Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

ÍOO. országos ülés 1901. április 30-án, kedden. 209 akartam, sőt ellenkezőleg, épen a szenvedé­lyeket akartam csillapítani. A mi már most a mai napon felhozott és úgyszólván dióhéjba szorított észrevétele­ket illeti, a régi vitának, azt lehet mondani, minden fontosabb kérdésre felmerült, azonban bizonyítás helyett többnyire csak állításokkal kifejezve. (Mozgás és zaj a bal- és szélső balol­dalon.) Igen kérem ! így például a járatok kér­dése. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Ügy Pichler Győző, mint Rakovszky István kép­viselő urak csak ismételték, hogy ők ezt a szerződóst a járatok tekintetében kedvezőbb­nek nem tartják, mint a régibb szerződést. Én e tekintetben akkor részletesen hivatkoztam az adatokra, és miután ellenészrevételkép egy­szerű tagadással találkoztam, most természe­tesen nem untatom a házat újabb bizonyí­tással . De Pichler Győző képviselő urnak még tartozom azzal, hogy válaszoljak arra. hogy némely kikötőket, mint a portugál kikötőket és Antverpent látogatta addig minden köte­lezettség nélkül az Adria. Ebből még nem következik, hogy ezen járatok állandó bizto­sítása nem állana- az ország érdekében, inert nagy különbség van az állandó és az eset­leges járatok közt. Épen ily különbség van a szubvenczió igénybevételére nézve is, mert természetes, hogy mikor üzletet csinálhat sza­bad hajózással is egy vállalat, ezért nem kí­vánhat szubvencziót; de egy állandó, minden kedvezőtlen körülmények közt való összeköt­tetés fentartása már egészen más, mert ott mennie kell, akár van rakomány, akár nincs. Az az egyetlen kivétel, a melyet a képviselő úr említett, hogy 7 némely járatokra nézve ab­ban az esetben, ha száz tonna rakomány sem ajánltatik, felmentés van, nem azt teszi, hogy ennek következtében a vállalat csak a saját érdeke ós haszna szerint járat, mert száz tonna rakomány oly minimális követelmény, a mely mellett a vállalat azt a járatot még haszon­nal be nem futhatja. Odáig vinni a dolgot, hogy akkor is menjen, ha semmi rakomány nincs, ilyen exponált járatokban, melyekkel úgyszólván csak új összeköttetést keresnek, nem lehet és azt hiszem, hogy azzal a kor­láttal, mely szerint, köteles menni, ha száz tonna rakomány van, oly kötelezettséget vál­lal magára a járatok tekintetében az Adria, a mely csak teherrel jár ós nem haszonnal. A mi a tarifákat illeti, bocsásson meg, t. képviselő úr, úgy látszik, hogy lényeges té­vedésben van. Azt bizonyítja például, hogy nincsenek kedvező tarifák az Adria részéről biztosítva még a direkt tarifáknál sem, bizo­nyítja az a körülmény, hogy ezt nem a szub­KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. venczió végett és nem a kormány befolvására teszi, mert ugyanezen tarifát alkalmazza a Triesztből induló járatokra nézve is. Ez tö­kéletesen igaz, csak az okoskodás nem helyes, mert a Triesztből való menetel szerződésen alapszik, a meh 7 a két kormány közt jött létre annak a fejében, hogy viszont a Lloyd köte­lezve van ugyanazon tarifák mellett vinni a Keletre menő járatoknál a. Fiúméból kiinduló rakományokat. A két kormány, a mint vol­tam már bátor egyszer tüzetesen kifejteni, 1898-ban megegyezett, hogy az Adria tarto­zik a kedvező tarifák mellett a Triesztből in­duló rakományokat is szállítani. Ez a.zonban nem bizonyít a tarifák magassága mellett, ha­nem ellenkezőleg, ez egy szolgáltatás, a mely a magyar állam részére a Kelet irányában való ellenszolgáltatás útján vívatott ki, olyan ellenszolgáltatás, a mely az Adriára kötele­zettséget foglal magában, és melyet nem a saját érdekében tesz, mert hogyha, a saját érdeke szerint állapítaná meg a tarifákat, biz­tosíthatom, hogy nem ilyen tarifával járna. Másik tévedése a képviselő úrnak a ta­rifakérdésben az, hogy tökéletesen elfeledkezik arról, hogy az új, valamint a régi szerződés­ben az Adria kötelezve van a magyar állam­vasúttal direkt tarifát megállapítani; továbbá elfeledkezik arról, hogy ez a tarifa kihirdetve direkt összeköttetéseket biztosít és az 1900. június 15-iki tarifa-füzet most is minden re­láczióban ä kedvező tarifákat biztosítja. És elfelejtkezik a t. képviselő úr egy harmadik körülményről is. — és itt állításai sem állják meg a sarat, — midőn azt mondja, hogy a múlt évben a tarifákat az Adria lényegesen emelte, pláne beszélt 120°/ 0-os emelésről is, és viszont például hozta fel, hogy a Lloydnál ez nem törtónt meg. Itt alapos tévedésben van, t. képviselő úr, igaz, hogy a kőszén akkori áraira vonatkozólag az Adria kívánta az 1900. június 15-én kihirdetett direkt tarifának némely irányban és némely czikkekre nézve emelését, de én ebbe bele nem egyeztem, s ennek kö­vetkeztében az a tarifa., a mely akkor a leg­kedvezőbb viszonyok közt volt megállapítva, most is érvényben van. A Lloyd ellenben, mint méltóztatik tudni, a czukorra nézve emelte a tarifát, és igen nagy presszióra szállította le. de nem egészen ugyananmdval, a mennyivel emelte, mert bizonj'os emelés most is érvény­ben van. Épen megfordítva áll tehát a dolog, a Lloyd emelte ós nem az Adria. Más dolog egészen a szabad hajózásra vonatkozó tarifakérdés. A szabad hajózási ta­rifa tekintetében, miután nincsen szó szub­venczionált vonalakról, hanem egészen más vonalakról, itten mindenik vállalatnak, akár-

Next

/
Thumbnails
Contents