Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

lő 892. országos ülés 1901. április 18-án, csütörtökön. férfia és ott él Rómában, Dénes Adolf, a má­siké Kubicsek. Ezek a hivatalok is, a melyek oda vannak rendelve, a közös kasszán osz­toznak. Rakovszky István: Ez hallatlan valami! Pichler Győző: A gyógyfüvek szállítási díja tehát emelkedett. Nehogy azt mondhassa a miniszter úr, hogy 1896-ban a díj nem emel­kedett 40-ről 60-ra, engedje meg, hogy a követ­kezőket soroljam fel. Itt van egy levél (ol­vassa) : N. N. úrnak Budapest. lm Besitze ihres Geehrten von 16. habén wir die uns awisierten X. Säcke Paprika für den 22. hier erwartet. Auf Híre Ausführung bezüglioh Kräuter, unsere Raten nicht ermässigen kőimen, und machen Sie darauf Aufmerksam, dass die Rate für Mar­seille Francs 60.— -j- 5°/o Kappa, jené für Barcelona Francs 60.— per 5000 Kg. beträgt. Látjuk tehát egész világosan, hogy 40-ről 60-ra emelkedett a díj. De, a mi csodálatos, nem tűnt fel a t. képviselőháznak, hogy ám­bár Marseille messzebb A 7 an, mint Barczelona, a díjtétel mégis ugyanaz, sőt olcsóbb, mert a kappát nem kell megfizetni? Méltóztatnak tudni miért? Mert Barczelonára nincsen Puglia­szerződés, hanem konkurrenczia van, Marseille­be pedig a szállító fél ki van szolgáltatva a szállító czógnek. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Nem elég a miniszter úrnak ez a tétel? Men­jünk tovább. Rakovszky István: Viccz az egész! Pichler Győző: Rövid idő előtt 6000 tonna magyar sint szállított az a gyár, mely­nek a miniszter úr igazgató tanácsosa volt, s a mely világhirű sineket szállít ós nagy be­csületet szerez a magyar nemzetnek ezzel az iparral. Itáliába akart szállítani 6000 tonnát. Az Adria megegyezett a Navigationeval a díjtételre vonatkozólag. Mi történt? Se az Adriának nem adta oda a gyár a szállítást, sem a Navigatione-nak, hanem olasz magán­réderekkel állott össze, s azok szállítottak neki 12.000 lírával olcsóbban, mint az Adria, a mely pedig a magyar gyártmányok szállítá­sára vin hivatva. (Halljuk! Halljuk!) Vasúti sinekért 6000 korona! Tudniillik, — hogy kö­zelebbről megállapítsam a tarifát, — körül­belül két lírával volt olcsóbb a magánczég, mint az Adria. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Igenis támogassunk egy szerződést; támogas­suk becsülettel, mert megérdemli. De ne mél­tóztassék elfelejteni, hogy ezen szerződési ba­jokon lehet segíteni a nélkül, hogy a társaság jövedelmét is emeljük ; lehet segítem úgy, hogy a társaság is virágozzék, de ily állapotok ne uralkodjanak. Legfölebb a 14°/o-os vagy ll°/o-os átlag helyett O^/o lesz a haszonátlag, s ez nem oly összeg, mely miatt az Adria ily ki­tűnő üzletet kiengedjen a kezéből; az Adria minden körülmények között megköti a szer­ződést, (Úgy van! ügy van! balfelöl.) a míg szá­mítását benne megtalálja, mert ha a mai pénz­viszonyok mellett oly szerződést köthet, a mely neki nem ugyan 11, de 9°/o hasznot biztosít, akkor is mindkét kezével fog nyúlni utána, és azt ki nem engedi kezéből, csak az lesz a különbség, hogy így 2°/o-kal esetleg meg lehet javítani az egész szerződést. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Azt mondja a t. miniszter úr, hogy az Adria ráfizet a szerződésre és erre nézve itt példákat hozott fel. (Mozgéts a bal­és szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Némelyik vonalon! Pichler Győző: »Itt vannak, — így szólt, — a dátumok is, de nem olvasom fel.* Hát egészítse ki a miniszter úr ezt a meg­jegyzést azzal, hogy mikorról szólanak azok az adatok: a hajózási holtszezonról, vagy pe­dig az élénk szezonról-e? Mert a hajózásnál is vannak hónapok, a melyekben rá kell fizetni az üzemre, de az élénk hónapokban azután duplán jövedelmez a vállalat. Ha tehát a t. miniszter úr azt mondja, hogy itt van a dá­tum is, »de azt nem olvasom fel«, erre azt jegyzem meg, liOgj engem pedig épen a »dá­tum« érdekel, mert ettől függ azután mítási alap. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) És, t. ház, a midőn megköszönném szíves türelmüket, engedjék meg, hogy végűi vissza­térjek egy kérdésre, a mely itt a házban párt­különbség nélkül visszhangra talált, és a mely kérdésnek megoldása csak a pártfegyelem fo\y­tán nem történik itt azon irányban, mint a hogy mi óhajtjuk, de a melynek itt történt megoldását becsületes meggyőződéssel e kép­viselőházban senki meg nem szavazhatja, és ez az adó kérdése. (Úgy van! Úgy van! a bal­és szélső baloldalon.) Végtelenül örvendek, hogy a t. pénzügyminiszter úr jelen van, legalább módot nyújtok neki arra, hogy ebben a kér­désben esetleg nyilatkozzék. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Azt mondták nekem, hogy jól van; ismerjük el. hogy az a 200.000 korona újabb szubvenczió; de nem mindegy-e, ha be­vesszük a szubvenczionált összeget a szerző­désbe 200.000 koronával magasabban, avagy pedig adóban fejezzük ki ezt? Először is nem mindegy azért, mert 200.000 koronával fixirozva van a hozzájárulás, azon­kívül pedig az elengedés 61°/o-ot képvisel. Mert ha valakinek egyenes állami adója ma 200.000 korona, az fizet ez után 122.000 ko­rona pótadót, 33°/o községi adót, 25°/o álta­lános jövedelmi pótadót, útadót, betegsegélyző

Next

/
Thumbnails
Contents