Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

072. országos ülés 1901. mennyire kívánatos volna is ezen intézetnek mielőbbi létrehozása, de azt a nemzet jussai­nak sérelmével és nemzetiségünk kárával meg­vásárolnunk nem lehetett.« (Helyeslés a szélső baloldalon.) Akkor, t. ház. a hazafiság szivében és szemében a magyar nemzet jussának sé­relme, nemzetiségünk kára volt az, hogyha a Ludovika-akadémiában németül is tanítják a magyar ifjiíságot. Ma önök tapsolnak ennek, és örömmel dobják oda a milliókat arra, hogy a, magyar ifjakat németül is tanítsák. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Közgazdasági szempontból tekintve vód­rendszerünket, határozottan állítom, és az a meggyőződésem, hogy ez a védrendszer Ma­gyarország anyagi léte ellen van és végve­szélybe viszi az országot. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A magyar állam eladósodását, terheinek olyan óriási emelkedését ezen sze­rencsétlen vódrendszernek köszönheti. Terhei évről-évre folyton nőnek és oly szédítő ma­gasságot értek el már ma is, hogy azzal a magyar nemzet gazdasági ereje lépést tartani nem tud. Mezőgazdaságunk a legsúlyosabb válságban van, (Igaz! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) iparunk nincs, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) kereskedelmünk pang, minden kul­turális alkotásainknál jellemez bennünket a legnagyobb fukarság. (Igaz! Ügy vau! a szélső baloldalon.) Egyetlenegy intézményünk van, a melyre gavaléros könnyelműséggel dobjuk oda a milliókat, és ez a védszervezet. Megbocsát­hatlan bűne az a magyar kormánynak, hogy nem igyekszik útjába állani a magyar nemzet anyagi ereje ily nagy mértékben való meg­támadásának, és a helyett, hogy gazdaságilag szervezné, erősítené az államot, nem talál elsőbbrendű és sürgősebb feladatot, mint azt, hogy az állam katonailag legyen szervezve. Látjuk, hogy az' oroszok hatalmas czárja föl­vetette az általános lefegyverkezés szép és nemes eszméjét. (Igaz! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Látjuk, hogy a nemzetek, mint nem­zeti akaratot, mint nemzeti vágyat visszhan­gozzák mindenfelől ezt a nemes eszmét; hogy a nemzet jobbjai összeülnek, konferencziáznak a módoknak megállapításáról. És azt látjuk, hogy az európai államok kormányainak nincs sür­gősebb és nagj^obb feladatuk, mint hogy a véderő, a, katonai szervezet mindig nagyobb ós nagyobb legyen. Természetes, hogy nekünk, Magyarországnak ós a magyar kormánynak módszere itt is a reczepezió. Utánozzuk Német­es Francziaországot. Igaz, hogy ezek az álla­mok sokkal többet költenek véderejűkre, mint mi. De nem az az állam költ többet a véd­erőre, a mely gazdagságánál fogva megenged­heti magának azt, hogy nemzeti termelésének KÉPVH NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. niíirczius 2-án, szombaton. QQ, egy nagy részét odaadja védszervezetére, ha­nem a szegényebb állam költ többet. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Halljuk, t. képviselőház, minduntalan kor­mánynyilatkozatokban, trónbeszédekben, hogy a külföldi államokkal békében élünk. Ha, ez így van,' a mit elhiszek, ós hogyha csakugyan az a komoly czélja a hármas szövetségnek, hogy az európai békét fentartsa, akkor kérdem, t. ház, mi czélja, mi értelme és mi értéke van a fegyverkezés folytonos emelésének? (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogyha ezt a békét csakis azon az áron tudjuk megszerezni, hogy már békében a nemzetnek anyagi ereje meg­legyen támadva, meg legyen semmisítve, akkor mi értéke van annak a hármas szövetségnek? Hogyha az a katonaság már a békében össze­töri a magyar nemzetnek anyagi erejét, akkor a háborúban mit fog Magyarországnak xneg­védeni ? (Igaz! Ügy van ! a szélső baloldalon.) Vagy egy megnövekedő állami teher, vagy egy ál­lami vég-enyészet ? középút nincs, tertium non datur ? T. képviselőház! Mindezek az én meg­győződésem szerint azért vannak így, mert ma a magyar nemzeti állam eszmével, a ma­gyar nemzet érdekeivel ellentétes eszméknek, a dualizmus erőszakos fentartásának, a nagy­hatalmi állás üres fikeziójának, ennek a két nemzetellenes eszmének kell feláldozni és ezekért kell fentartani a hadsereget és a had­szervezetet. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen eszmének áldoztatik fel az ón meggyő­ződésem szerint a nemzetnek egész történeti múltja, a nemzetnek alkotmánya, ezért az eszméért aláztatik meg a magyar nemzet jövő kultúrája, önérzete, (Igaz! Ugy van! a szélső bal­oldalon.) és ezért kell a magvai- nemzetnek teherviselési képességén túlmenő anyagi áldo­zatot hozni évenként, és ezért csökken foly­tonosan, évről-évre a nemzeti vagyon. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ennek az eszmének eszközéül használta­tik fel a magvai" honvédség is. Csak mint esz­köz használtatik fel erre, t. képviselőház. Mert a magyar királyi honvédséget önálló nemzeti jelleggel ós önálló katonai egységgel biró had­seregnek nevezni egyáltalában nem lehet. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon,) A magyar hon­védség ma az, a mit felállításakor Ausztriában kívántak, hogy legyen. Készséggel egyeztek be a magyar honvédség felállításába Ausztriá­ban az ón nézetem szerint azért, (Halljuk-! Hulljuk!) mert közösügyes törvényünkben az 1867: XII. törvényezikkben benne van vilá­gosan a magyar hadsereg. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ali. §. megmondja azt. hogy I a magyar nemzet a, kölcsönös védelmi kötele­12

Next

/
Thumbnails
Contents