Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-696
1X6 fi9fi- országos ülés 1901, . április 24-én, szerdán. mindenhol, a legkisebb államban is élénk tevékenységet fejt ki. Ez képezi a főokát, nem pedig a háború, mert az csak egy ürügy, a melyet fel lehet használni, de a melyet argumentum gyanánt, azt hiszem, semmiféle igazi szakértő el nem fogadhat. Ép azért, nehogy azt, mondják, —- minthogy én ezen módosítást kívánom és megtörténhetik, hogy a háború el fog múlni, mondjuk egy óv múlva és az Adriának az osztaléka leesik 4%-ra, — hogy hogyan követelhető akkor, hogy ebből az osztalékból még 100.000 koronát adjon hajógyár építésre, tehát nehogy ezen ellenvetést halljam, előre is meg akarom teljesen semmisítem ezen ellenvetést az által, hogy csak azon évekre óhajtom erre kötelezni az Adriát, a mely években 6°/o-nál több a,z osztalék, a mi pedig azt hiszem nagyon méltányos, mert hiszen 6 n /o-ot a Lloyd sem ad, sőt nem is szabad neki adni. A mi a legnagyobb hibája ezen szerződésnek, a miről beszélünk, a szubveneziónál az, hogy nincsen akkora osztalék és tulajdonkópen ez a gravemenje, bűnössége ezen szerződésnek, hogy oda lett dobva egy nyerészkedési vállalatnak, nem pedig szolid vállalatnak azáltal, hogy nincsen kikötve egy bi«onyos százalék az osztalékra, és ép azért én részemről kérem a t. házat, minthogy ez méltányos követelés, a melylyel én előállók, a mi nem ajándék az Adriától, hanem meggyőződésem szerint hasznos befektetést tesz, mert ő is kénytelen lesz ott dolgoztatni, más részről pedig nem akarom kitenni az Adriát annak a nagy veszélynek, hogy a 15% esetleg még leszál]ha,tna 4°/c-re, a mitől nem félek, sőt megjövendölhetem, bár nem vagyok jövendőmondó, hogy két-három év múlva nem 15 r '/u-ot olvasunk, mikor már majd a kezében lesz az új szerződós és ura lesz a helyzetnek húsz évre, hanem 20—24%-sól is fogunk olvashatni, tehát ón nem félek a 6%-tól. Azért tettem ezen mérséklettel javaslatomat és kérem a t. házat, hogyha akarja a hajógyárat Fiumében, akkor meg fogja szavazni. Ha pedig nem akarja, megelégszik az Adriának azon csúfolkodásával, —- mert az határozottan csúfolkodás, — kogy ő 200.000 koronával mer előállani, hogy hozzájárul Fiumében egy hajógyár építéséhez, holott tudjuk hány millió korona kell egy hajógyár felszerelésére. Ezt tehát ón csúfolódásnak tartom. Inkább ne legyen felvéve egy krajczár sem, mintsem hogy ily csúfolódással éljen. Ez meggyőződésem; azért ón ezt a 200.000 koronát csúfolódásnak ta,rtom, nem pedig komoly akaratnak. Következik most már a következő szakasz, a- melyben az van mondva, hogy egyenlő feltételek mellett, a mennyiben azt az üzemés forgalmi viszonyok megengedik, hazai vállalatoknál tartozik végeztetni a munkálatokat. Előbb már jeleztem, hogy ez is csak egy képzelt dolog, mert mivel lehet ellenőrizni ós mivel lehet kijátszani ilyen furfangos társulatnak a furfangját? És hogy ez milyen furfangos, erről tanúskodik ez a szerződós. Ennek semmi reális értelmét nem látom, mert ezer módja van a kijátszásnak. Tehát ez a szakasz még inkább megerősíti határozati javaslatomat, hogy kényszeríteni kell a társulatot arra, hogy maga legyen érdekelve, hogy ott csináltathassa, a munkálatokat. Akkor ennek a szakasznak igenis lesz értelme ; különben ez is csak szólam, mint akárhány szólam van a szerződésben, a melynek reális értéke abszolúte nincsen. A 6. §. egészen pendantja a második szakasznak. Itt is feltaláljuk azt a bizonytalanságot és azt a bizonyos egérutat, melyet a társaság mindig megtalálhat, ha akar. Már pedig, miként jeleztem, ezzel a társulattal szemben, a mely iránt bizalmam nem lehet már a múltnál fogva sem, feltétlenül azon vagyok, és követelem, hogy minden pontja ós szava a szerződésnek teljes világos értelemmel legyen ellátva. Már pedig ennek a szakasznak szintén olyan burkolt értelme van. mint a másiknak. Ugyanis a mit az első pár szó mond, a, reá következő mondat azt megerőtleníti. Leszek bátor felolvasni azokat a részeket, a melyekben határozottan homályosságot és egérutat találok. A 8. §-nak hatodik bekezdése így hangzik (olvassa) : •>A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter fentartja magának, hogy a társaság új gőzöseinek megrendelése, illetve átvétele alkalmával a terv szerinti ópités ellenőrzése...« Ez az »illetve« szó megerőtleníti az előbbeni mondatot, és ennek csak úgy volna értelme, ha az »illetve« szó helyett »ós« szó tétetnék, így volna értelme, mert az mondatnék, hogy »a társaság új gőzöseinek megrendelése ós átvétele alkalmával a terv szerinti építés ellenőrzése . . .«. Ekkor fel van mentve az előleges bejelentés ós az építés alatt levő felügyelet alól. A második mondat után csak az van kikötve, hogy a kész hajót megvizsgálja, terv szerint átveszi. Pedig nem mindegy az, hogy a kész hajót ellenőrizik-e, vagy a készítést. Mert csak a készítés alkalmával látható meg igazán, hogy minden tekintetben szolidan ós oly elegancziával épül-e az a hajó, a melyet megkövetelhetünk egy magvai' királyi hajózási társulattól. E szerint a pont szerint azonban nem kell a hajót az építés alatt ellenőrizni; elég, ha a kész hajót vizsgálják meg, a mi nem egyre megy. Mert ha egyre menne, akkor
