Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-701

2g4 'Ol. országos ülés 1901. május 2-án, esütörtökon. vénynek jutnak birtokába, úgy, hogy részvényeknek a többsége az ő kezükben , van. Ez pedig nem közömbös dolog az igazgatósági tagok megválasztásánál sem, mert hisz ez a választás a bejelentett részvények alapján" szavazás útján történik. Már most, ha az Adria részvényeiből Bécsben pár ezerrel több lesz, mint a mennyi ilyen részvény Budapesten és egyáltalában az egész világon van, ez oly veszedelmes dolog lesz, a mely nagy befolyással lehet az igazgatósági tagok mikópi megválasztásánál. Éjien azért a 36. §-nál majd erre kitérek és javaslatot fogok tenni arra nézve, hogy ezen vállalatnál igazgatósági tagok csakis magyar állampolgárok lehetnek. De még igy is ki vagyunk téve annak, hogy tiszteletbeli magyarok jutnak be és lopózkodnak be az Adria: társulat igazgatóságába, ha, pedig csak az van kikötve, hogy az igazgatósági tagok két harmadrésze legyen állampolgár, akkor igen könnyen olyan tiszteletbeli magyarok lehetnek azon állampolrok között, a kik nem a magyar állameszmének a fejlődését, a- kereskedelemnek és iparnak érdekeit, hanem pusztán csak az osztalékot tartják szemük előtt. Igen szeretném, ha a t. miniszter úr erre az opczióra nézve beigazolná nekem, hogy inkább kap az elsőbbségi kötvényekre pénzt, az ötmillió korona után még szükséges hatmillió koronát, mint hogyha, nem bocsát ki ily részvényeket. A mint mondottam, feltétlenül útját kell állnunk annak, hogy az igazgatóságban ne lehessenek többségben a,z idegenek és a tiszteletbeli magyarok, a kik bizonyára nem a magyar kereskedelmi érdekeli szempontjából, hanem tisztán csak a, saját zsebük kérdéséből intézik majd a dolgokat. Ezekben voltam bátor megjegyzéseimet megtenni. En azt hiszem, hogy ha mindazokat, a, miket a t. miniszter úr a 15% megindokolására felhozott, összegezem, úgy bátran állíthatom, hogy sorban megdöntöttem valamennyit. A. deiiezit emelkedését megczáfoltam épen a bizottság jelentéséből, továbbá kimutattam, hogy minő óriási előnyöket nyer a társulat ezen új szerződés folytán, a, mikor bebizonyítottam egyúttal azt is, hogy a mi az üzlet szeszélyessógét illeti, az tisztán csak az üzlet belterjességére vonatkozik, tisztán csak technikai kérdés és előrelátás dolga. A fellendülés, a mely az utóbbi két évben tapasztalható, szintén nem tisztán a. háborúban találja az okát, hanem az utóbbi kéthárom esztendőn fejlődött kereskedelmi viszonyokban, mert épen az üzleti konjunktúrák folytán, a melyekbe mindenesetre belejátszottak a háború kérdései is, nagy lendületet vett a tengeri hajózás. Kár volt tehát mindezen előnyöket húsz esztendőre az Adriának biztosítani, épen arra, az időre, a mikor a mi kereskedelmi viszonyaink a dolog természete szerint csak emelkedni fognak. Igen szeretném, ha a t. miniszter úr erre nézve fejtegetéseit előadná, különösen a tekintetben, hogy épen a kartellirozásnak az olasz társulatokkal nincs-e befolyása a tarifának Fiumében való mikénti alakulására, és nem történik-e ez a szabad hajózás rovására, ós hogy a 10°/

0-nyi refakezia nem szintén csak az Adriát pusszirozza-e ós nincs-e kárára a szabad hajózásnak? (Helyeslés a baloldalon.) Ezeket voltam bátor ezen fontos 31. §-nál előadni, egyúttal van szerencsém a t. háznak következő módosításomat elfogadásra ajánlani (Halljuk! Halljuk ! Olvassa) : Módosítás a 31. §-hoz: Az első bekezdés ezen szavai után: ^más hajózási«. tétessék: »vállalattal rendes járatokra szerződéses viszonyba lépni, s mint ilyent állami segélyben részesíteni nem fog.* Ezen szakasz 2. és 3. §-a törlendő. davaslatom arra czcloz, hogy ezen 31. §-ban lehetővé tétessék a, szabad hajózás fejlődése, hogy ez csakis az egyes társulatok rendes járataira vonatkozzék és ne vonatkozzék a, szabadhajózásra. Ez teljesen megfelel azon óhajnak, melyet Batthyány Tivadar képviselőtársam két izben kifejezett, valamint Mezei Mór képviselőtársam óhajának is. A szakasz ezen részének pedig (olvassa): »Ha, a, magyar királyi kormány az 1. §-ban felsoroltakon kivűl ííyugot felé más járatok rendszeresítését tervezné, e részben mindenekelőtt az Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársasággal fog érintkezni, mely egyenlő feltételek mellett más vállalkozók felett előnynyel birand«, valamint ezen mondatnak (olvassa): »Ugyanaz áll a szerződés tartamának lejártával, ha a magyar királyi kormá,ny az Adria ma,g3~ar királyi tengerhajózási részvénytársaság hajói által bejárt vonalakat továbbra is szerződésszerűen biztosítani óhajtja,*, kihagyását kérem, minthogy ezen kötelezettségekre, a. mint kifejtettem, szükség nincs, azokat a társulatnak úgyis megteszi az állam, ha ezt megérdemli a társulat az által, hogy a magyar érdekeket előmozdítja. Ilyen dolgokat, melyek a jövőben a szerződés megújításakor csak visszaélésre adhatnának alkalmat, nem szeretnék benhagyni, mert rossz és káros következményük lehetne a magyar államra ós a magyar közgazda,ságra. Azért ezeknek feltétlen törlését kívánom. A mi pedig az amerikai járatokat illeti, azokra vonatkozólag csatlakozom ahhoz a ja-