Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-672
88 C.72. országos ülés 1901. márczíns 3-án, szombaton. ven történik. Hiszen nézzük meg a katonai intézetekben az ifjaknak tisztáját, azt látjuk, hogy a katonai intézetekben a magyar nyelvű ifjaknak a száma nagyon csekély. Én egyáltalában nem csuda lkqzom azon, hogyha a magyar szülők nem szívesen adják gyermekeiket a katonai intézetbe. Mert kénytelenek azt látni és tapasztalni, hogy német nyelven, német szellemben nevelik és fokozatosan, de biztosan elszakítják a magyar hazától, a magyar haza szeretetétől. És ez a nevelés rendszeres tendencziával van keresztülvive a katonaikormányzatnak azon ténye által, hogy a magyarnyelvű ifjakat a különböző katonai intézetekben, a melyek nem is Magyarország területén vannak, vagy a, nem Magyarország területén levő intézetekben is igyekeznek szétszórni, hogy egy tömegben ne legyenek, hanem minél kevesebben legyenek együtt, hogy annál jobban éreztesse felszivó hatását a német nyelvű nevelés. Nagyon jellemző a. katonai szakoktatás nemzeti jellegére az újabban felállított honvéd tisztképző intézményünk. 1897-ben nagy dobpergések közt állították fel ós mintegy nemzeti vívmánynak tüntették fel, hogy Magyarországon szabad magyar pénzen magyar katonai nevelőintézetet felállítani. Akkor két és félmilliót szavazott meg a magvar nemzet erre ; későbben egymillió forintot. Azóta több százezer forintot költünk évente ezekre a katonai nevelőintézetekre. (Halljuk! Hal juh! 1 a szélső haloldalon.) Én, t. ház, akkor a felállításkor rámutattam arra, hogy az a nagy fény, a melylyel ezeket a honvédnevelőintézeteket körüh T eszik, nem egyéb, mint görögtűz, a mely el kápráztatja a nemzet szemét; de a mikor tisztán lát a nemzet, a mikor kinyitja a szemét, őrzi. hogy zsebéből a milliókat kivették, (Ugy van! a szélső baloldalon:) és hogy a katonai nevelés terén egyszerűen a magyar nemzet hiúságát elégítették ki, de magyar pénzen osztrák tiszteket neveltünk, a mint azt Thaly Kálmán t. barátom az imént elmondotta. (Igaz! a szélső baloldalon.) A törvény 4. §-ában ugyanis benne van az. hogy az ezekből a katonai nevelőintézetekből kikerült ifjak, a mennyiben a kívánalmaknak megfelelnek, a közös hadseregbe is áthelyezhetők. Eddig a Ludovika-Akadémia csakis a magyar honvédségnek nevelt tiszteket. Nem visszaesés-e, ha most már a közös hadseregnek nevel tiszteket? És kérdem, ki dönti el annak a, mórtókét, vájjon az illetők megfelelnek-e a kívánalmaknak? EJ dönti el a kívánalmak mértékét? (Igaz! a szélső baloldalon.) A magyar törvényhozás? A magyar kormány? Nem! A közös hadügyminiszter fogja eldönteni ós a közös hadügyminiszternek ezáltal egyenes ingerenczia adatott a magyar kormány részéről a magyar katonai nevelőintézetekre nézve az ott . gyakorolt nevelés mikéntjét illetőleg. A törvényjavaslat tárgyalásakor, 1897ben. aggodalmamat fejeztem ki, t. képviselőház, arra nézve, hogy ezekben a magyar katonai nevelőintézetekben a tannyelv nem lesz tisztán magyar, hanem német is lesz, sőt indítványt is nyújtottam be arra nézve, hogy mert magyar pénzen állítunk katonai nevelőintézeteket a honvédségnek, követelheti a nemzet, hogy ott a tannyelv magyar legyen. Akkor az én aggodalmamat csaknem nevetséges színben tüntette fel a honvédelmi kormány. Azt mondták nekem 1897-ben: Hogy is lehet feltételezni, hogy is lehet elképzelni azt, hogy magyar pénzen felállított honvédségi tanintézetekben más legyen a, tannyelv, mint a magyar, hogy is lehet feltételezni, hogy német is lehessen a tannyelv? Most pedig mit látunk ? A Ludovika-a.kadémiában a legfontosabb tantárgyakat úgy tanítják, hogy egyik órában a, stúdiumot a. tanár magyarul prelegálja, a másik órán ugyanazt a stúdiumot folytatva — nem pedig ugyanazt előadva — németül magyarázza. Thaly Kálmán : Igen! Égészen törvényellenes ! Tóth János: Ily közös nyelven, ily osztrák-magyar nyelvezeten nevelik a Ludovikaakadómiában az ifjúságot! Kérdem, t. ház, honnan van a honvédelmi kormánynak ehhez joga? Hol van az a törvény, a. mely felhatalmazta a kormányt arra, hogy a magyar katonai nevelő-intézetekben ilyen tannyelvet, ilyen tanrendszert előírhasson és kívánhasson ? Micsoda visszaesés ez nemzeti érzésben ós nemzeti önérzetben ? Méltóztassék megnézni, a mikor a Ludovika-akadémiát fél akarták állítani, az akkori országgyűlési tanácskozásokat, határozatokat, beszédeket. 1836-ban (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) a magyar képviselőház a Ludovika-akadémia felállítására megszavazott egy néhány millió forintot, .hanem a megszavazását egy feltételhez kötötte: azt mondta, csak azon feltétel alatt szavazzuk és ajánljuk meg azt a harmadfél millió forintot, ha egy országos választmányt választunk a törvényhozás kebeléből, a mely minden esztendőben, minden időben felügyel arra, hogy a Ludovika-akadémiában minden tantárgy csakis magyarul adassék elő. O Eelsége nem fogadta el ezt a nemzeti ajánlatot ilyen föltétellel. 1840-ben a magyar törvényhozás ismételten fölajánlotta- a. nemzet adakozását, de megint csak ezen feltétel alatt. Deák Ferencz követi jelentésében erről így emlékszik meg: »Bár-
