Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

695. országos ülés 1901. április 22-én, hétfőn. \QJ dós értelmében 1902. év végéig beszerzendő tíz bajója közül kettőt egyenlő feltételek esetén a fiumei hajógyárnál tartozik készíttetni.* Szórói-szóra ez van benne. Már most kérdem a miniszter urat, hogy ba az a hajógyár még csak fogamzásban van, meg sem született még, (Úgy van I Úgy van! halfelöl) akkor hogyan lehet ottan megrendelni két hajót, a melyek elkészüljenek 1902. végéig'? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miter: Megmondom- mindjárt, csak engedjen a képviselő úr szóhoz jutni! Pichler Győző: Bocsánatot kérek, én nem gátolom a miniszter urat, hogy szóhoz jusson. Az igen tisztelt miniszter úr, midőn ezt első felszólalásomban felemlítettem, azt mondta, hogy a magyar ipart velem szemben neki kell megvédenie ; szóról-szóra ezt mondta. Kérdem én a miniszter urat, nem a t. háznak félrevezetése, nem ennek a törvényjavaslatnak rendkívüli és indokolatlan dédelgetése-e az, ha ilyen fallácziák fordulnak elő a bizottság jelentésében ós foglaltatnak bent az indokolásban ? Midőn ón itt nyíltan kérdést intézek a miniszter úrhoz, a miniszter úr azt mondja, hogy hajógyárról még ma nem lehet beszélni, csak most szólította fel az ezzel foglalkozó egyéneket, hogy tegyenek konkrét ajánlatot; ma- vagyunk 1901. április végén, a. két hajónak pedig 1902. végéig készen kell lennie, holott még hajógyárunk sincs! Mert, igen tisztelt miniszter úr, ha a most létező fiumei állítólagos hajógyárat méltóztatik előhozni, akkor az igen tisztelt miniszter úr abba a kellemetlen helyzetbe hoz engem, hogy ráutaljak arra, hogy a magyar állam mindenféle hajógyárat támogathat, csak épen olyant nem, a melyet nagy összegekkel más vállalkozásokban támogattak s mely összegek elpusztultak; a magam részéről csak 80.000 forintról tudok, de sokkal több volt az, a mi elpusztult, a nélkül, hogy az illetők egyetlenegy feltételt is teljesítettek volna, a miknek teljesítése fejében pedig ezt az összeget kapták. A magánéletben sem szerződik az ember olyanokkal, a kik bizonyos elvállalt, kötelezettségekért előre felveszik a honoráriumot ós azokat nem teljesítik, sőt visszkeresetet indít az ember. Akkor, a mikor az állam pénzére olyan nagyon rászorulunk a magyar ipar tekintetében, nagyon meggondolandó, hogy tárgyalásokba bocsátkozzunk-e olyanokkal, a kik előzőleg más, hasonló vállalatoknál, hasonló kötelezettségekkel voltak érdekelve, mely kötelezettségeknek, ha eleget tettek volna, évek óta megvolna a hajógyár; azok azonban kötelezettségeiknek eleget nem tettek. Ha a miniszter úr most újabb áldozatot akar hozni, csak azért teszi, hogy megindokolhassa, hogy mégis neki van igaza! Én inkább elengedem a miniszter úrnak ezt az indokolást, mert meg vagyok győződve, hogy egyenes úton, az állam érdekeit és vagyonát megóva, lehetetlen a szerződésnek ezen föltételét teljesíteni. A miniszter urat csak egy szemrehányás és gáncs érheti, és ez az, hogy a midőn a szerződést az Adriával megkötötte, maga. is tudta, hogy ennek a pontnak nem tehet eleget ; ez csak egy csalétek, a mely mint hangzatos és mindenki által megérthető dolog van feltüntetve. Mert egyáltalában, a mit e törvényjavaslatból mindenki megérthet, az mind nagyon tetszetős alakban van feltüntetve. De a mit behatóan kell tanulmányozni, abban mindenütt csak a társaság érdeke van megóva. Én tartózkodtam attól, hogy e törvényjavaslat részletes tárgyalásában behatóan részt vegyek. De kijelentem, hogy különösen, ha az előadó úr folytatja eljárását, hogy úgy bánik ezzel a javaslattal, mint az a szülő, a kinek koraszülött, héthónapos gyermeke van, vattába takargatja, a széltől is óvja és dédelgeti, mintha a törvényjavaslat léte függne attól, hogy abba becsületes és tisztességes reformok be ne hozassanak : akkor, t. miniszter úr, a miniszterelnök úrhoz fogunk fordulni ebben a kérdésben és arra fogjuk kérni, vegyen részt itt a tárgyaláson, hallgassa meg a mi ellenvetéseinket, hallgassa meg a mi tárgyilagos fejtegetéseinket. (Hosszantartó, élénk tetszés a hal- és szélső hátoldalon.) Annyira nem vagyunk tudatlanok, mint a. hogy azt szeretné az előa,dó úr, de annyit meg az előadó úr sem tud, hogy ne tudnók őt megezáfolni. Mikor a t. előadó úr azt hozza, fel, hogy új hajóról van szó, azért kell a tíz mértföld próbasebesség, mi akkor bebizonyítjuk, hogy ellenkezője van ennek a horvát szerződósben. Minket, és különösen azokat, a kik foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, nem lehet egyszerűen hányi-veti módon letárgyalni. Ha a többség megszavazza, szavazza meg. Én fogadást ajánlok arra, hogy a t. többség nagyon sok tagja, ha megkérdezzük tőle, hogy melyik szakaszt tárgyaljuk ós mi van abban a szakaszban, mi annak a szakasznak a tárgya: arról semmit sem tud. (Úgy van! Úgy van! a hal- és szélső haloldalon.) Rakovszky István: A miniszterelnök vegyen részt a tárgyalásban, akkor majd máskép megy! Pichler Győző: Méltóztassék megengedni, például az előbbi esetnél egyetlenegy mértföld sebességgel eleget tett volna. Mert nem 14*