Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

700. országos illés 1901. április 30-án, kedden. 205 felhívom őt, győződjók meg, vájjon Plósz Sándor miniszter úr és Szilágyi Dezső másképen magyarázzák-e ezt a rendelkezést, mint én. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hiszen nem is lehet másként magyarázni l Hiszen talán csak magyarul van!) Elnök: Csendet kérek! Pichler Győző: És hivatkozom ugyanezen törvény 13. §.-ára! A Hungaro-Croata is határolva van ennek alapján. És azután előáll a miniszter úr a Docktársasággal és az 1890. évi iparpártolási törvénynyel. Hiszen épen beszédének e része ellen egyáltalában nem volt kifogásom, sőt kijelentettem magam is, hogy igenis, a midőn adóalany teremtéséről van szó, akkor helyes az adómentesség; én is állítottam, hogy, ha új adóalany teremtetik, ez helyes, mert ez üdvös és majdan virágzó állapotot felidéző beruházás, a melylyel helyesen segítjük a vállalatot. Hiszen a Dock-társaságnál épen ez az eset forgott fenn, hogy az iparpártolási törvénynél fogva kapta meg az iparpártolási kedvezményt, a melyet nemcsak mindenki megkap, a ki új ipart teremt, hanem a melyet egyenesen jogosítva van igénybe venni, ha a töryényszabta feltételeknek megfelel. És, t. képviselőház, szerencsétlen volt a t. miniszter úrnak épen ez a hivatkozása a Dock-társaságra. Soha magánvállalatnál anynyit pénzsegélyben, szubvenczióban a magyar állam el nem vesztett, mint a Dock-társaságnál. Méltóztassék a miniszter úrnak azt mondani, hogy ez nem igaz! A Dock-társaság visszaélve Magyarország előzékenységével, kihasználta, kifruktifikálta a magyar államot szubvenczióban és a szerződósben kikötött kötelezettségeinek egy pillanatra sem tett eleget, és idegen országba, idegen vidékre vitte azt a készpénzt, a melyet itt Magyarországon kapott. A Dock-társaságra tehát ne méltóztassék az Adria-szerződéssel kapcsolatban hivatkozni. A főindok tehát, a mely a törvényhozás következetességét akarta feltüntetni az adómentesség tekintetében, elesett, mert ez az adómentesség mindig határolva volt ós épen a törvény azon rendelkezéséből, a melyet az imént idéztem, kitűnik, hogy épen az Adriának nem szabad adómentességet élvezni. S ha az adókivető tisztviselő ezt a szakaszt ismerte volna, tíz év óta mindig adót fizetett volna az Adria. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Arról mi nem tehetünk, hogy az a. tisztviselő nem tudta a törvényt, de megtörtént. De a pénzügyminiszter úrnak, a kereskedelemügyi miniszter úrnak kellett volna tudni. Nos hát, mikor be van bizonyítva, hogy törvényhozásunkban páratlanul áll az, hogy az állammal szerződéses viszonyban lévő hajózási vállalat adómentességet kapjon, akkor kérdem, helyes-e, elsősorban törvényes-e a. mi álláspontunk a magyar törvény értelmében, a melyre épen hivatkozott Hegedüs Sándor miniszter úr? De kérdem, hogy különösen erkölcsi szempontból ós tekintetbe véve a nemzet érdekét, az ország gazdasági helyzetét, akadhat-e ember, ki jó szívvel ós jó lélekkel megszavazza ezt az adómentességi javaslatot? (Elénk helyeslés a haloldalon.) Major Ferencz: Úgy van! Majd meglátjuk ! Pichler Győző: T. képviselőház! Záróbeszédemet befejezem. Az utolsó pillanatban hivatkozom a miniszterelnök úrnak a szavaira. (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök úr szavaival akarom befejezni beszédemet. A miniszterelnök úr megmondotta becsületes tisztességgel, mint az önök pártjának a feje, megmondta onnan a miniszterelnöki székből, hogy feloldja önöket a pártkötelék alól. (Úgy vau! Ugy vau.! a baloldalon.) Itt az ország színe előtt szórói-szóra azt mondta: Ezennel kijelentem, hogy akárki lehet ezen szerződésről bármily nézetben. Helyes, lovagias volt a miniszterelnök úrtól ez a kijelentés, mert bizonyára önök is tudják, a mit mindannyian tudunk, hogy nagyon sokan önök közül a folyosókon ' s mindenütt máskép beszélnek az adómentességről, mint a hogy a pártkötelék kéiryszere alatt arra szavaznak. (Ugy van! a baloldalon.) A miniszterelnök úr önöket ebből a lelki küzdelemből ki akarta szabadítani s engedett önöknek legalább néhány pillanatot, hogy fellélegezzenek és saját meggyőződésük és szivük indulata szerint szavazzanak. (Helyeslés a baloldalon.) Midőn erre hivatkozom, akkor kérem egyszersmind a t. ház többségét, hogy ne vesse bele a jövő választásokba az üszköt a mai szavazással. A választási küzdelem az én véleményem szerint csak úgy helyes és igazságos, ha tiszta elvi álláspontból, elveket hirdetve iparkodik ki-ki híveket szerezni magának. Elvi meggyőződés, elvi harcz legyen minden választókerületben ; (Úgy vau ! a baloldalon.) az a.z igazi ós tiszta választás, a hol elvi harcz folyik. De ez az elvi harcz lehetetlen, ha önök ilyen adómentességet adnak társulatoknak, melyek arra rá nincsenek szorulva. S mikor a, rendőrség néhány hónappal ezelőtt százával eltolonczoltatta azokat a munkátlanokat, a kik ezrivel bejárva az utczákat, éhségük és szenvedélyük folytán köveket ragadtak kezeikbe s beverték a fényes tükörablakokat s leütötték a csillárokat s harczoltak a nagy tőke ellen, akkor én azt mondom, hogy a mi-