben, a mint az 1891-iki törvényben áll. Már most miről van itt tulaj donképen szó ? Arról, hogy szubvencziónálhasson az állam az Adria mellett direkte vagy indirekté periodikus, rendes jára­tokat fentartó lm jó vállalatokat? Ez lehetet­lenség, mert utóvégre akkor a saját pénzével fentartott,vállalatnak csinál konkurrencziát. Ezt tehát én is feltétlenül kizárandónak tar­tom, sőt nem is tudnám elhinni, hogy egy vállalat egyáltalában belemenjen ilyen nagy­szabású szerződési kötelezettségbe, ha vele szemben ilyen erős konkurrenczia lehetősége kizárva nincsen. Mert hisz utóvégre holnap konfliktusba kerülhet a vállalat az állammal ós az állam szubvenczióval egy más vállala­tot állíthat' neki versenytársul, s ezzel agyon­ütheti. Ez ellen minden vállalatnak védekezni nemcsak joga, hanem kötelessége. (Úgy van! a jobboldalon.) Miről van tehát szó ? (Halljuk! Halljuk!) Arról, hogy az a szabad hajózási törvény azt mondja., hogy bizonyos relácziók­ban a. Fiúméba ós Fiuméből teljesítendő hajó­járatokért az állam bizonyos premiumot ad. Honorálja evvel az állam azt, hogy magyar hajó magyar kikötőbe, vagy magyar kikötőből szállít árúkat. Ezt honorálja az állam aránylag igen csekély prémiummal. A kérdés tehát az, hogy egyrészt ki ne játszassék az az egész méltányos joga az Adriának, hogy neki rend­szeres konkurrencziát csináljanak, másrészt, hogy az Adria, ne legyen abban a helyzetben, hogy protestálhasson a prémium megadása ellen minden egyes hajó részére, a mely az ő reláczióiban alkalomszerűleg jön, vagy megy Fiumébe. Ezen két álláspont között szerintem bizonyos juste millieut, bizonyos móltányos megoldást kell találni. Ezen móltányos meg­oldás szerintem az, hogy, ha egyes hajó válla­latok Nyugot feló'megindítanak egyes járatot.. . Visontai Soma: ügyanazoia-a a vona­lakra ! Gr. Batthyány Tivadar: . . . Nem vona­lak. Vonalakról nem beszélek, mert az meg­engedhetetlen és jogosulatlan konkurrenczia volna. Egyes járatokat értek. Teszem azt, — konkrét példát hozok fel —• egy magyar hajó kap Indiából, Klímából, vagy Japánból rakományt Fiumébe. Fiuméből ismét kapna például farakoinányt Oettebe. A kérdés most az, hogy ezért a fiume-oettei járatért, egy járatért, nem pedig rendszeres periodikus

Next

/
Thumbnails
Contents