Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-696

696. országos Illés 1901. április 24-én, szerdán. 121 a sok járattal a sok tengeri mértfölddel. Pedig e helyett sokkal okosabb dolog lett volna a kutató járatokat szaporítani és ilyen kikötőkbe kényszeríteni a társaságot, a melyekben lehet is, kell is forgalmat teremteni, s a milyent egynehányat a t. miniszter úr is felsorolt. Inkább arról kellett volna gondoskodni, hogy mexikói és kubai kikötőkbe járjanak a társaság hajói, sem hogj

7 megengedte a miniszter úr azt, hogy a marseillei és a spanyol járatokkal a társulat őt egyszerűen becsapja. De a mi aztán a legrosszabb, az a következő. A szerződés megkötésénél és megújításánál mindig az a czól lebegett az ország előtt, hogy a messze járatokat lehetőleg szaporítsuk és a lehetőség szerint saját hajóinkkal végeztessük. Már pedig ezt az eredményt úgyszólván meghiúsítják ezek a felesleges járatok és ürügyet szolgáltatnak az Adriának arra, hogy a messze járatokat bérlett hajókkal végeztesse, mert csak természetes, hogy a Földközi tengeri, az olasz és franczia kikötők közti forgalomra saját hajóit használja fel ós így azután nem jut hajó a messze járatokra. Hiszen az indokolásból kitűnik, mily fontosnak találták akkor is azt, hogy a marseillei járatok felett előnyt adjanak a messzejáratoknak. És ezeket a járatokat, Fiúméból Liverpoolba és viszont a társaság ezen új bérelt, vagy szerződéses gőzösökkel végezteti. A t. miniszter úrnak talán mindegy, de nekem ós azt hiszem, az országnak és leginkább Fiúménak és a magyar hajóparknak nem mindegy, hogy a messzejáratokat magyar hajókkal vógzik-e, vagy nem. Először a magyar államiságnak a tengeri közlekedésben távoli államokkal szemben való kifejezése szempontjából, tehát nemzeti érdekből is, nemzeti büszkeségünk érzetében lehetetlen, hogy belenyugodjunk abba, hogy akárki szállítsa azt az árút; mert ha csak azt akarnók, hogy az az árú szállíttassák, a forgalmat más társaság is ugyanolyan áron, vagy talán még olcsóbban is lebonyolítaná. A magyar államiság szempontjából tehát feltétlenül szükségesnek tartom a szakasz olyértelmű módosítását, hog)

7 a társaság saját gőzöseivel, vagyis magyar gőzösökkel tartozzék végeztetni. De elengedhetetlenül követelem ezt a magyar kereskedelem fejlődése szempontjából is. A mint már egyszer jeleztem, rakományt, ki- és bevitelt mi csak úgy várhatunk, ha a társaság kénytelen saját hajóival felkeresni azt a kikötőt, ott ügynököt tartani és ezt utasítani, hogy minden követ mozgasson meg, hogy a hajó rakományhoz jusson ós ne hiába érintse a kikötőt. Ennek ezután egyrészről KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. nagy körültekintés lesz a következménye, hogy mily árúkban is lehetne itt, vagy ott kivitelt. vagy bevitelt eszközölni, másrészről pedig ez a tarifára, is igen nagy befolyással van, mert akkor az Adria kényszerítve volna az azon kikötőkbe czímzett árúkat olcsóbb tarifával szállításra megszerezni; azután meg minthogy ügynökségeit amúg}' is fizetnie kellene, ez által is kényszerítve lenne arra, hogy ottan szerezzen kiviteli és behozatali árúkra vonatkozólag kötéseket. (Zaj. Elnök csengd.) Másrészt kényszerülve lenne ezáltal a társaság leszállítani a tarifát az ezen kikötőkre czímzett árúkban. Mindezek arra ösztökélnék az Adriát, hogy azon kikötőkben, a melyeket most csak szerződéses hajók futnak be, a melyek ezt úgyis befutnák, mert más szerződési viszonyban is vannak az Adriával és a kereskedőkkel, — nekik tehát ez sem nem használ, sem nem árt — a maga hajóival közvetítse a forgalmat. Ha tehát a t. miniszter úrnak csakugyan őszinte óhaja, hogy Pionnier-Dienstet teljesítsen, akkor arra kérem, eszközölje ki, hogy azon messzebb kikötőkben is. a hol az Adria, volna hivatva a forgalmat és Pionnier-Dienstet teljesíteni^ saját hajóival való befutásra köteleztessék. így, a mint ez a szerződós most van, az Adria ez alól teljesen fel van mentve : nem is kell kikérnie sem a t. miniszter úrnak az engedélyét, sem a. kormánynak, sem a háznak az akaratát, hanem mint eddig, ezentúl is ezeket a járatokat idegen hajókkal fogja teljesíteni, daczára annak, hogy most tíz hajóval többje lesz. Ezt a tíz új hajót arra fogja felhasználni, hogy még jobban kiaknázza a kikötők közötti forgalmat. Ezeket szépen lefoglalja ; a messzebb menő költséges járatoktól pedig, a melyekért tulaj donképen a szubvenoziót érdemelné, olcsó pénzen megszabadul, sőt talán még némi agenturai provízióra is tesz szert. Ilyen pontokra ón szavazatomat nem adhatom és kérem is a t. házat, méltóztassék az általam tárgyilagosan megokolt észrevételeket figyelembe venni, a melyek, azt hiszem, megczáfolhatatlanok, mert beigazoltam kereskedelmi, beigazoltam közlekedési szempontból azt, hogy ezek a rövid marseillei járatok tisztán az Adria érdekében vétettek be ilyen nagy és felesleges számban a szerződésbe. Ennek indoka tehát nem a magyar kikötő, nem Fiume érdeke, hanem elsősorban Adriának, Triesztnek az érdeke. Ezt én helyben nem hagyhatom, s azért kérem a t. házat, miszerint azt a módosítványomat, hogy a messze járatokat az Adria saját hajóival legyen köteles teljesíteni, méltóztassanak elfogadni. 10