Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-701

90l. országos ülés 1001. el is fogom érni. Tehát kezében van a vállalatnak úgy. mint a vasúti társaságoknak is, bog}' bizonyos időben mennyit szállít, hacsak rossz termés nincsen, a mi természetesen nagyobb »strichlát« csinál a vasutaknál, mint a hajóknál; mert a hajóknál a fa, czukor, liszt stb. állandó kiviteli czikkek; ezekben a kivitel mindig kínálkozik, és megmarad állandóságában. Most a t. miniszter úr áttért a nemzetközi viszonyokra. Erre nézve legyen szabad egy pár rebtifikáczióyal szolgálnom. Azt mondja a t. miniszter úr (olvassa): »De hogy pár adattal megvilágítsam azt, hogy nemcsak Fiume, hanem az általános tengeri hajózás milyen fluktuáczióknak van kitéve jövedelmezőség, építkezés, valamint hasznosság tekintetében, méltóztassanak egy pár adatra- kegyes figyelemmel lenni. A tengeri hajózás 1893-tól 1897-ig rendkívül kedvező viszonyok közt volt. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Kedvezőtlen viszoiryok közt! Major Ferencz: Itt kedvező van! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Az hiba! Major Ferencz: Úgy is elfogadom! Elfogadtam azt is, bár csodálkoztam azon, de bebizonyítottam volna így is, meg másképen is; legyen nyugodt a t. miniszter úr. ("Derültség jobbfelöl.) Ha értene hozzá a t. képviselőtársam, akkor nem nevetne. Azt, a ki nem ért hozzá, nevet folyton. (Felkiáltások jobb felől: Ohó!) A t. képviselőtársam mindig közbeszól, és nevet minden felett, de még nem hallottam a szavát, hogy felszólalt volna. Folytatom tovább (olvassa) : »Ezen idő alatt például a hajók száma az egész világon 32.066-ról leesett 28.351-re. Jól tudom, hogy ez összefügg a vitorlások számának csökkenésével. Kérem méltóztassanak közbekiáltani, hogy- vájjon egyoldalú voltam-e, vagy nem. A fejlődés itt nemcsak az üzlet rosszaságából folyó összehúzódásból áll összefüggésben, hanem azzal az átalakulással is, a, mely a tengeren napirenden van, tudniillik a vitorlások háttérbe szorításával, és a gőzösök szaporításával. Méltóztassék azonban tekintetbe venni azt*, — és ezzel akarja bizonyítani, hogy minő szeszélyeknek vannak kitéve a hajózási vállalatok, — >> méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy Francziaországban 1896-ban 9,574.731 frankot adtak hajósegóIvezósre, Olaszországban pedig 26 millió lirát. És ennek az erőfeszítésnek daczára a franczia tonnatartalom ezen idő alatt 1,056.703 tonnáról mindössze csak 1,162.382 tonnára emelkedettmájus 2-án, csütörtökön. 281 A mint méltóztatnak látni, a nagy erőfeszítés daczára rendkívül csekély az emelkedés. Az olasz hajóknál meg épen A-eszteség van, mert a tonnatartalom 81.884-ről leszállt 81.501-re. Már most oly esztendőt vegyünk, a mely kedvező, hogy bebizonyítsam azt, hogy szeszélyes az üzlet és veszteséggel jár.« T. képviselőház! Engedjék meg, hogy ezekre a, számokra mindjárt megtegyem megjegyzéseimet. A t. miniszter úr annak bebizonyítására, hogy mii}' szeszélyes ez az üzlet, és mily fluktuáczióknak van kitéve éveken keresztül, felhozza azt az időszakot, a mely alatt egész átalakulásnak volt kitéve egész hajózásunk, és azt akarja bebizonyítani, hogy a nagy erőfeszítés daczára. (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) a melyet a franczia és az olasz kormány tett ez alatt az időszak alatt, hogy a hajóparkot emelje, a szeszélyessóg miatt nem volt képes rohamosan emelni a hajóparkot. A t. miniszter úr azt említette, hogy belátja, hogy a vitorlás hajók kevesbedtek, de nem annak akarta betudni e jelenséget. Méltóztatik tudni, t. miniszter úr, hogy ez a.z időszak forradalmi időszak volt a. hajózás terén, a mikor ugyanis az addig még nagymérvben űzött vitorlahajózás áttért a gőzhajózási forgalomra. Hogy a tonnatartalom nagy mértékű, emelkedése nem történt együtt a vitorlás hajók megszűnésével, annak egyedüli oka az, hogy a gőzhajózás behozatala által az árúk közvetítésének gyorsasága legalább ötszörte nagyobb lett. tehát rövidebb idő alatt és többszörösen képes volt a gőzhajózás lebonyolítani az üzletet, mint a hogy lebonyolította a vitorlás hajózás. Természetes dolog tehát, hogy nem volt mindjárt szükség annyi tonnatartalmú gőzösre, mint a mennyi tonnatartalmat reprezentáltak a vitorláshajók. Ez oly világos, mint a kétszer kettő négy, ezt nem is kell bizonyítani. Azon csodálkozom, t. miniszter úr, hogy daczára annak, hogy a vitorlások oly nagy mértékben megszűntek, és gőzhajók lettek behozva, na-gyobbmérvű visszaesés a tonnatartalom tekintetében nem következett be, sőt a francziáknál még emelkedés is mutatkozhatott. Hogy az olaszoknál esés mutatkozott, azt könnyű megmagyarázni, mert épen Olaszország volt az az állam, a mely a hajózás terén leginkább szerepelt vitorlásokkal.' Ez nyilt dolog. Természetes dolog, hogy Olaszországban némi visszaesésnek kellett bekövetkeznie a miatt, hogy gőzhajózási járatokra tért át, mert ha nem lett volna Olaszország forgalma annyira lefoglalva a vitorlás hajókkal, akkor a, gőzhajózás behozatala által nem történt volna oly nagy-