Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-690

090. országos ülés 1901. A tényállás pedig a következő. (Halljuk!) Tizeimyolcz éve, (Halljtik! Halljuk!) hogy járok a nemzeti kaszinó földszinti éttermébe egy társaságba, a mely kevés személyeiben alig változik. Ezen tizeimyolcz év alatt ezen társaságban mindenféle politikai pártállású ember, képviselő és nem képviselő, fordult meg. Ezen társaságban jelenteni én meg mindig, valahányszor időm engedte, és így az Adria- törvényjavaslat tárgyalását megelőző napon délután is elmentem ugyanabba a társaságba. Hogy Rakovszky István úron kivűl kik voltak még jelen, azt majd Rakovszky István mondja meg. És ott szó volt az Adria törvényjavaslatról. Hogy ezen törvényjavaslathoz ós törvényjavaslatról ki és mit mondott ebben a társaságban, talán Rakovszky István úr szükségét fogja látni, hogy szintén közzétegye ; nekem csupán csak ahhoz van jogom, a mit én mondtam. Ez pedig a következő volt. /Halljuk!) Én arra, hogy Léderer vagy bárki az Adria szerződós meghosszabbításából milliókat szerez vagy nem, súlyt nem helyezek. A törvényjavaslat értókét a, szubvenczió nagysága sem dönti el: hogy mekkora szubvencziót adunk, az közönbös. Lényeges az, hogy a tarifa-kérdések miként oldatnak meg ebben a szerződósben. És a tarifa, tekintetében nekem aggodalmaim voltak, vannak, ezek eloszlatva még nincsenek és ha meg lehet támadni a szerződóst, úgy a tarifák miatt lehet, azért. mert ezen tarifák mellett az Adria ellen a kereskedők részéről panaszok hangzottak fel, sőt — erre helyezem a, hangsúlyt — sőt a magyar királyi államvasutak is bizonyos relácziók miatt az Adria ellen a kormánynál panaszt tettek. Hozzáteszem: ez a tárgyalás nyilvánosan folyt, majdnem a, társaság közepén ültem, Rakovszky István képviselő úrral szemben; nyilvánosan folyt a tárgyalás. Erre Rakovszky István képviselő úr azt mondta : én ezt kész vagyok felhozni a parlamentben, de légy olyan szives, ird le, mert különben elfeledném. És hozzátette azt is: légy nyugodt, visszaélni ezzel nem fogok. (Élénk mozgás jobbról.) Rakovszky István: Az írással! (Nagy mozgás jobbfelöl és a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! Az elnök csenget.) Olay Lajos: A gavallér! (Mozgás a baloldalon. Halljuk! Hall juh!) Győrffy Gyula: T. ház! Mikor ón ezt a kijelentést hallottam, oly állításomra vonatkozólag, a melyet ón akár nógyszem között, de a jelen esetben társaságban mondottam, azonnal átéreztem azt, hogy különösen Ramárczius 29-én, pénteken, ^9.-3 kovszky István képviselő úrral •szemben a felelősséget magamtól el nem utasítom, ós azonnal kijelentettem: A mit én mondok, azt elmondhatod bárhol : engem egyáltalában nem érint az, ha visszaélsz vele vagy ha felhasználod vagy nem, ős ime, számodra leirom. Ott az illető társaságban irtain le s nyújtottam át azt neki; bizonyára meg is lesz nála. És, t. képviselőház, tettem ezt azért, azon okból, mert az Adria-törvónyja vaslat tárgyalása alkalmával ós azt megelőzőleg én az Adria tarifa-politikáját tanulmányoztam és ismertem. Ezen okból ón voltam az egyedüli, aki e czímen a szabadelvű pártban, midőn ez a javaslat tárgyalás alá került, felszólaltam. Ugyanezen felszólalásom rendén ezen tarifakifogásokat, mindannyit előadtam. (Úgy van! Úgy van! jobbról. Halljak! Halljak!) Hivatkoztam rá, hogy igenis a kormány részére ezen szerződésben a tarifabefolyást föltétlenül biztosítani akarom, mert a multak tanúsága szerint az a befolyás, a melyet a, kormány gyakorol, nem elegendő, mert az a kereskedőket is, az államvasutakat is panaszra, ingerelte. S erre a miniszter úr felvilágosításokat adott, mire én kijelentettem: Se én, se egyetlen képviselő nincsen azon helyzetben, hogy ilyen szakjavaslatot teljes objektivitással megbírálhasson, hanem a szakminiszterbe vetett bizalmára van utalva és amennyiben ő azt mondja nekem, hogy jó, az ő iránta való megbízhatóságból elfogadom a javaslatot. Tehát aggodalmaim eloszlatása nélkül, a miniszter úr iránti bizalomból már ott kijelentettem, hogy a javaslathoz hozzájárulok, ős ezt azóta sohasem módosítottam. Ugyancsak ezt a thómát, mielőtt Rakovszky István képviselő úrral beszéltem volna, felemlítettem a kereskedelmi államtitkár úrnak is, a ki még akkor nem volt abban a, helyzetben, hogy nekem a magyar királyi államvasutak idevonatkozó panaszának elintézését tudomásomra hozhatta volna,, de a panaszok tényét elismerte. Később, midőn a kereskedelmi államtitkár úr itt felszólalt, ezen panaszokat itt e házban jelentette ki valóknak; csak azt tette hozzá, de ezekben nem az Adria, hanem különböző felek voltak a, hibásak. így állván a dolog, t. képviselőház, azt tartom, hogy képviselői kötelességemből ós jogomból foly az —• és mindenki számára, — hogy egy törvényjavaslat felett véleményét bárhol, bárki előtt, bármely társaságban elmondhassa, ; { Úgy vau ! Helyeslés a jobb- és a szélső baloldalon. Természetes!) képviselői joga ós kötelessége mindazt, a, mit ezen minőségében vagy saját tanulmányozása alapján szerez, érvényesíteni vagy nem érvényesíteni, a mint