Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-696

]20 ,i!Mi- országos ülés 1901, április 2á-éit, szerdán. állítottam, hogy a marseillei járatok elsősorban Trieszt érdekében tartatnak fenn, és hogy az a sok járat, a mely Marseille érdekében ide be van állítva, tvdajdonképen elsősorban nem a magyar kereskedelemnek érdeke, mert a magyar kereskedelemnek érdeke a hosszújáratoknak minél nagyobb számban való beállítása és magyar hajókkal való befutása. Hanem, hogy miért van most az a sok járat, majd kimutatom ós erre a t. háznak szíves figyelmét kikérem. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Major Ferencz: Kérem, ez nagyon fontos rész, nagyon kérném szíves figyelmüket! Hogy miért vettek fel e szerződósben 75 marseillei járatot s azonkívül 52 spanyol járatot, a mely egyesíthető, azt meg fogom magyarázni. T. képviselőház! Az Adria jelentéséből nagyon jól tudjuk, hogy a kikötők közti forgalom az ő bevételének majdnem felét képezi. Mi az érdeke tehát az Adriának? Az, hogy minél több szubvencziót kapjon olyan réven, hogy a szubvenczió folytán kényszerítve legyen többször megtenni a marseillei utat, mert az ő érdeke az, hogy a parti kikötői forgalmat az olasz kikötőkben lebonyolítsa és ottan meglehetős jövedelemre tegyen szert, a mellett pedig ezen nagyon jövedelmező vállalat daczára még szubvenczióban is részesül. Hiszen a t. miniszter úr is azt mondotta, hogy az Adria csak azért fizethet 14— 15% osztalékot, mert a kikötők közti forgalma Olaszország és Francziaország között igen nagy és ott összes bevételeinek majdnem felét kapja. Itt lyukad ki, hogy miért kellett ennyi járatot Marseille felé tenni. Azért. mert természetesen az Adriának érdeke; napnál világosabb továbbá, t. ház, az is, hogy miért kötötték ki ezen szerződésben, hogy a messze járatokat, úgy mint eddig, ezután is bérelt hajókkal teljesíthesse; természetes az azért, mert ott nincs meg neki a haszna a kikötők közti forgalom lebonyolításában. A messze járatokat, az amúgy is angol hajók által megtenni szokott utat az Adria bizonyos feltételek — és mondjuk — bizonyos agenturai haszon mellett is egyszerűen átruházza az angol társulatra, a melynek úgy is meg van a járata Fiumébe és Fiuméből. Teljesíti tehát az Adria, helyett szépen a Fiumébe ós Fiuméből való messzejáratú forgalmat, az Adria pedig szépen megtartja azokat a járatokat, a melyek busásan jövedelmeznek ; sőt, hogy a szubvenczió nagysága fel ne tűnjék, azokból többet vétet be, feltünteti, hogy hány járatot, tesz, mennyi tengeri mértfölddel tesz többet, holott azt csak saját érdekéből, saját hasznából és legkevésbbé sem a mi érdekünkben teszi. Erre vonatkozólag a t. miniszter úr figyelmét vagyok bátor felhívni a közgazdasági bizottság jelentésének 9. oldalára, a melyben ez áll (olvassa): »A havi rendes járatok száma 11-ről 12-re emeltetett. (2. §.) A fimne-marseillei járat, a mely a magyar forgalom érdekében egészen közönyösnek bizonyult, elhagyatott«. A mostani szerződós előtt, mielőtt a szerződés meg lett volna hosszabbítva, az Adria 600.000 koronát kapott, ezen indokolással pedig el lett hagyva a; marseillei járat, mint a mely nem hoz semmit a magyar forgalomnak. Azt mondja továbbá (olvassa) : »Ellenben a liszt ós a gabonakivitel érdekében Londonba, Hullba és Leithbe havonként egy járat helyett kettőre köteleztetett a társaság, valamint egy új járatra, Fiuméből Rouenbe, vagy Harviba, vagy Dunkerqueba. A rendes járatokon felül kötelezettséget vállalt a társaság, hogy a kormány kívánságára, — feltéve, hog_y az Adriai tengeren rendes hajózási vonalak első osztályai gőzösein fennálló gőzhajózási fuvardíjak mellett legalább fél hajórakomány van biztosítva, külön segélyezés nélkül, havonta egy másik járat indul Fiuméből Glasgowba és havonta egy másik járat Fiúméból Amsterdamba, vagy Antwerpenbe, a mely járatok berendezése a lisztkivitel, főleg azonban az árpa és a gabonaárúk kivitele érdekében igen kívánatosnak mutatkozik«. Ebből a pontból tehát kettőről győződünk meg. Először, hogy itt akkor beigazoltatott, hogy a marseillei járat nem a mi érdekünk elsősorban és azért meg is szüntettük. Másfelől pedig arról, hogy a marseillei járat tulajdonképen Triesztnek és magának és iidria társaságnak érdekében tartatik fenn és arra való, hogy a kikötők közti forgalmat még pontosabban és jövedelmezőbben saját hasznára aknázhassa ki a társaság. Ugyanebből a czélból vétetett fel a 12 spanyol járat is, szintén nem magyar kereskedelmi érdekből, hanem azért, hogy az Adriának ezen a jövedelmező vonalon még szubvenczió is biztosíttassák. Ha ezt így mi kiböngésszük, szépen utána nézve a Baross-féle szerződésnek ós azori indokolásnak, a mely a marseillei járatokra vonatkozik, akkor meggyőződhetünk arról, hogy igazam volt, mikor tegnapelőtt azt mondottam, hogy a marseillei járatok Trieszt érdekében tartatnak fenn, hogy e járatok * szaporítása, nemcsak felesleges volt, hanem másfelől, megtévesztésre szolgált, arra, hogy tüntethessenek