Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

700. országos ülés 1901. április 30-án, kedden. 203 rosszul alkalmazta a t. miniszter úr. Legyen haszna az Adriának, de ne a mi gazdasági üzletünk 20 évre való lekötése alapján adjuk azt és ne adjunk oda mindent az Adriának, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hanem elé­gedjék meg a rendes üzleti haszonnal és ne annak duplájával, hatszorosával, nyolczszoro­sával, vagy tízszeresével. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És most engedje meg a t. ház, hogy át­térjek arra, a mit a t. miniszter úr beszédé­ben a szeszélyes üzletmenetre vonatkozólag mondott. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt azonban erre áttérnék, engedjék meg, hogy bizonyos humorral kijelentsem, hogyha e kérdésnél szeszólyességről egyáltalában szó lehet, akkor csak arról" lehetne beszélni, hogy milyen sze­szélyes a miniszter úr argumentációja. Mert a mikor feltüntette — és itt méltóztassanak kegyes türelmükkel megajándékozni, (Bulljuh! Halljuk!) — hogy 1899. januárban 31.495 tonna volt a szállítás, februárban 53.000 tonna, márcziusban 39.000 tonna, augusztusban 50.000 tonna, deczemberbeu 38.000 tonna volt, fel akarja ezzel tüntetni a miniszter úr, hogy milyen szeszélyes ez a fiumei dolog, sohsem tudják előre, hány hajóval lesz a rakomány. Engedje meg a t. miniszter úr, hogy egy kérdést intézzek hozzá. (Halljuk! Halljuk!) Mikor a miniszter úr első beszédét mondotta, kérdeztem, honnan vette adatait. »A könyvek­ből vettem«, volt a felelet és feltüntetett a miniszter úr egy csomó járatot, a meryekre az Adria ráfizetett, feltüntette az összeget is és azt mondta : ime, uraim, bizonyos járatokra nagyon is ráfizet, itt vannak a kimutatások. Erre ón egyetlenegy szót vágtam oda a mi­niszter úrnak : »Kérem a dátumokat!« A mi­niszter úr azonban nem mondta meg a dátu­mot s én azt a mai napig neki elengedtem. T. miniszter úr! Igenis, szeszélyes Fiúmé ­nek az üzlet forgalma, de minden üzletágnál van bizonyos évad, van élénkebb szezon, me­lyet előre tudnak évről-évre s a mint a keres­kedő előre tudja, hogy árújára mikor lesz nagyobb szükség, épúgy tájékozódik minden hajózási vállalat is. Hiszen ottan méltóztatott lenni a Generálinál mint igazán bölcs veze­tője ennek a társaságnak; ott van a transz­port-osztály ; méltóztassék megnézni, nincse­nek-e- ott is szezonok évről-évre, mint a jég­károsztályban s nem készülnek-e ott is a szezonra előre! Epígy van szezonja a hajó­zásnak is. Mikor arról van szó, hogy az Adria milyen bölcsen cselekszik ós mennyire terhes neki a szerződés, akkor a miniszter úr fel­tünteti az üzleti forgalomnak szeszélyes vol­tát ott, a hol szezon morte adatait hozza elő és nem említ dátumot, hogy ime, bizonyos járatokra, ráfizet. Természetesen márcziusban 39.000 tonna szállítmánynál ráfizet, de ráfizet-e augusztusban, amikor a forgalom 50.000 tonna? (Úgy van! a. szélső baloldalai/.) T. képviselőház ! Szeszélyes érvelés a számokat mindig úgy használni fel, hogy egy­részt feltüntessék előttünk azt az esetet, a mely Adriára nézve kedvező, másutt ugyan­azzal az adattal megint azt, a. mely ránézve kedvezőtlen. (Úgy van ! Úgy van ! a szélső balol­dalon.) Több részletre kiterjeszkednem felesleges; felesleges, pedig azért, mert a miniszter úr nyomban leezáfolja önmagát. Felsorolt a, mi­niszter úr egy csomó nagyon értékes adatot s azzal jött elő, hogy mennyire szeszélyes az üzlet: hogy 1894-ben is mennyire változott az üzletforgalom és mennyire szükséges az a tíz hajó, ha a forgalom így emelkedik. A t. mi­niszter úr egyik beszédében felállított egy té­telt, melyet másik beszédéiben önmaga czáfolt meg Köszönettel tartozom érte, mert nekem megtakarította a fáradságot, hogy azokat én czáfoljam meg sorra; e javaslatnál a minisz­ter úr önmagát emésztette meg. T képviselőház! A mely hajózási válla­lat rá van szorulva, hogy évenkint számos hajót karterezzen, mert saját hajójával nem tudja a, forgalmat lebonyolítani, az nem lép­het a kormány elé azzal, hogy az ország , érdekében kell a tíz hajó ; annak a saját érde­kében van szüksége a tíz hajóra, mert a, karterezés nem fizeti magát máskép, mint csak úgy, ha húsz évre állami kedvezményt kap. De, t. ház, áttérek most már beszédem­nek tulajdonképení, e szakaszra vonatkozó részére. (Halljuk! Halljuk!) Engedjék meg, hogy alapúi megint csak Hegedüs Sándor miniszter úr tegnapi felszólalását vegyem az adómentességre vonatkozólag. Hivatkozom egy dologra, az 1893 : XXII. törvénynek 8. ós 13. §-aira. (Nagy zaj a szélső baloldalon: Csinál­jon az elnök rendet! Zajos felkiáltások: Rendre! Helyre! Elnök csenget.) T. képviselőház! Hát beszéljünk . . . (Nagy zaj.) Kubik Béla (a jobboldalra matat): Az nem megy, a mit ott csinálnak ! (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon. Zaj és mozgás jobb­felől.) Beszéljen csak valamelyik miniszter, akkor úgy rázza, majd a csengetyüt! (Hosszan­tartó zaj) Ez nem megy! Elnök: Kubik Béla képviselő urat rendre­utasítom. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) ' Kubik Béla: Nem törődöm vele! (Nagy zaj és élénk mozgás a jobboldalon.) 26*

Next

/
Thumbnails
Contents