Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-671

071. országos ülés liWl. márezius 1-én, pénteken. 73 Azonkívül minden vidéki kamara, a meljr az intézethez hozzá járul, ha 200-on felüli számú tagja van, két-két tagot, ha azon aluli, egy-egy tagot választ be a választmányba. Van továbbá egy ügyvezető igazgatósága, a melybe a budapestiek három tagot, a vidékiek is három tagot választanak. Ez látszólag egyformaság, a valóságban azonban nem az, mert ezenkívül Budapestről még öt tag, az öt tisztviselő járul hozzá, ügy, hogy a budapestiek feltétlenül majoritásban vannak. Ezenkívül az ügyvédi kamaráknak is van némi kis hatáskörük. Hogy e hatáskör hogyan egyezik meg a kamarai rendszerrel, ez valóban kérdés tárgya lehet, mert ha itt olvassuk a 12. szakaszban, hogy • (olvassa): »áz egyes ügyvédi kamarák hatásköréhez tartozik az illető ügyvédi kamara összes tagjai után járó évi nyugdíjjárulék és 29. §. szerint a kamarára kivetett költsógjárulék beszolgálta.tása«, — továbbá hogy a. megalakulásnál a tagok névjegyzékét összeállítja;' hogy a tagok családi állapotában történt változásokról pontos jegyzéket vezet, hogy egyelőre felsőbb jóváhagyás mellett határoz a nyugdíj felett, ós hogy vólemónj-eket ad, akkor azt látjuk, hogy a kamarának ezen kérdésben valóban nagyon csekély az autonómiája. Az országos nyugdíjintézethez azután hozzájárulnának az egyes kamarák egészben, úgy. hogy a kamara a nyugdíjért egész vagyonával is felelős, és azonkívül felelős akként, hogy ha az illető kamara bizonyos ideig be nem szolgáltatja a kamarai járulékot, minden kímélet nélkül kitöröltetik,... (Mozgás és zaj. Halljuk! Ildijük!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Plósz Sándor igazságügy miniszter:.. és addigi összes illetményei ott vesznek. Ebben tehát egy kóiryszer foglaltatik a kamarára vonatkozólag, hogy az egy^es tagjai után járó nyugdíjilletéket mindenesetre viselje, akár tudják az illetők fizetni, akár nem . . . Van itt még egy szakasz és pedig egy nagyon sajátságos szakasz, a melyet, azt hiszem, a t. képviselő úr maga sem fog helyeselni. Ez a szakasz a 26., illetőleg 27. Az egyes tagot ugyanis ki lehet zárni a nyugdíjintézetből, akkor ha érdemtelen. Már most nézzük mi az az érdemtelenség? A 27. §. azt mondja (olvassa): »Az előző szakasz d) pontjában említett érdemtelenség esete akkor áll be, ha az országos ügyvédi gyám- ós nyugdíjintézet kötelékébe tartozó kamarai tagon a kamarai évi illetmény be nem hajtható ós az neki el nem engedtetett.* Tehát vagy alamizsna, vagy érdemtelenség, ós e felett határoz a központi igazgatóság. A kamara, határoz ugyan elsősorban, de KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901" XXXIV. KÖIET. határozata hivatalból felterjesztendő a központi igazgatósághoz, mely azután minden szóbeli és nyilvános eljárás nélkül — legalább ott az egyáltalában nincs megmondva — végleg kimondhatja az illető ügyvédre, hogy érdemtelen. Tíz °/o-át lehet csak érdemtelennek nyilvánítani, a ki azon belül van, az már érdemes, annak nyugdíjjárulékát már a kamara viseli, viselik a többiek, esetleg viseli az, a ki a magáét még valahogy elbírná, de már a többiét nem bírja. Egyelőre évi 30 forintra van megszabva az egyéni hozzájárulás. Nem sok, de a tag nem is sokat kap érte, mert ha valaki 25 éves korában beáll, akkor évi nyugdíja lesz 155 forint munkaképtelenség esetében, az özvegyé pedig 310 forint .és ha az ügyvéd a maga nyugdíjáról lemond, 440 frt. De ha 50 éves korában áll be az ügyvéd, és a mostaniak közül sokan lesznek ilyenek, — akkor 78 forint évi nyugdíja lesz, míg az özvegyé 117 forint lesz. Ezért alig érdemes az ügyvédi kamarák rendszerét ennyire megbolygatni. Igaz, hogy most csak 30 forintra van kontemplálva, a hozzájárulás, de a 13. §. megengedi, ^ hogy a járulók évi 60 forintra emelhető. És ezenkívül van még egy paragrafus, a mely azt is mondja, hogy az alapszabályokat is meg lehet változtatni ós a mely kamara azután ezen megváltoztatott alapszabályokhoz hozzá nem járul, az kilépettnek tekintendő (olvassa): »Az alapszabályok bármilynemű megváltoztatása, az olyan is, a mely az egyes tagok igényeit érinti, a kilépésre okúi nem szolgálhat. A kilépés ebben az esetben is a 15. és 25. §-ban meghatározott következményeket vonja ma.ga után.* Vagyis az egész kamara elveszti az ő igényét és hozzájárulását. E szerint tehát lehetséges lesz — mivel a központi választmány változtathatja majd meg az alapszabályokat minden törvényhozási hozzájárulás nélkül, — in infinitum elmenni, lehetséges lesz progresszív adót behozni, -vagy 100—200 forintos hozzájárulásokat igéirybe venni. Különben ón, a, mint tavaly szóba hozta ezt a kérdést a t. képviselő úr, akkor megígértem, hogy a kamarát meg fogom hallgatni ebben a kérdésben. Bocsánatot kérek, de meg kell jegyeznem, hogy ón csak a, kamarákkal órintkezhetem, nekem az ügyvédi gyűlés nem fórum. Ez indíthat arra, hogy valamely kérdést megfontolás tárgyává tegyek, de az nem törvényes fórum, törvényes fórum csak a kamara. 26 kamara meghallgattatván, ezek közül 3 egyáltalában ellenzi, a kényszer elvére alapított nyugdíjintézetet, így az egri, a miskolezi és a nagyszebeni kamarák; a 23 többi kamara közül a beterjesztett törvényjavaslattól eltérő, L0