Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

(>95. országos ülés 1901. április 22-én, hétfőn. 95 laszolt e kívánalomra, ós daczára annak, hogy teljesen biztak benne úgy gróf Batthyány Tivadar, mint Mezei Mór t. képviselőtársaim, csalódtak, mert a t. miniszter úr beszédében e kívánság teljesítését kereken megtagadta. Ennek daczára mégis akarok beterjeszteni határozati javaslatot, a mely oda fog irányulni, hogy azon kikötőkbe, a melyek ezen szerződésben névleg megnevezve nincsenek, a szabad hajózás megengedhető legyen. Ez oly kérdés, a mely elől kitérnünk nem szabad. Ha e javaslatomat a, t. ház nem fogja, elfogadni, és a t. miniszter úr az ellen szót emel, akkor ez bizonyítéka lesz a monopóliumra vonatkozólag kifejtett nézetemnek, a mely monopólium fennállását tegnapelőtti beszédemben eléggé hangoztattam; ez esetben a monopólium léte oly bizonyos, mint a kétszer kettő négy. Mert akkor nincs másról szó, mint arról, hogy az Adria, a szubvencziójával lefoglalja az egész Nyugatot, a nélkül, hogy képes lenne hajóival, sőt idegen hajókkal is, e kötelezettségét teljesíteni; így oda dobjuk neki zsákmányul az egész Nyugatot, és kizárunk onnan minden más magyar hajót, a mely Fiúméból indul ki, hogy oda mehessen. Természetes, hogy ha teljes rakomány van, akkor minden hajó indulhat, de ha nincs teljes rakomány, akkor csak bizonyos dotáczióval indulhatnak a hajók, s így ez esetre épen a magyar hajókat zárjuk ki a nyugati kikötőkből, valamint kizárjuk Fiume szabad hajózási parkjának emelkedését is. Én e javaslatomat majd az illető szakasznál fogom beadni, most pedig csatlakozom a Buzáth Ferencz t. barátom által beadott határozati javaslathoz. (Helyeslés halfelöl.) Buzáth Ferencz jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: T. ház! Ezen szakasz egész második bekezdésének törlését indítványozom. (Helyeslés bal felöl.) Törlendőnek tartom pedig azt a következő okokból. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Lukáts Gyula: Már az 1893-iki törvény, a mely a szabad hajózásról szól, mindazon kikötőket, a melyeket egy államilag szubvenczionált társaság hajói látogatnak, úgyszólván elzárja a szabad hajózási hajóktól, (ügy van! Úgy van! bal felöl.) olyanformán, hogy az úgynevezett migliático segélyt az ilyen esetekben nem adja meg. Ha jól tudom, a mi 1893-ban hozott szabad hajózásra vonatkozó törvényünk tíz esztendőre szól, és az két év múlva már lejár, úgy, hogy azt novelláris úton, vagy új törvény által kell majd helyettesíteni. A szerződés ezen szakaszával már prejudíkálunk a leendő törvényhozásnak, úgy hogy a törvényhozás már ezen a dolgon többé nem is segíthet, ha. szerződós fenn lóg állani. Már pedig, t. ház, nekünk nagyon sok okunk van arra. hogy a szabad hajózást a mennyire csak módunkban áll, istápoljuk. (Úgy vau! Úgy van! balfelül.) Én egy-két példával akarom illusztrálni azt, mennyit szenved a magyar szabad hajózás azáltal, hogyha, ennek a szakasznak ezt a második pontját továbbra is fentartjuk, például Fiumének egyik legjelentókenvebb kivitele fából és dongából áll. Ez az. a mit közvetít az Adria és pedig a dél-francziaországi kikötőkbe, Marseillebe, Gettebe, valamint Bordeauxba. Sokszor van idő, hogy a dongaszállításra a, rakományok annyira összetorlódnak, hogy az Adria képtelen megfelelni a szállításnak, ós ilyen esetekben más szabad hajózási hajók nem vehetik fel ezen rakományokat, vagy csak úgy vehetik fel, hogy előre lemondanak a migliático segélyezéséről, a melyet más törvény által számukra már kilátásba helyeztünk. Az Adria semmit, vagy nagyon keveset veszít az által, hogyha, ez a, monopólium fentartatik is részére, vagyis hogyha ezen kikötőktől eltiltatnak a, szabad hajózási hajók. Azért indítványozom, hogy a 2 §. második pontja teljesen töröltessék. Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István; T. képviselőház! Én Buzáth Ferencz t. barátomnak módosítványát fogadom el. Lukáts Gyula t. barátomnak módosítványát azért nem fogadhatom el, mivel azt, a mit el akarunk érni, tudniillik hogy idegen államoktól bérelt hajókkal ne hajózhasson a társaság, Lukáts Gyula t. képviselőtársam módosítványa értelmében nem látom kizártnak. Egyszersmind a t. miniszter úrnak vitatkozási módja ellen is egy kis kifogást kell emelnem. A t. miniszter úr meg akarta czáfolni Buzáth Ferencz t. barátomnak azon állítását, hogy a hajók, különösen a marseillei járaton, a melyek Triesztből indulnak Fimnének, már Fiumébe megrakottan érkeznek, úgy, hogy a magyar kereskedelem számára elegendő) hely nincsen. A miniszter úr fel is hozott egy adatot, hogy 400 és egynéhány tonnával érkezett egy vagy több hajó is oda Triesztből, ós azt mondta, hogy ez a 400 tonna képezi a hajórakománynak egyharmadnál nagyobb térfogatát. Mit mond az Adria híres Recbenschaftsberiehtje, az 1899-iki, mely megegyezik ezen adatokra nézve a mostani üzleti kimutatással? Itt olvasom a hajóknak neveit (olvassa) : »Adria« bruttó Tonnengehalt 1039, nettó 707, tehát ha, 400-on felül van, nemcsak egy harmadáig, hanem felénél túl rakta meg. >>Ar-