Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

206 700. országos ülés 1901. április 30-án, kedden. kor az a nagy tömeg, a mely nem tud anynyira disztingválni, mint önök, — mert hiszen látják, hogy ebben a kórdósben mi is másképen és épen ellenkezőleg disztingválunk, mint önök. — csakugyan azt látja, a miről megemlékezik az önök félhivatalos lapja, ezzel százszorosan több ellenséget szereznek a magyar kereskedelmi életnek, a magyar tőkének, a magyar kapitális életnek, mintha azt meg nem szavaznák. Azok a fényes ablakok, a melyek kivilágítanak az Adria palotájából Fiume utczáira, a hol a, nyomor óriási; azok a fényes ablakok, a. melyek az Adriának a Neugebäude helyén épült palotájából levilágítanak, nagyon ingerlők, a mikor tudja a tömeg, hogy ő véradót is fizet, (Úgy van! ügy van! a szélsőbalon.) hogy ő odaadja utolsó garasát, hogy nála igenis megszólal az adóvégrehajtó, emennek pedig adómentessége van. (Úgy vau! Úgy van! ffléitk helyeslés a baloldalon.) A tőke érdekében, a magyar nemzeti érzés érdekében, 48-as alaptörvényeink érdekében, országunk közgazdasági helyzete érdekében arra kérem és kérve kérem a, t. képviselőházat, ne szavazza meg az adómentességet az Adriának. (Hosszantartó, élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt határozati javaslatomnak megvédéséhez látnék, reflektálnom kell Pichler Győző t. képviselő úrnak beszéde kezdetén hozzám intézett szavaira, A t. képviselő úr igen csalatkozott, ha azt hitte, hogy ón vádat emeltem a t. 48-as párt ellen. Ehhez nekem jogom nem volt és nincs is, hanem igenis nagy csodálkozásomat fejeztein ki a fölött, hogy ily nagy vitában olyan kevesen vettek részt. E tekintetben t. képviselőtársam hibát nem követett el. mivel ő nagyon derekasan kivette a vitából az oroszlánrészt. (Úgy van! ügy van ! bal felől és a szélső baloldalon.) s oly mótyen szántott ós egy oly nehezen kezelhető terrénumra lépett, hogy az mély tanulmányokra, vasszorgalomra s nagy tudásra mutatott s e tevékenysége nélkül a. vita nagy hiányokban szenvedett volna, (Úgy van! Igaz! balról. Éljen Pichler! Máltások a szélső baloldalon*) De a midőn készségesen elismerem, hogy ő kötelességszerűen teljes mértékben kivette a maga részét, indokolt az is, hogy felszólalásának többi részét nem fogadom el ós czáfolom. Nem fogadom el beszédének azt a részét, melyben azt mondotta, hogy ne keressünk ki magunknak a 48-as törvényekből csak ilyeneket, de minden olyan téren is, a hol ezen 48-as törvények épen a sötétség elleni harczban keletkeztek, ós a sötétség elleni harczot jelentik, vegyük ki részünket a küzdelemből. Hát, t. képviselőtársam, mi kivettük részünket abból is, ós ha én most mint egy sötétségbe burkolódzó pártnak egy tagja, sajnálatomat fejezem ki a fölött, hogy a világossággal egyedük dicsekvő 48-as pártnak tagjai közül a vitában oly kevesen vettek részt, . . . (Úgy van! ügy van! balfelől.) Madarász József: Ez már igaz! Rakovszky István: . . . akkor én egy lelki szükséglet kielégítését kerestem ; un poco piu di luce. (Derültség és tetszés balfelöl.) T. képviselőtársam, mi, azt hiszem, kivettük részünket a küzdelemből akkor is, a midőn a sajtótörvén}' ellen hozott törvény 16. §-áról volt szó; kivettük részünket a provizorium-harczban, és kivettük részünket abban a nagy alkotmányrontás elleni harczban, a midőn a 48-as alaptörvények nagyon veszélyeztetve voltak, s a midőn innnen nem hiányzott senki, de gondolom, volt egy párt, (Úyy van! Úgy van! bal felől.) a melynek nem minden tagja vette ki teljes kötelesség-érzettel részét a küzdelemből, sőt félrehúzódtak, a, mi annál nagyobb dicsőség azokra nézve, a kik önök közül kivették abból részüket. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) E tekintetben tehát csak azt jegyzem meg, hogy ott, a hol oly 48-as elvekről van szó, a melyek Deák Ferencz tanaival, — a melyeket a kiegyezés dolgában mi vallunk, — nem ellenkeznek, minket őszintén ós teljes erővel ott talárnak. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) Különben, t. képviselőtársam megjegyzéseért, bármennyire nem esett az jól nekem, kárpótlásul szolgált nekem Madarász József t. képviselőtársamnak azon helyeslő megjegyzése, hogy abban a szemrehánj^ásban — mert nem volt vád — igazam volt. Áttérve magára határozati javaslatomra, én azt a legmelegebben ajánlom a t. háznak elfogadásra, A t. kereskedelemügyi miniszter úr tegnapi beszédében nem birta megczáfolni azon indokokat, a melyek ezen szakasz ellen az ellenzék részéről felhozattak. De a t. miniszter úr nem elégedett meg ezzel, hanem átvitte a harczot egy egész más terepre, egy oly terrénumra, a mely hangulatésinálásra igen alkalmas lehet, de a mely nem igazságos; átvitte arra a terrénumra, a mely nagyon könynyen magával ragadhatja a t. túloldalt,... (Úgy van! Úgy van! balfelől. Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rakovszky r

István: ... és a hol az igen érzékeny. Úgy állította oda a dolgot, mint hogyha mi a tőke ellen gyűlöletet hirdettünk volna azon padokról, (A szélső balra mutat.) épúgy mint a mi padjainkról. Ezt mi