Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-691

5X8 ^l* országos ülés 1981. t zásra adhat okot. Én alkalmat 'akarok adni Rakovszky István képviselő úrnak arra . . . (Zajos felkiáltások a, bal- és szélső haloldalon: Ne beszélj semmit! Folytonos nagy zaj.) legyen szives ezt megvilágítani. (Hosszan tartó, nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Zajos felkiáltások a balés szélső baloldalon : Napirendre tessék élttérni!) Ugron Gábor: A napirendre menjünk át! Olay Lajos ; Zárt ülést kérünk ! (Hosszantartó;, nagy zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Rendre! Rendre '.) Elnök: Csendet kérek. Az 1848-iki törvény értelmében a, miniszter bármikor szólhat! (Úgy van! Ugy van! a jobboldalon.) Polónyi Géza: Az ilyen hajszát nem tűrjük! Gr. Zichy Aladár: Kint elkészítették a tervet! (Hosszantartó, nagy zaj.) Elnök: (Többször csenget. Halljuk! Halljuk!) Csendet kérek! Tessék meghallgatni a miniszter urat! (Zajos felkiáltások a jobboldalon : Halljuk! Halljuk! Szüntelen nagy zaj.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter; Azt mondta a képviselő úr, hogy ő tud diszkrét lenni. Tehát kérdem: milyen diszkréczió kellett más miniszterrel szemben? Itt már kérdés tárgyát képezte, hogy kire vonatkozik ez, kire értette, kapcsolatban van-e ezzel az ügygyei? Bocsánatot kérek, ezzel csak tartozik magának a kormány és csak természetes, hogy a képviselő urat felszólítom, hogy ezt minden tévedés elkerülése végett magyarázza meg. (Zajos lielyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Napirendre térjünk! Szűnni nem akaró nagy zaj.)^ Elnök: Minthogy a napirend előtti felszólalások ki vannak merítve ós határozathozatal tárgyát nem képezhetik, áttérünk a napirendre. (Hosszantartó, nagy zaj.) Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1026) becsületsértés vétségével vádolt Olay Lajos képviselő mentelmi ügyében. B.Feilitzsch Arthur, a mentelmi bizottság Wöadója: T. ház! (Szüntelen nagy zaj.) Paál VZoltán dráva-szentmártoni körjegyző a szigetvári büntető járásbíróságnál becsületsértés vétsége iránt panaszos feljelentést tett Olay Lajos országgyűlési képviselő úr ellen. (Hosszantartó, nagy zaj. Felkiáltások: Nem leltet tárgyalni!) Elnök: Kérem a képviselő-urakat, szíveskedjenek csendben lenni. (Halljuk! Halljuk!) B. Feilitzsch Arthur előadó: A pécsi királyi főügyészség a büntető járásbíróság megkeresésére kérte Olay Lajos képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság, tekintettel arra, hogy a felterjesztés nincsen, az 1884. évi deárczius 30-áii, szombattm. czember hő 26-án 56.440. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendeletnek megfelelően felszerelve és így a tényállásról magának meggyőződést nem szerezhetett, javasolja a t. háznak, hogy Olay Lajos országgyűlési képviselő urnak mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag ne méltóztassék felfüggeszteni. (Hosszantartó, nagy zaj.) Elnök: Hozzájárni a ház a mentelmi bizottság javaslatához?„(Nagy zaj. Felkiáltások: Igen'!) Akkor azt határozatilag kimondom. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Méltóztassanak helyeket elfoglalni, a tanácskozást folytatjuk. Következik a mentelmi bizottság jelen'tése (írom. 1027) és pedig elsősorban az 1027. szám alatti jelentós, a mely nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés ós rágalmazás vétségével vádolt Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyére vonatkozik. Az előadó űr kivan szólani. B. Feilitzsch Arthur előadó: T. ház! Jászberényben 1898. évi május hó végén a »Lehel« kávéházban botrányos, a tettlegességig elfajult összetűzés volt Eördögh János ügyvéd és Elefánthy Sándor akkori helyettes polgármester között. A »Jászberény ós Vidéke* czímű politikai és társadalmi hetilap 1898. évi június hó B-én megjelent 20-ik számában ezen eseménynyel kimerítően ós éles kifejezésekben foglalkozik, a melyeket Eördögh János mag-ára nézve sérelmeseknek találván, nemcsak a nevezett lap ellen, hanem egyidejűleg az ezen czikket majdnem teljes egészében átvevő ós bevezetéssel kísérő >> Egyetértés* czímű, Budapesten megjelenő politikai napilap ellen is a budapesti büntető törvényszéknél becsületsértés ós rágalmazás czímón a feljelentést 1898. évi szeptember havában megtette. Az ügy hosszas bírói eljárásokon ment keresztül, mivel Elefánthy Sándor ugyanezen esetből kifolyólag Eördögh János ellen a szolnoki királyi törvényszéknél bűnvádi feljelentést tett. Az ezen feljelentés alapján megejtett vizsgálati iratokra ós Ítéletekre a budapesti királyi büntető törvényszék vizsgálóbírójának is szüksége lévén, mindaddig érdemileg nem határozhatott, a míg a bűnvádi feljelentéssel kapcsolatos összes ügyiratokat kézhez nem vette. Időközben — a felterjesztéshez csatolt okmányoknak tanúsága szerint —7 Csávolszky Lajos, mint az »Egyetórtós«-nek a sérelmes czikk megjelenése idejében felelős szerkesztője 1900. évi november hó 21-ón ki lett hallgatva, a mely alkalommal felhivatott a czikk szer-