Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-671

72 <!71. országos ütés 1901. márcrfiis 1-én, pénteken. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én teljesen mél­tánylom azt a humanitárius czélt, a melyet a t. képviselő úr törvényjavaslatával elő akar mozdítani, és hogy mégis ellenzem ennek a törvényjavaslatnak a bizottsághoz való utasí­tását, azt ne méltóztassanak az ügyvédség intézménye iránti ellenszenvnek tulajdonítani. Nagyon jól tudom, hogy az ügyvédi hivatás nagy. nemes hivatás, a mely fontos szol­gálatokat tesz az államnak, de épen azért nagyon megfontolandónak vélem, hogy egy törvényjavaslatot fogadjunk el, a mely a,zokat a. nagy eszméket érinti, a melyre a mi ügy­védségünk ba.zirozva van. Méltóztatnak tudni, hogy törvényünk azon az állásponton áll, hogy az ügyvédség szabad foglalkozás. Tulaj­donképen minden honpolgárnak megvan az a joga, hogy odaállhasson és a jogot meg­védhesse. (Ugy vart! Úgy vau! a jobboldalon.) Közérdek szempontjából azonban ez a jog korláthoz, bizonyos qualifikáczióhoz van kötve és bizonyos testületi szervezetbe illesztetnek az ügyvédek a végből, hogy kellő ellenőrzés alatt álljanak. Ez a főczólja az ügyvédi ka­maráknak ; az az után, hogy saját érdekeiket is előmozdíthatják, járulék. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Már most, hogy .mennyiben egyezik meg ezzel az alapfelfogással az, hogy csak az lehessen ügyvéd, a ki a nyugdíjintézetnek tagja, vagy enyhébb alakban, hogy az ügy­védet megadóztassuk azért, — akár . akarja, akár nem — hogy ő a jog védelmére bocsát­tatik, ez mindenesetre iva,gy kérdés. De, t. ház, én nem akarok ezúttal mélyebben belemenni a kérdésbe; ón ezen javaslatnak a bizottság­hoz való utasítását azért ellenzem, mert ez a javaslat abban az alakban, a mint az kon­templálva van, nem oldja, meg a kérdést ; annyi bizonytalanságot hagy fenn, hogy mint törvény, életbe nem léphet. (Ugy van! Úgy van ! a jobboldalon.) Mindenekelőtt ez a, kérdés . . . (A karzatról valaki egy csomó nyomtatványt dob le a terembe. Nagy mozgás. Felkiáltások: Halljak a minisztert!') Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Képviselő urak, méltóztassanak helyöket elfoglalni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Az a kérdés merül fel, (Halljuk! Halljuk!) hogy minő országos nyugdíj- és gyámi intézethez való hozzájárulást akar a t. képviselő úr. Ez az országos nyugdíj- és gyámintézet nagyon különféleképen szervezhető. Szervezhető úgy, hogy az ügyvédi qualifikáczió köttetik a, nyug­díjintézetbe való belépéshez, szervezhető úgy, hogy a megadóztatás egyformán történjék, szervezhető úgy, hogy a megadóztatás prog­resszív rendszer alapján történjék, szóval kü­lönféle módon. (Mozgás és zaj. Helyesles jobbfelöl. Hadijuk! Halljuk! Elnök csenget.) És én nem vállalhatom magamra a felelőséget, t. ház, a tekintetben, hogy én azt a nyugdíjszabályza­tot, a, mely ezen törvénytervezet alapján eset­leg elém fog terjesztetni, jóvá hagyjam. Az nem az én feladatom. Ha ezen nyugdíjintézetet egy­általában létesíteni szándékoznak, akkor ezen elvekét, a melyeken az alapulni fog, a tör­vényhozásnak kell megállapítania, mert ez mélyen bele nyúl az ügyvédi szervezetbe és az egyéni jogokba. (Ugy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Legyen szabad ez alkalommal arra nézve is nyilatkoznom, a mit a t. képviselő úr szememre vetett, hogy tudniillik nekem nem is volt jogom itt a tudomásul vételt meg­tagadni. (Ellenmondás ludfelől. Mozgás. Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljak!) Bocsánatot kérek, nekem a hozott határozatokat meg kell vizs­gálnom, azok azért terjesztetnek fel hozzám, és ha, olyan határozatokat látok, a melyek a törvénynyel ellenkeznek, akkor azokat nem hagyhatom helyben, mert hiszen különben le­hetséges volna, hogy az ügyvédi kamarák — és pedig mindegyik másként — csakhamar a törvénytől egészen eltérő megállapodásokat létesítenének, ós egészen átalakítanák az ügy­védi szervezetet, a mint hogy nagyon könnyű volna azt átalakítani, ha például mindegyik ügyvédi kamara hoz létre különböző nyugdíj ­szabályzatot, mert a mi egynek joga, ahhoz mindenkinek megvan a joga: az egyik azu­tán a mmgdíjkényszer egyik neme alapján, a másik egy másik neme alapján állapíthatná meg e szabályzatot; az egyik függővé tenné az ügyvédi qualifikácziót a nyugdíjkópessógtől, a másik nem. Azt hiszem, t. ház, hogy a t. képviselő úr a budapesti ügyvédi kamara által kiadott nyugdíj szabályzatot tartotta szem előtt. Ez a nyugdíj szabályzat nézetem szerint nem olyan, a mely elfogadható volna. (Ellenmon­dás a szélső baloldalon. Folytonos mozgás és zaj. Elnök csenget.) Igenis nem otyan ; röviden is­mertetni fogom ennek tartalmát. (Mozgás. Zaj. Hedljuk! Halljuk!) Elnök (csenget:) Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk!) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Tar­talma, az. hogy Budapesten egy nyugdíjintézet létesül, a melynek szervei következők: először egy országos választmány, a melyben a buda­pesti kamara 12 tagot választ, azonkívül benne vannak a budapesti kamarának öt tisztviselője: elnöke, elnökhelyettese, ügyésze, titkára, pénz­tárosa, a, kik egyszersmind ezen ügyvédi nyug­díjegyletnek is tisztviselői és szavazó tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents