Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-699

1Q8 <>99. országos ülés 1901, kítás bekövetkezzék, sőt ellenkezőleg, a retor­ziót ós a szakítást könnyebben megelőzhetjük ós előnyösebben biztosítjuk magunknak más irányban is a forgalmat, ha tudják azt, hogy nem vagyunk arra szorulva, hogy csakis abban az irányban vigyünk ki. Épp ebben rejlik ennek a. törekvésnek igazolása ós jogosultsága, semmi egyébben. (Tetszés és helyeslés jobbfelől.) Pichler Győző: Hát akkor nem olyan szeszélyes ez az üzlet, (Zaj a szélső baloldalon.) a mint méltóztatik mondani! Elnök: Csendet kérek, különben kénytelen leszek a közbeszóló képviselő urakat rendre­utasítani. (Zaj a szélső baloldalon. Helyeslés jobb­felöl,) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Lássa Pichler Győző képviselő úr, itt mi egymással szemben kölcsönösen tévedésben vagyunk: abban a tévedésben, hogy minél tiszteletteljesebben bánok én a képviselő úrral, a képviselő úr annál kíméletlenebb irántam. Hát kérem, ez nem igazságos. (Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Azt hiszem, t. képviselő úr, hogy talán másképen kellene ennek a szemé­lyes viszonynak egymás közt lebonyolódni. Hanem ezt egészen Ízlésére és belátására bí­zom. (Mozgás a szélső baloldalon, Felkiáltások: Az ügyről beszéd jen ! Halljuk! jobbfelől) Hallottam, t. ház, azt, hogy ilyen ked­vezmóny nyújtása által a 48-iki alkotmányt sértjük meg és az alkotmányt úgyszólván fel­forgatjuk, a mint ezt Visontai Soma kép­viselő úr tüzetesen kifejtette. Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy a mint 33 óv alatt annyi és annyi alkalommal, annyi különböző czélra nyújtatott az adómentesség és nyújtatott ki­zárólag abból a szempontból, mert közvetlen készpénzáldozatra az állam nem vállalkozha­tott pénzügyi helyzeténei fogva: úgy itt is ennek a 48-iki alkotmánynak, a mely a pol­gárok közötti egyenlő adóviselóst tűzi ki, ez által nem történik semmi baja. (Ellenmondások bal felől Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) És ha fenyegetnek szoczializmussal, vádolnak igaz­ságtalansággal, vádolnak azzal, hogy a haza­fiatlan nagy tőkének szolgálatában áll ez a szerződés, erre is van egy szerény megjegy­zésem. (Halljuk! Halljuk!) Lehet földbirtokos is, a ki esetleg hazafiatlan. és viszont nem szabad, nézetem szerint, a nemzetgazdasági tényezők többi részét sem előre ha'zafiatlan­sággal bélyegezni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és felkiáltások balfelől: Hazátlan nagy tőke!) Az még kevésbbé, mert a mely perczben egy tőke egy ország szolgálatába le van kötve, abban a perczben az nem hazátlan. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Az — méltóztassék elhinni — sokkal többet koczk áztat, mint maga a föld, .április 2ö-én, hétfőn. (Zaj. és ellenmondások balfelől.) mert a tőke úgy elveszhet, hogy még a pora sem marad meg, a föld pedig megmarad örökké, (Mozgéhs bal­felől.) és legyenek meggyőződve, hogy az a tőke, a mely egy ország forgalmi, vagy hiteli érdekeinek, vagy gyáriparának előmozdítására leköti magát, az exisztencziájánál fogva sok­kal inkább le van kötve, mint bármeby más nemzetgazdasági tényező. (Tetszés és helyeslés jobbfelől.) És nem hiszem, .hogy az országnak jó szolgálatot tennénk az által, ha a tőkét gyűlölettel ós megbélyegzéssel el akarnók ide­geníteni tőlünk. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza : Nem a tőke, csak a fel­pénz ellen van kifogásunk. (Zaj. Halljuk! Hall­juk! a jobboldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter : Ha beszélnek és panaszkodnak — a mint méltán lehet beszélni és panaszkodni — akár a kisbirtokosnak nyomoráról, akár a föld népének némely vidéken való sinylődó­séről ós a kivándorlásáról, fájdalom, ezt kónj^telenek vagyunk mindnyájan tapasztalni és elismerni. De, nézetem szerint, ezzel szem­ben nem az az orvosság, hogy a tőkét el­riaszszuk, gyűlöletessé tegjulk, (Élénk helyeslés a jobboldalon, és felkiáltások balfelől: Nem erről van szó!) hanem az, hogy minél több irányba, a nemzetgazdasági élet minél több csatornájába vezessük be, mert a vonzódásnál fogva annál inkább hat termékenyítőleg ós annál közvet­lenebbül segíthetünk azokon a nyomorokon is, a melyekkel, fájdalom, ma küzdenünk kell. ('Tetszés és helyeslés a jobboldalon.) És hogy ezzel a thémával fejezzem be beszédemet, csak arra vagyok bátor még fel­hívni figvelmüket. hogy például az Adria társulat 1895-től 1900-ig csakis a kivitelben, 100.000 tonnával, tehát egymillió mótermázsával többet szállított. Molnár Jenő: Többet is kapott szállítási díjat! (Nagy zaj jobbfelől.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Nem kapott egy krajczárt sem! Molnár Jenő: Nem szubvencziót kapott többet, hanem fuvardíjat! (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Halljuk! Halljuk!) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: És ha méltóztatnak vizsgálni .azokat a czikkeket, a melyek ezen kivitelben a fő szerepet viszik, azt fogják találni, hogy ezek: a liszt, fa és czukor. Már most ha csak azt nézik, hogy a nagy tőke itt viteldíjakat szed és ebből haszna van,... (Nagy zaj balfelöl.) Polónyi Géza: Felpénzt is szed! (Zaj.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter. . . akkor egyoldalúján ítélik meg a helyzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents