Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-696
(>%. országos ülés 1001. április 21 én, szerdán. JJ9 Buzáth Ferencz jegyző (olvassa a második. bekezdéshez beadott módosítást). Elnök: Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget fogadják el Major Ferencz módosításával szemben, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A képviselőház az eredeti szöveget fogadta el. Következik a harmadik bekezdés. Kérem a módosítványt felolvasni. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa a módositványt). Elnök; Kérem azokat, a kik Major Ferencz módosításával szemben az eredeti szöveget fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténili.) A képviselőház az eredeti szöveget fogadta, el. A negyedik ós ötödik bekezdéshez módosítás nem adatván be, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok elfogadtatnak. Következik a hatodik bekezdés. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa Major Ferencz módosítását). Elnök: Kérem azokat,. a kik az eredeti szöveget fogadják el a módosítással szemben, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A képviselőház az eredeti szöveget fogadta el és így a, 8. §. letárgvaltatván. áttérünk a 9. §-ra." Lázár Árpád jegyző (olvassa a szerződés 9. §-át). Buzáth Ferencz jegyző : Major Ferencz! (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget)rCsendet kérek! Major Ferencz: T. képviselőház! A 9. §-ban a járatokról és a járatoknak esetlégidegen hajókkal való helyettesítéséről van szó, azért ezen szakaszt én részemről nagyon fontosnak tartom. . Mielőtt azonban ezen szakaszra megjegyzéseimet megtenném, reflektálni akarok a t. miniszter urnak azon szavaira, a melyeket a hajógyárra nézve mondott. Mondhatom, sajnálattal hallottam azokat ós higyje meg a t. miniszter úr, hogy azon bizalom, a melylyel iránta beköszöntőjénél voltam, egészen másra jogosított fel. Feljogosított arra, hogy fellépése ilyen intézményekkel szemben nagy r obb vívmányokat tud biztosítani a, magyar államnak, mint ez. És mikor a t. miniszter úr azt mondotta, hogy nem volt képes a társulattal szemben többet, mint 200.000 koronát biztosítani a hajógyár létesítéséhez, mondhatom, t. miniszter úr, ez nagyon is aggodalommal tölt el. Hisz annyi mód kínálkozott a t. miniszter urnak, a mely kezébe adta az Adriának úgyszólván a jövőjét! A mikor annyi szübveneziót tudott biztosítani neki, mégis csak acldig terjedt hatalma, rábeszélése, vagy követelése, hogy megelégedett 200.000 koronával? Ez, mondom nem elégíti ki azt a bizalmat, a melyet ón a miniszter úrba, mindjárt beköszöntője alkalmával, helyeztem. A mi pedig a javításokra- vonatkozik, t. miniszter úr, hát ón nagyon jól tudom, hogy azt nem lehet előre meghatározni, hogy egy javításnak az ára- mennyi lesz. De én csak azt fejtettem ki a napnál világosabban, hogy oda kell szorítani azt a társulatot, hogy mintegy bizonyos kényszerhelyzetben legyen, hogy annál a gyárnál csináltassa meg hajóit és javításait. Ezeket mondtam és nagyon jól tudom, hogy egy esetleges összeütközés alkalmával Amerikában, vagy akárhol másutt, nem fogják azt a hajót hazahozni, hanem ott csináltatják meg. Tehát nem erről van a szó. Ilyen magyarázatra beszédemmel okot nem szolgáltattam, mert nagyon is jól tudom, hogy ha Amerikában vagy másutt egy hajó léket kap, azt ott fogják megcsináltatni és nem hozzák így haza. Ez természetes dolog. Teljesen fölösleges dolog volt tehát a miniszterelnök úrnak ezt a, gyengébbek kedvéért elmondani. A mi pedig ezen szakaszt illeti, t. ház, itt szó van főleg a messzejáratokról, még pedig az angol járatokról. És itt azt a kárt látom Fiume és a magyar kereskedelem érdekében, hogy éppen ezen messzejáratokra nézve, — a melyeknél a legnagyobb fontosságú lenne miránk nézve, hogy ezen járatokat saját hajóink fussák be — előre meg van adva a, felhatalmazás a társulatnak, hogy azokra ezután is idegen hajókat bérelhet fel és így idegen hajók végezhetik a forgalmat. Hát, t. képviselőház, miért is adjuk mi ezt a nagy szübveneziót ? Hiszen akkor, mikor hatszázezer korona volt a szubvenczió, mielőtt még ez a mostani szerződés keletkezett; akkor ezen kikötések ezen járatokra nézve mind bent voltak a szerződésben és hangsúlyozvavolt, hogy azokat az Adria lehetőleg a- saját hajóival, teljesítse. Hát akkor miért történt az, hogy nagyobb adatott? Éppen azért, hogy az Adria hajóparkja emelkedjék, ós hogy a járatokat a saját hajóival teljesíthesse. Ezért lett a 600.000 korona mindjárt 1,400.000 koronára felemelve. Ez volt a főok, ós hogy mennyire fontosak nekünk ezen messzejáratok, azt beigazolom a t. miniszter úrnak az indokolásból is. Említettem tegnapelőttibeszódemben, hogy nem találom meg hamarjában a közgazdasági bizottság jelentésében a marseille-i járatokra vonatkozó megjegyzéseket. Hát most, igen tisztelt miniszter úr, azokat felolvashatom. Azt
