Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-695
100 695 * országos ülés 1901. . április 22-éiij hétfőn. alkalmazni és ugyanakkor a következő szakaszban megengedni a szabad hajózást, a mely a szubveiiczionált vonalaktól vonja el a hajókat : ez lehetetlenség, ez abszurdum, a melyet hivatalosan az önök segélyével állapítottak meg. Major Ferencz: De azonkívül kizárja a szabad hajózás fejlődését, mert bérelt hajókkal csinál szabad hajózást! Pichler Győző: Ezt a vonatkozást már kifejtették! De a 7. §-nál —- köszönöm, hogy a kitérést elfogadta a ház — elérkeztünk a hajóépítéshez. Fentartva magamnak a jogot, hogy ehhez még hozzászólhassak, mert a 8. §-ban is van erről szó, egyszerűen egyetlenegy kérdést intézek az igen tisztelt miniszter úrhoz és ezért kérném a miniszter urat, hogy erre méltóztassék felvilágosítást adni. A törvényjavaslatban ugyan nincs benne, de a jelentésben benne van, hogy 7 két hajó Magyarországon készült. Benne van az, hogy egyenlő feltótelek mellett, benne van továbbá az, hogy az alakítandó hajógyárhoz 200.000 koronával hozzájárul az Adria. Hogy áll a magyar hajógyár ügye? MÜ3 7 lépések történtek e gyár létesítésére ? Mily kedvezményeket akarnak adni a létező, vagy nem létező hajógyárnak? Alapítani akarnak-e hajógyárat? Átalakítani akarnak-e valamely hajógyárat? Mert ilyen czélzata kell, hogy legyen a miniszter urnak, különben nem vehette volna fel e két hajó feltételes elkészítését a, törvénybe. Kérem a miniszter urat, méltóztassék nekem e tekintetben felvilágosításokat adni, még pedig a miniszter úrhoz illő őszinteséggel, mert ezek alapján akarom a háznak bemutatni, hogy különböző hangzatos jelszavak alatt milyen fixiók lesznek az egyes törvényekbe beállítva. Miután erre a következő paragrafusnál alkalmam lesz, itt a 7. §-nál egyszerűen kijelentem, hogy azt ezen felvilágosítások hiányában nem fogadom el. Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. ház! A 7. §. új hajók építésére kötelezi a társaságot, a melyek közül azonban nem tíz, hanem csak öt új, mert a másik öt hajó már az eddig fennállott szerződés értelmében lett volna építendő. E szakasz negyedik bekezdése következőleg határozza meg a hajóknak gyorsaságát: »a társaság által beszerzendő gőzhajóknak a próbajáraton óránkint legalább 10 tengeri mórtföld menetsebességet kell kifejteniük.« Ez is olyan nagy előny, a aaelylyel a t. miniszter úr ós a t. előadó úr dicsekedhetnek, hogy tudniillik képesek voltak kicsikarni az Adria-társaságtól, hogy olyan nagy gyorsaságú hajókat építsen, a -melyek próbajáraton óránkint 10 tengeri mórtföldet tesznek meg. Ámde hogyan vagyunk, t. ház, ezekkel a próbajáratokkal? Ha egy hajó apróbajáraton 10 tengeri mórtföldet tesz: ez annyit jelent, hogyha nagyon jól megy ós csendes a tenger, rendes menetsebességgel nyolcz mértföldet tesz óránkint. Sőt annyit sem, mert ez a maximum. A próbajáratoknál ugyanis vederként öntik az olajat a gépre, hogy át ne melegedjók, hogy gyorsan zakatoljon. Polónyi Géza: Csendes tengeren! Rakovszky István: Igen, a csendes tengeren. Ekkor három ember is áll legalább a kazánnál, a kik folyton ós folyton fűtenek, s raknak annyi szenet, a mennyi csak eléghet úgy, hogyha egy hajó a próbajáraton 10 tengeri rnértföldet képes kiforszirozni: ez tulajdonkópen nyolcz tengeri mértföld menetsebességet jelent. (Úgy van! a baloldalon.) A miniszter úr indokolása azt mondja, hogy az államkincstárra nézve előnyösebb feltételek mellett lett ez a szerződés megkötve; a t. előadó úr pedig a bizottsági jelentésnek 27. oldalán azt mondj cl '. cl társaság jelenlegi szerződése értelmében arra volt kötelezve, hogy annak utolsó 10 évében öt, egyenkint 1500 bruttó regisztertonna tartalmú gőzössel szaporítja hajóraját oly képen, hogy minden második évben egyegj 7 gőzöst szerez be. Ezen kötelezettség fentartása mellett a társaság kötelezettséget vállal, hogy jelenleg 25 hajóból álló hajóállományát az 1902. év végóig 10, összesen 40—45.000 tonna hordképosségű ós. legalább 10—12 millió korona értéket képviselő gőzössel fogja szaporítani.« Nézzük meg most, t. ház, hogyan állott ez eddig. Barossnak szerződése nem szól próbajáratokról, hanem szerződésének 9. §-a azt mondja: A társaság által beszerzendő gőzhajóknak óránkint legalább kilencz, a személyszállításra, a Fekete-tengeren, valamint az 1. §. kilenczedik ós 19-ik bekezdéseiben említett járatokon berendezett gőzösöknek pedig óránkint legalább 10 tengeri mértföld rendes menetsebesség kifejtésére kell képeseknek lenniök.* Az eddig fennállott szerződés tehát sokkal előnyösebb volt e tekintetben, mint az újonnan kötendő szerződós, mert ez kilencz tengeri mértföldnyi rendes menetsebességet kötött ki, de nem próbajáratokon, mint a minő az itteni tíz tengeri mórtföld. Lehet, hogy itt azon ellenvetéssel fogok találkozni, hogy hisz tíz tengeri mértföldnyi próbajárat melletti sebesség megfelel kilencz tengeri mértföldnyi rendes menetsebességnek. Hát ha ez mindegy, akkor tegyünk úgy, hogy ezen próbajáraton való sebességet változtassuk át
