Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-692
082. országos ülés 1901, április 18-áii, csütörtökön. 1.7 adót, szóval ezen tételei az adókönyveknek itt Budapesten, — mert ezt kell alapul vennünk, — a községi adót 31°/o-kal véve, — összesen 61 ,:t /4 0 /o-ot tesznek ki. Ha tehát valaki 200000 korona adót fizet, az fizet tulaj donképen 320.000 korona adót, és az illetékeket hozzászámítva, igazam van nekem abban, hogy itt nem 200.000 korona, hanem 400.000 korona adóengedményről van szó. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalán.) Ez az első szempont, a második szempont pedig az, hogy a pénzügyminiszter úr másfél, vagy két évvel ezelőtt, sőt azt hiszem, hogy először már három év előtt, a midőn pénzügyi expozéját megtartotta, előállt itt eg} T új tervvel is, előadta ugyanis a progresszív adórendszert, a melyet mint a kormán) 7 egyik kiváló programmpontját állított oda, és ha ez a kormány be akarja váltam igéretét a közel jövőben, akkor ez adórendszerünkben radikális, gyökeres változásokat okozna. Kérdem én a miniszter úrtól, hogy a progresszív adó behozatala alkalmával az a nyilvános számadásra kötelezett társaság, mely ma 200.000 korona adót fizet, nem fog-e később többet űzetni? A progresszív adó természeténél fogva magától értetődik, hogy többet fog fizetni. De megyek tovább. Fix számösszegről van szó. A miniszterelnök úr ügyessége folytán a mostani delegáczió előtt eltüntették az új ágyukat, a miniszterelnök úr diadala lesz, hogy nem adunk ki százmilliókat új flottára és hajózásokra, tengeri ós hadi szükségletekre. De előbb-utóbb a közel jövőben kétségtelenül ránk kényszerítik majd, bármikép törekedünk is ellene, az ország terheinek emelését. Ha pedig az ország terhei emelkednek, nem fog-e az adókulcs is mindenütt emelkedni? Ilyen kormányrendszer mellett igenis fog, ós ha ez bekövetkezik, akkor csak egyetlenegy vállalat lesz Magyarországon, a mely mindig fixált adóban elengedve kapja az adóösszeget, ez pedig az Adria. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ki tudja, mit fogna fizetni tiz-tizenöt év múlva adóban egy-egy ilyen vállalat! Ez mind el van engedve, egy bizonytalan, horribilis összeg oda van ajándékozva. Ez az egyik szempont. A másik szempont az. a miért kérdést intézek a pénzügyminiszter és kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy kié, kiké a magyar államvasutak, kinek a tulajdonát képezik? A magyar államét! Kié a magyar államvasút! gépgyár? A magyar államé! Kié a diósgyőri vasgyár? A magyar államé! És így egyéb üzemek is. Kérdem én már most a miniszter urat, hogy a magyar államvasutaknál tarifában befolyik 105 korona, nem köteles-e a JÍÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. magyar államvasút az állampénztárba, öt korona, adót befizetni? Nem százezrekre mennek-e a magyar államnak az ilyen adótételei? Minden 105 korona után öt koronát befizet adóba,, úgy hogy marad a, magyar államvasutaknak 100 koronája. Kérdem én a miniszter urat, — ha néhány óv múlva megszűnik a kassa-oderbergi vasútnak adott állami adókedvezmény, az a garantált vasút, a méhnek tehát a jövedelmeiért a magyar állam kezességet vállalt, — elfogadna-e újólag egy javaslatot, hogy most már ne fizessen a kassaoderbergi vasiít adót? Mikor a magvar államvasutak fizetnek adót, metyek a magyar államnak tulajdonát képezik, mikor az állami gépgyárak fizetnek adót ós fizetnek az összes üzemek, a, melyek a magyar állam tulajdonát képezik, akkor, midőn annak a magyar államvasutaknak a legutolsó bakterótől is levonják az adót, kérdem ón, hogy lehet az Adria társaságnak elengedni az adóját? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Rakovszky István: Inkompatibilitás ! Die Kleinen hängt man! (Zaj.) Pichler Győző: Ezt nem lehet tűrni, ós nagyon kérem a t. képviselőházat, hogy méltóztassék azokat, a, miket én előadtam, tárgyilagosan, kegyes megfontolás tárgyává tenni. Rakovszky István: Vissza kell vonni a javaslatot. (Zajos felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Vissza, ezzel a javaslattal! Szégyen! Botrány!) Pichler Győző: d\ ház! Méltóztassék ezeket fontolóra venni. És midőn befejezem felszólalásomat, teszem ezt azzal, hogy igenis, nekem is czélom és magam is osztozom abban a törekvésben, hogy az Adria részvénytársasággal, a melynek érdemeit a kereskedelmi életben én nem kicsinylem, a szerződés megköttessék ; (Mozgás bal felöl és felkiáltások: Nem kell!) de megköttessék ne ezen az alapon, hanem számolva azokkal az aggodalmakkal, a melyek ez irányban fenforognak, álljon elő annak idején a szerződéssel, a melynek pontozataiban számoljon minden körülménynyel és főleg a magyar kereskedelem érdekeivel. Ha a t. miniszter úr a mi érvelésünk alapján egyik vagy másik indítványunkat elfogadja, ezzel nem veszít semmit a, saját nagyságából, és ha t. miniszter úr elő is áll azzal, hogy ez kétoldalú szerződés, a melyet meg kel! kötni, úgy a hogy van, mert különben az egész szerződós megszűnik : (Zajos felkiáltások bal felől: Szűnjék meg!) erre én azt felelem, hogy ez a további megállapodások kérdése lehet a magánfelek közt; de meg vagyok róla győződve, hogy létrejön ez a megállapodás, ha pedig nem jön létre, az sem baj.; el vagyunk 8
