Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-695
96 695. országos ülés 1901 pád* bruttó 1160, nettó 712, megint a felénél több; »Buda* 1130 bruttó, nettó 714; »Mátyás király* bruttó 1552, nettó 944; » Rákóczy « bruttó 1555, nettó 943 ; »Szapáry«. bruttó 1022, nettó 695; »Szent-László« bruttó 1551. nettó 942; » Tisza* bruttó 1041, nettó 708;'»Széchényi« bruttó 1773, nettó 1149; »Zrinvi« bruttó 1553, nettó 941. Nem számítottam ide a Karolát 891 bruttóval ós 513 nettóval. Ebből látható, hogy valóban áll az, a mit az ón t. barátom mondott, és ennélfogva én, a hol csak tehetem, arra akarom szorítani a társaságot, hogy saját, vagy bérelt magyar gőzösökkel féjleszsze tovább a tengeri kereskedelmet, és ezért az ő módosítványát elfogadásra ajánlom. (Helyeslés balfel öl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. A miniszter úr kivan szólani. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Először is Buzáth Ferencz képviselő úrnak válaszolok. (') tudniillik egyáltalában el akarja tiltani a karterezést, az idegen hajók bérlését, melyek nem állami hajók, például angol, franczia, vagy olasz hajók. Rakovszky István: Igen, igen! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Hiszen kérem, az nagyon kívánatos volna, hogyha minden hajóvállalat, és különösen már ha magyar hajó vállalatról van szó, ez a magyar hajóvállalat az egész forgalom lebonyolítását a maga hajóival végezné. Ezt azonban lehetetlen elérni a mostani körülmények között, és ez különösen a fiumei forgalomra nézve, ós erre méltóztassanak figyelemmel lenni, lehetetlen. Mert sajátságos a forgalma Fiúménak. Ott, mint méltóztatnak tudni, a kivitel ós a behozatal közt az arány egészen más, mint más kikötőkben. És másodszor a kivitelnek rendeltetése roppant messzeségekbe megy, ós így igen sokszor tulajdonképen pionirszolgálatot teljesít a, hajóvállalat, csekély rakományoknak a távolba, való vitelével. Tehát oly feltétlenül kizárni a karterezést, hogy ha egy pár tonna marad, azt ne adhassa át, mikor a szállítás tarifája nem változik, mikor a rendeltetése nem változik és mikor a menetrendet be kell hogy tartsa, tehát mikor a szállító czóg számára minden szolgálatot egyformán teljesít a karterezéssel, úgy mintha saját hajóival végezné, nem lenne indokolt és czélszerű. Természetesen kívánatos, hogy mindezt a saját hajóival teljesítse, és azért arra kell törekedni, hogy a hajóparkot szaporítsa. . április 22-én, liét fí >n. Hogy különben ez mennyire fejlődött eddig, arra nézve pár adattal szolgálok. 1890-ben az összforgalmat, melyet teljesített, lebonyolította saját hajóival, 46'63°/o-ban, idegen hajókkal karterezós útján 5337°/o-ban; 1894-ben — tehát ugrottam négy évet, hogy lássuk a fejlődést — ugyanez az arány így áll: saját hajókkal lebonyolította a forgalmat 84'89' J /oban, idegen hajókkal 15Tl°/o-ba,n; 1899-ben lebonyolította a forgalmat saját hajókkal 85-74°/o-ban, idegen hajókkal karterezós útján 14-26°/o-ban. Tehát, mint méltóztatnak látni, a saját bajóival nagyobb százalékban bonyolította le a forgalmat, ós így nem áll az, a mit tegnap Major Ferencz képviselő úr fejtegetett, hogy kiszorítja a magyar hajók forgalmát a karterezós útján. Az általam említett adatok az ellenkezőt bizonyítják, és megmutatják, hogy a saját hajói mind nagyobb mértékben veszik igénybe a forgalom lebonyolítását, és most épen az van javaslatba hozva, hogy jelentékenyen szaporítsa a saját hajóit, és a saját érdekében azokat természetesen még inkább ki fogja használni. Hiszen nem az idegen hajók szép szemeiért karterez, hanem egyszerűen azért, mert az érdeke szempontjából kénytelen néha ezt tenni, mivel a. saját hajóival nem győzi a forgalom lebonyolítását azon mértékben, a mint saját hajói szaporodván, a forgalom lebonyolítására képes lesz, saját érdekében, mert ez neki kevesebbe kerül, eltekintve egyes kivitelektől, a hol, mint mondtam, csak egy pár tonna rakomány tovább adásáról van szó, természetes, hegy a társaság így fog eljárni. A mi azt a vitatkozási módot illeti, melyet én Rakovszky István képviselő úr szerint követek, megjegyzem, hogy én az adatok körül kellő szigorral jártam el, de csalhatatíanságot nem vindikálok magamnak; úgyszólván stúdiumot csinálok a dologból, tehát tanulok mindenkitől, és ha bármiben rektifikálnak, én azt szívesen elfogadom. De itt a t. képviselő úr tévedett. Mert itt a regiszter-tonnát vettem ós nem a súlytonnát; ez a különbség. Méltóztassék tehát ezen hajókat, melyeket felsorolt a regiszter-tonna szerint, a hordképessége szerint venni úgy, a mint van, és akkor például az Adria, mely igaz, hogy regisztertonna szerint csakugyan bruttó 1039 ós nettó 707; de hordkópessége 1620, pedig ez a dolog lényege. Azután Árpádot czitálta; igaz, hogy annál a bruttó 1160, a nettó 712, de a hordképesség 1250. Czitálta továbbá a Mátyás Királyt; itt 1552 a bruttó regiszter-tonna, 944 a nettó; a hordképesség azonban 2080. És ezt így minden egyes hajóra nézve be tudom bizoiryítani; be tudom bizonyítani annak he-
