Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-695
(>95. országos ülés 1901. április 22-én, hétfőn. 97 lyessógét, a mit mondtam, mert itt a hordképesség szerint kell a dolgot megítélni. De itt különben tulaj donképen de lege ferenda beszélünk. Ennek következtében azt hiszem, arról lesz szó, hogy Trieszttel szemben és illetőleg Fiumének érdekében a szerződés úgy, a, mint itt fogalmazva van, világosan a kétharmad terime fentartását kiköti. Ha a t. képviselő urak a múltból visszaéléseket mutatnak fel, azokat, a mennyiben nem volt róluk tudomásom, tanulságul, intő például kötelességszerűen elfogadom ; de a felett kétség nincs, hogy így megfogalmazva a szerződés egészen Adlágos, csak kötelezni kell a minisztert, hogy szigorúan hajtsa végre. Ez a feladatunk. A módosítást nem fogadom el. Elnök : Major Ferencz képviselő úr félreértett szavai értelmének helyreigazítása ozímén kór szót. Major Ferencz: T. ház! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Bocsánatot kérek, Lukáts Gyula t. képviselő úr is nyújtott be határozati javaslatot. Nagy tévedésben van a t. képviselő úr. Amit ő mondott, az a 31. §-ra illik. Lukáts Gyula: Ott is beadom! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Jól van; akkor majd ott fogunk róla vitatkozni. Itt nem arról van szó. A G. §. második bekezdése arról szól, hogy az Adria tiltatik el a szabad hajózástól oly vonalakon, a hol másokat segélyezünk. Ez megszorítás az Adriára nézve, a mennyiben e vonalaktól el lesz tiltva. Itt nem a szabad hajózásnak az Adriával való versenyéről van szó, hanem az Adria szabad hajózási jogának megszorításáról. Az Adriának ugyanis meg van engedve a szabad hajózás, de el van tiltva oly vonalaktól, a melyeken az állani más vállalatokat segélyez. Kérem a szakasz fentartását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök; Rakovszky IstA T án képviselő úr félreértett szavai értelmének helyreigazítása czímén kór szót. Rakovszky István: T. ház! A t. miniszter úr azt mondja, hogy nem szokás a térfogat szerint számítani a tonnákat, hanem súly szerint. Bocsánatot kérek, a miniszter úr tévedésben méltóztatik lenni. Az 5. §. hatodik bekezdése, a melyre .hivatkoztam, ezt mondj a: A társaság kötelezve van. hogy Fiúmé ben, illetőleg Fiume számára mindenkor az illető hajó térfogatának két-harmadát fentartja. Tehát térfogatról szól. És a mikor én térfogatról beszéltein, tiszta dolog, hogy helyesen KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. tettem, a mikor regiszter-tonnák szerint számítottam a bruttót és nettót. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Engedje meg a t. képviselő úr, de nem tette helyesen. Megmondon, miért. Igaz, hogy térfogat van féntartva; de mi az, a mit ő velem szemben czáfolt? Én a súlyról beszéltem ; abba kötött bele, hogy azt mondtam: 465 tonnát szállított átlag Triesztből, tehát elfoglalta a hordképességet a hajóknak. Nem beszéltem én itt másról. Itt a terime ki van kötve. Igaz, de a mikor a szállítás arányát ki akarom számítani, akkor a hordképességhez kell alkalmazkodnom, és ott állította fel ós mondta a képviselő úr, hogy helytelenül okoskodtam; lehetetlen, hogy a 465 tonna ott minimális arányt képviseljen, hanem egy negyedet jóval meghaladó arányt fejez ki. Pedig nem áll. Erre mondtam én, hogy a mikor súlyról beszélünk, — én súlyról, heszéltem. az árúk mennyiségéről, — akkor a hajóknál ne beszéljünk másról, ne beszéljünk regiszter-tonnákról, hanem hordképességről. Ennek aránya pedig kedvező és úgy áll, mint mondtam, ós ezt fentartom. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Major Ferencz kép viselő úr félreértett szavai értelmének helyreigazítása czímén kér szót. Major Ferencz: Kérem a t. ház szives türelmét arra az egy-két perezre. a. melyet igénybe veszek, hogy a miniszter úrnak válaszoljak. Nagyon fontosak azok. a, miket mondani akarok. (Halljak! balról.) A t. miniszter úr azt mondta nekem, hogy én az által látom gátolva azt. hogy Fiumének szabad hajózási magyar parkja nem támadhat, hogy a karterezést, egyes járatoknak idegen hajóval való helyettesítését gyakorolják és én ezt ellenzem. A t. miniszter úr azzal indokolta az Adria ebbeli eljárását, hogy kénytelen az Adria ezzel, mert nincs megfelelő mennyiségű árú. Elismeri a miniszter úr, hogy kívánatos volna, hogy az Adria mégis teljesítse és hogy én is mennyire kívánatosnak tartom, azt már előbb kifejtettem. A t. miniszter úr azt mondja, hogy egy-két métermázsa, vagy tonna rakományért nem lehet kívánni, hogy az Adria hajója járjon oly kikötőbe, a melyben nincs kellő mennyiségű rakomány. De hiszen épen azért van ez a szerződós és szubvenczionálás, hogy azon kikötőket látogassa, melyekben kevés az árú, hogy ő teremtsen bevitelt ós kivitelt. A másik dolog, a mit felhoztam, az, hogyannak az Adriának, melynek nincs elég hajója a szerződéses járatok teljesítésére, meg van engedve, hogy 41 bérelt hajóval szabad hajó13
