Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-701
232 7 °1* országos illés 1.901. mérvű esés a tonnatartalom tekintetében. Ez tiszta dolog, t. képviselőház. Ehhez valami különös bővebb magyarázat nem kell; mert elég az, hogy a gőzhajónak vitelképessege, lebonyolítási képessége a gyorsaság folytán feltétlenül meg van sokszorozva, és sokszorta nagyobb vitorlás-park nem képes lebonyolítani ugyanabban az időben azt a forgalmat, a melyet a gőzhajózási szisztémával le lehet bonyolítani. Épen azért én ezekkel az adatokkal azt, hogy mily szeszélyes a hajóépítés, és milyen szeszélyes egyáltalán a hajóüzeni, bebizonyítva nem láttam: mert a mit a miniszter úr elmondott, az annak a forradalomszerű, változásnak tudandó be. a mely a vitorlás hajók megszűnésével és a gőzhajók szaporításával jár. Ezen szeszélyessóg, a mely fel lett hozva, a mint utóbb kifejtettem, bizonyos üzleti tehm'ka, manipuláczió, a mely úgyszólván az illető vállalat ügyességétől és attól függ, hogy az egyes szezonokat miképen képes az egyes hajókon szükséges javításokat arra az időre tenni, a mikor nincs olyan nagy szezon a kivitelben. De ezen két mozzanatot, melylyel a t. miniszter úr a 15°/o-os osztalékot és ennek jogosságát be akarta igazolni, mennyire ellensúlyozza épen a szubvencziónak nagyobb volta és a nagyobb jövedelem, melyben az i'rj hajók beszerzése által fog hozzájutni s A mi pedig a vitorlás hajókról a gőzhajókra való nagyobb mérvű átmeneteit illeti, ez megmagyarázza, hogy a tonnatartalomban kismérvű emelkedés mutatkozik : később pedig, a mint a t. miniszter úr is jelezte, rohamos emelkedés mutatkozott. Természetes, hogy rohamos emelkedés mutatkozott a hajóépítósnél, mert az átalakulás megtörtént és az üzem emelkedésének semmisem állott útjában. Hogyha 50 esztendeig nem fog egy ágyú sem eldördülni a tengerentúli államokban, még akkor sem fogja e rohamos emelkedésnek semmi útját állani, mert Európa itt áll az ő nagy kultúrájával és kicsinységével, szemben a kultúrában még elmaradt ós sokkalta nagyobb világrészekkel, melyeknek teljes kiaknázása áll előtte. Tehát az üzemi befektetésnek nagy jövő van biztosítva, a mit egyedül a tengeri kereskedelem és közlekedés gyorsabbá és intenzivebbé tétele által érheti el. Ez tehát nincs fluktuáczionak kitéve. Nagyon kis tétel itt maga: a háború. A háborúért senkisem épít hajókat, mert egy-két évi háború kedvéért ez nem is volna érdemes. Ez a fejlődés oly alapokon íryugszik, hogy ha a háború véget ér is, a hajózás azért rohamosan fejlődni fog, s merem mondani hatványozódni fog, tekintve, hogy a. forgó tőke legnagyobb részét a tenájus 2-án, csütörtökön. geren túli nagyobb kamatozó befektetésben fogja elhelyezni. Erre tendálnak a németországi, a kisázsiai csatornázási tervek, melyek czélja Suez elkerülésével India felé jutni. Ez mind a külkereskedelem expanzív fejlődésének óriási arányait tárja elénk, a melynek ma csak kezdetén vagyunk, de a mely hatványzottan fog előre haladni. Lehetetlen, hogy itt összehasonlítást ne tegyek a magyar-horvát társulat és az Adria közt. Nem tartózkodom kijelenteni, hogy a magyar-horvát társulat egy szolid alapon nyugvó, szolid kezekben levő ós polgári haszonnal megelégedő válJalat, holott az Adriánál egy tisztán nyerészkedésre ós börzemanipulácziókra épített társulattal állunk szemben. Mikor tehát két szerződós megújítása előtt állunk, feltétlenül az a kérdés merült fel, hogy miért lehetett a horvát társulatnál minden tekintetben megszorításokat tenni és miért lehetett ott a tarifákat biztosítani? Gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam is mondta hogy a magyar-horvát társulat a tarifa szempontjából teljesen kezében van a kormánynak. Ez egy szolid társulat, a mely üzletét saját inicziati vajából emelte külön kikötés nélkül, mert hiszen csak 11 hajója volt 1892-ben, ma pedig 22 van ós a mely maga építette a hajóparkját a nélkül, hogy a kormány erre kötelezte volna. Van erre példa az Adriánál? Itt is meg kellett volna ezt tenni a nélkül, hogy a kormány a társaságot erre kötelezte volna, neki is szerződésen kivűl kellett volna a hajóparkját szaporítani. Azért nem teszi, mert tudja biztosan, hogy jön egy időszak, mikor ő ezen hajóépítést kedvezően fogja kihasználni ós a maga részére óriási mérvben fogja hasznosítani. Nem az ellen harczolunk, hogy ne legyen szabad hajózása Fiúménak, sőt ellenkezőleg; hanem az ellen küzdünk, hogy ezen monopólium ne állja útját annak, a mint gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam is kifejezte, hogy a nyugati járatokban a szabad hajózás emelkedjék. A magyar horvát tengerhajózási részvénytársaságnál a kormán}" mindent ki tudott kötni, mert egy szolid és szegényebb társulattal állunk szemben, (Egy hang bal felől: Varinak képviselők az igazgatóságban ?) Nem tudom, hogy vannak-e benn képviselők, vagy nem, erre nézve nem tudok felvilágosítást adni. Ez ugyan nem mellékes kérdés, mert az Adriánál látjuk, hogy nagyon fontos. Hisz nagy része van e szerződósben annak, hogy ott tekintélyes képviselők ülnek, a kik belementek az adómentességben is és a kik, mint követelők álltak a korrnánynytil szemben. Nagyon sajnálom, hogy azok közül nem jutott
