Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

U95. országos ülés 1901 tévén, hogy ez csak frázis, csak nagyon sokat I emlegetett dolog és hogy tisztán kivan látni e tekintetben. Nem lehet tagadni, hogy ez a kérdés már régóta feníbrog a kereskedelemügyi minisztériumban, már hivatali elődöm idejében is. Különböző kombinácziók voltak; egyik sem ment azonban odáig, hogy akár financziális, akár építés tekintetében elfogadható lett volna. Én tehát az utóbbi időben ahhoz az expedienshez folyamodtam, hogy azokat a czógeket, a melyek e kérdés iránt érdeklődtek, felszólítottam, hogy konkrét, gyakorlati tervet adjanak be és tájékozzanak a tekintetben, mily feltótelek alatt ós mily módokon vélnék a hajógyárat félépíthetőnek, mikóp lennének képesek oly hajógyárat felállítani, a mely a követelmén^-eknek megfelel, tekintettel — és ezt hangsúlyozni kívánom — az ottani területi viszonyokra is. Ezekre vonatkozólag, ha jól emlékszem, eddigelé két ajánlat; érkezett be; de vannak vállalatok, a melyek prolongácziót kívántak, mert a mostani viszonyok közt egyáltalán nem képesek a vállalkozásra. így tehát ebben a tekintetben várnunk kell. De időközben is iparkodom majd különösen a területi viszonyokat rendbe hozni, illetve tisztázni annyira, hogy legalább ez ne képezzen nehézséget. Én, t. ház, ebben a tekintetben nem állítottam soha, — és azt hiszem, hogy a t. képviselő úr egy szavamra sem hivatkozna tik, a mely ellenkezőt bizonyítana, — nem állítottam soha sem, hogy itt valami nagy, pompozus dologról lenne szó, de azt állítom, hogy képessé kell tenni Fiumét arra, hogy ott is épülhessenek hajók, még pedig olyanok, a melyek a forgalom igényeinek megfelelhetnek, másrészt természetesen olyannak kell lennie az illető intézménynek, hogy a szükséges hajóreparaturák elvégezhetők legyenek. Ebben áll a dolog. Ennek még — őszintén mondom — még sok peripetiája lesz, mert a dolgokat rendbe kell hozni, ós különösen a fináncziális kérdés fog elsősorban felmerülni, a mely a mi helyzetünkben eminens kórdós, a melyre nézve azonban a szerint kell alkalmazkodnunk, a mint a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg valamely megállapodásra lehet majd jutnunk. Rakovszky István t. képviselő úr azt jegyezte meg, hogy itt tulajdonképen csak öt új hajó van. Rakovszky István : Az új szerződés szerint öt új hajó ! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Bocsánatot kérek, ez nem áll! Tíz új hajó van az új szerződés szerint. Az öt új hajó, a mely a régi szerződésben volt és április 22-én, hétfőn. \Qg a melyre nézve kiköttetett, hogy az utolsó évtizedben állítandó fel, itt is átvétetett a régi szerződésből, ép oly kikötéssel, hogy a második évtizedbe tétetik át; erre vonatkozik a 7. §-nak harmadik bekezdése. De a második bekezdés egészen önállóan beszél a tíz hajóról, mert ez egészen új, és a régi szerződésben egyike sincs e tíz hajónak. Rakovszky István: Nem 15-öt épít, hanem 10- et. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: De 15-öt! Rakovszky István: De tíz év után! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Állítsuk fel a kérdést a régi és az új szerződés között; ez •— gondolom — helyes. Rakovszky István: Igen! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A régi szerződés egy pontja nem volt teljesítve, az, a mely az öt 1500 tonnás hajóra vonatkozott. Ezt érintetlenül átvettem a régi szerződésből ide az új szerződésbe, a 7. §. harmadik bekezdésébe. Ez tehát nem változtat a helyzeten semmit. Ez a kötelezettség megvolt a régi szerződésben, megvan ebben is. A helyzet ezzel nem javul ós nem romlik, Ezenkívül elvállalja az Adria — ebben javul a helyzet — tíz új hajó csinálását 43.200 tonnával; ennek következtében sokkal nagyobbak ezek a hajók, mint a minők az első szerződésben ki voltak kötve. Ha tehát azt a kérdést intézik hozzám, hogy hány új hajó biztosíttatik a szerződós által, nem azt mondom, a mit a t. képviselő úr, hogj- öt, hanem azt,, hogy tíz hajó. Rakovszky István: Most mégis csak öt! (Zaj. Elnök csenget.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Tíz új hajó épül. Rakovszky István : Tonnatartalomban igaza van! (Zaj. ElnöU csenget.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Meg lehet csinálni a számítást arra nézve, hogyha az 1500 tonnát vesszük, hány hajó jött volna ki; de erről nem beszélek. A képviselő úr jól állította fel a. kérdést; nem a tonnatartalomról van szó, hanem a hajók számáról. Erre nézve pedig úgy áll a dolog, hogy a régi szerződésben kikötött öt új hajó átvétetik. Ezt nem számítom, mert ebben a helyzet nem változik, de a 7. §. második bekezdésében tíz új hajó rendeltetik meg. A mi a menetsebességet illeti, én a szakértők véleménye alapján megyek ilyen kérdésben, ós miután azt mondják, hogy az a szokás, hogy ilyen szerződésekben a próbamenetsebességet veszik fel kikötóskóp ós mértékül, — mert nem a gyakorlati végrehajtásról