Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

2Q4 700. országos ülés 1901. április 30-án, kedden. Elnök: A képviselő urat újból rendreutasítom ! (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Béla.* Ez az igazság! Megmondom nyíltan, mindig megmondtam ! (Hosszantartó zaj a híz minden oldalán.) Elnök (csenget): Ha képes lennék az elnöki székből minden egyes képviselőnél a csendet helyreállítani, úgy, hogy innen egy drót vezetne minden egyes képviselőhöz, akkor lenne csend . . . (Hosszantartó, nagy zaj és nyugtalanság a ház minden oldalán.) Kubik Béla: Hosszúi esik az igazság, annyi az egész! (Nagy zaj.) Engem el nem hallgattat, mikor arról van szó! (Zaj. Halljuk! Halljak!) Elnök: Rendre utasítom ismét Kubik Béla képviselő urat! Én nem hallgattatom el, de az ildom is úgy hozza magával, az ildom, a műveltség és a. kötelesség, a melylyel a képviselő urat ide küldik, hogy az elnöki rendreutasítást respektálja! (Élénk helyeslés jobb felől. Nagy zaj és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Béla: Az elnöki széket kellene megbecsülni tudnia. (Nagy zaj a ház minden oldalán.) Elnök: Kubik Béla képviselő urat újból rendreutasítom ős ha a képviselő úr folytatja, kérni fogom a házat, hogy a házszabályok értelmében az ügyet a mentelmi bizottsághoz utasítsa. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Csendet kérek. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon. Ott lármáznak.) Minden oldalról csendet kérek! Pichler Győző: T. képviselőház! Hivatkozott a miniszter úr az 1893 : XXII. törvénye zikkre. Engedje meg a t. képviselőház, hogy ezt a törvényezikket a t. ház szine előtt felolvassam, ha csak részben is. Ebben ki van mondva, hogy az előző szakaszban megjelölt, tehát a tengeri szabadhajózást űző magyar kereskedelmi hajók állami segóHben részesülnek; megmondja a törvén)

7

, hogy a vitorlás hajók mennyiben részesülnek, megmondja, hogy a lajstromozott vitorlás hajók mennyiben részesülnek, de mindenütt ott van, hogy például az 1892. év végéig belajstromozott vitorláshajók hat évi kereset-adó mentességben részesülnek : tehát csak 6 évi adómentességgel. Az állammal szerződéses viszonyban nem álló vállalatok a hajók vizrebocsátásától számítandó tíz évi időtartamra mentetnek fel az adó alól. Ez a két föltétel, az adómentesség hat ós tíz évre szól, de tíz év is csak. az állammal szerződéses viszonyban nem álló hajó vállalatokra. (Úgy van! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) Ez ki van mondva, hogy csak oly hajók kaphatnak tíz évi adómentességet, a melyeknek tulajdonosai nem kapnak szubvencziót. És hogy ne legyen kétség a jövő generáczió számára, a mi elődeink, a kik 1893-ban ültek itt. eleve gondoskodtak, megadták, nem a direktívát, de hogy előre kifejtsók azt a 48-as elvet, a mely le van fektetve, és hogy kimutassák, hogy azon csorba nem esik, nem úgy cselekedtek, mint mi. a kik 20 évre előre, tehát négy képviselői generácziónak akarjuk megkötni a kezét, hanem ennek a szakasznak az utolsó passzusa a következő (olvassa) : »Az állammal szerződéses viszonyban álló hazai tengerhajózási vállalatok ezen kedvezményeket csak a velük fennálló szerződésekben meghatározott szolgálmányokon felüli működésükből élvezett jövedelem után vehetik igénybe.« Nos, t. képviselőház, mit jelent ez a rendelkezés, akárfogy magyarázzuk? Ha még az adómentességet úgy állítaná fel a miniszter úr, hogy azokra a vonalakra nézve áll ez, a melyeken az Adria nem. köteles járatokat fentartani, hogy ezzel emelje a forgalmat; ennek van értelme a szakasz alapján. De egyenesen kizárja ez a szakasz, a melyre a miniszter úr hivatkozik, azt, hogy államilag szubvencziőnált hajózási vállalatok azon járatok által szerzett jövedelmükre nézve, a melyekre szerződésileg kötelezve vannak, adómentességet élvezzenek. Szórói-szóra benn van a törvényben, hogy az úgynevezett megállapított járatokra nézve adómentességet adni nem szabad. »Az állammal szerződéses viszonyban álló hazai tengerhajózási vállalatok* — ezek között van tudtommal az Adria is — »ezen kedvezményeket csak a velük fennálló szerződésekben meghatározott szolgálmányokon felüli működésükből élvezett jövedelem után vehetik igénybe.* Egészen tiszta tehát ez a paragrafus és nagy köszönettel tartozom a miniszter úrnak, hogy hivatkozott rá. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A szabad hajózásra áll ez! Pichler Győző: Egészen tiszta dolog. Kimondja ez a törvény, hogy a mely hajózási vállalat pedig szerződési viszonyban van az állammal, annak csak azon szolgálólányok utáni jövedelme lesz adómentes, a melyeket nem köteles teljesíteni, a melyekkel tehát a magyar kereskedelem, a magyar ipar és így a magyar állam érdekeit jobban istápolja, mint a mennyire kötelezve van. A törvénynek ezt a részét minden ember így magyarázza, a ki valaha törvénymagyarázattal foglalkozott; és ha a t. miniszter úr a magyarázat helyességében kételkedik, én módot akarok neki adni arra, -hogy e tekintetben felvilágosíttassók;