Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

98 (»95. országos ülés 1901. április 22-éu, hétfőn. zást űzzön. Ezzel megakadályozza: a t. miniszter úr a szabadhajózási magyar parknak emelkedését, mert daczára annak, hogy az Adria nem képes teljesíteni saját hajóival még a szerződéses járatokat sem, mégis azon helyeken, a hol kifizeti magát, a hol zsebelhet, (Helyeslés hal felől.) felbérel idegen hajókat, és ezzel megbénítja a fiumei magyar szabad hajózás forgalmát. Ez nem lehet érdeke sem a miniszternek, sem az országgyűlésnek, és azért nagyon kérem a miniszter urat, menjen bele abba, hogy ha szabad hajózást űz az Adria, azt csak saját hajóival űzhesse, nem pedig bérelt hajóval. Ha be tudja bizonyítani a miniszter úr vagy bárki, hogy jiem így van, meghajlok; de ez olyan biztos, mint kétszer kettő négy. Ezt óhajtottam a t. miniszter úrnak válaszolni. Elnök: Lukáts Gyula képviselő úr kért szót szavai értelmének megmagyarázására. Lukáts Gyula: Én is szavaim helyes értelmét akarom helyreigazítani. A miniszter úr helyesen jegyezte meg, hogy az ón határozati javaslatomnak a 37. §-nál lett volna helye, a mit én azzal egészítek ki, hogy ott is helye lett volna. A t. miniszter úr nagyon jól tudja, hogy az én csekélységem mindenütt a mellett kardoskodik, hogy a szabad hajózásnak helyet adjunk olyan vonalon is, a melyet már elfoglalnak a szubvencziónált vállalatok hajói; tudja a t. miniszter úr, hogy az anketten is, a hol az 1896. évi törvény módosításáról volt szó, határozottan e mellett foglaltam állást. A 31. §-nál mód lesz adva arra, hogy más hajóknak megengedtessék az Adria vonalain szabad hajózást űzni, de ha ezt más hajóknak megengedjük, nem szabad eltiltani az Adriának sem. Ezért a recziproczitás kedveért a G. §. második pontjának törlésével akartam elérni, hogy a mennyiben megengedtetik más hajónak járatokat tartani, az Adriának is jussa legyen, Fiúméban lajstromozott szabad hajózási hajóval akár a levantei vonalon is megjelenni. így tehát igazam volt, hogy módosításomat is beadtam. Elnök: Ezzel a tanácskozás be van fejezve. Az előadó úr kivan szólani. Heltai Ferencz előadó: T. ház! Major Ferencz ós Buzáth Ferencz t. képviselőtársaim megtámadják a szerződés 6. §-át, pedig ez lényegtelen módosításokkal benne volt az Adria szerződésében 1882 óta mindig, (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Az mindegy! Javítani lehet!) és soha észrevétel tárgyát nem képezte, mert ez a szakasz eg}^ természetes dologra hatalmazza fel az Adriát. Pichler Győző: Az inkompatibilitást sem vették észre húsz évig! Heltai Ferencz előadó: Tudniillik arra hatalmazza fel az Adriát, hogy a mennyiben szerződéses kötelezettségeit teljesíti, ezen szerződéses kötelezettségeken kivűl szabad hajózást is űzhet. Azért nem lehetett ezen szakaszt eddig megtámadni ós nézetem szerint nem lehet alaposan és jogosan megtámadni most sem. Major Ferencz t. képviselőtársam azt a kifogást emelte, hogy nem épített az Adria hajókat az utolsó időben azért, mert jogában állott saját hajóival is szabad hajózást űzni. Ez az állítás sem felel meg teljes mértékben a valóságnak, mert igenis, az Adria az utolsó időben jelentékenyen növelte hajóraját, a szerződéses kötelezettségen túl. Mert igaz ugyan, hogy a szerződós 25 hajó építésére ós járatására kötelezi az Adriát, de ez a 2B hajó az idők folyamán lényegesen átalakult. Például a régi »Jókai« ós a régi »báró Kemóny« kis hajók voltak 260 regiszter tonna tartalommal és körülbelül 1600 tonna hordképességgel. Az új * Jókai* ós az új »báró Kemény* újonnan épített hajók, melyek a régi hajók pótlására építtettek ós körülbelül háromszor akkora hajók, mint a milyenek beszerzésére és fentartására az Adria kötelezve volt. Az Adria e szempontból is teljes mértékben megfelelt kötelességének. Az a kikötés, hogy a szabad hajózást csak saját hajóival űzheti és csak magyarországi bérelt hajókkal, annyit jelentene, hogy az Adriának nem szabad szabad hajózást űznie, mert magyar hajókkal nem űzheti. Rakovszky István: Építsen! Majd fog építeni! Heltai Ferencz előadó: A magyar hajók lajtsroniába az Adria hajóin kivűl mindöszsze csak 14 hajó van bevezetve és ezek közül egyetlenegy- sem kapható kartelezós útján szabad hajózásra, mert jelentékeny részben állami szerződések következtében más járatokra vannak lekötve. De a, magyar forgalom szempontjából teljesen közömbös, hogy a szabad hajózást az Indiai oczeánon vagy az Atlanti oczeánon bérelt hajókkal űzi-e az Adria, vagy magyar szerződéses hajókkal, mert azok, a kik magyar hajókat építenek ós üzemben tartanak, azok az 1893 : XXH. törvónyczikk alapján, mely a szabad hajózás segélyezéséről szól, s a mely legközelebb novelláris úton módosíttatni is fog, sokkal jobban megtalálják a maguk számítását, ha ők űzik hajóikkal a szabad hajózást és igénybe veszik