Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-689

689. országos ülés 1901, m&rczius 98-án, csütörtökön. 479 Még egy körülményt vagyok bátor felemlíteni. Tudniillik az igazgatóság és a Bankverein, tehát az alapító jogutódja között- szerződés jött létre, a melynek értelmében az általa opczióban átveendő részvényeket nem szabad most kibocsátani. Azok nem bocsáthatók ki egészen 1904. évi deczember 31-ig. Látják, képviselő urak, az az ideiglenes dolog, a mely felől itt harangoztak folytonosan, hogy lejár az opczió joga stb., valószínűleg ebből az adatból származott, pedig ez épen ellenkező értékű ós jelentőségű. Tudniillik azzal vádoltak, — és kérem, ez nekem leginkább fájt, elárulom a gyengémet, — hogy miért kellett sietni. Molnár Jenő: Úgy van! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ugy-e, kérem. Molnár Jenő képviselő úr! Épen Molnár Jenő képviselő űr volt e tekintetben a legbrutálisabb. (Zaj hal felöl.) Molnár Jenő : Bocsánatot kérek, semmi olyan kifejezést nem használtam. (Zaj a jobboldalon.) „ Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Bocsásson meg, képviselő úr, ha egy miniszternek azt mondják, hogy nem az ország érdekeit védi, hanem az Adria érdekeit, az semmi ? (Tetszés jobbról.) Engedjen meg. én legalább sohasem kívánom a képviselő úrnak, hogy mikor miniszter lesz, ezt mondják neki. (Elénk derültség.) A gyanú, az a~leplezettsége daczára észrevehető gyanú mihez volt kötve ? Ahhoz, hogy én tudva, vagy nem tudva, egy spekulácziónak eszköze lettem. Nemde ez a gyanú? És miért siettem a szerződéssel? A szerződéssel azért siettem, vagy tudva, nem tudva azért siettettek engem, — mindegy akárhogy fejezem ki magamat, — mert az opczionális jog 1903-ban vagy 1904-ben lejár, tehát az illető elvesztené ezt a jogát. Hát ebből abszolúte egy sző sem áll. Ez a jog feltétlen, terminushoz nem kötött és mindig érvényesíthető. E tekintetben tehát méltóztassanak azok a képviselő urak, a kik, jói tudom, bona fidesszel dolgoztak, sőt többet mondok, Rakovszky István képviselő úrnak még külön köszönetet is fogok mondani igazán korrekt és lovagias eljárásáért velem szemben, a. ki iránt egyáltalában nincs szimpáthiája, nem is érdemlem meg, (Derültség.) méltóztassanak megmondani annak és azoknak, — mert ez egy banda, — hogy igenis itt vagy ők is félre voltak vezetve, vagy a képviselő urakat nemes hivatásukban félre akarták vezetni, mert ez abszolúte nem áll. (Helyeslés és tetszés jobbról. Mozgás balról.) Már most, t. képviselőház, még csak két megjegyzést akarok tenni, az egyiket a dologhoz, a másikat pedig egy személyes ügyhöz. (Halljuk! Halljuk!) A dologhoz tartozó megjegyzésem az, hogy Polónyi Géza t. képviselő úr egy fmánczoperácziót javasol itt és azt mondotta, hogy könynyen lehet ezen segíteni, bocsássunk ki prioritásokat és azután megszűnik minden : a Bank verein nem jut pénzhez, és meg van mentve az országnak a pénze. Ezt mondta, ugy-e kérem? (ügy van ! balról.) Bocsásson meg a képviselő úr, először is. ha egy önálló részvény-társulat szabad elhatározásából, részvényesei kétharmad többségének elhatározásából ós saját vagyona érdekei szempontjából arra határozza magát, hogy a nagy hajóköltekezésekre szükséges nagy összegeket részvények kibocsátásával szerzi be, hogy élihez én mint miniszter, a. kinek csak a szerződést és a hajók szükségességét kell figyelemmel kisérnem, hogyan szóljak bele, hogyan mondjam, hogy ne ezt tegye, hanem prioritásokat bocsásson ki, hogy erre honnan vegyem a jogi alapot, azt nem tudom. (Helyeslés a jobboldalon.) De kérem, ne beszéljünk a jogi alapról, mert azt hiszem, a t. képviselő úr sem úgy értette ós én sem szeretnék olyasvalamit imputálni neki, a mi az ő jogászi tehetségének derogál. Én azt hiszem, hogy a t. képviselő úr valami fmancziális megbeszélést és operácziót gondolt alatta. Hát vegyük a dolgot ebből a szempontból. Az Adriának ma az alaptőkéje öt millió korona: van neki a. legutóbbi mérleg szerint 4,212.000 korona prioritása ínég a régi tartozásból. Már most szüksége van összesen 13,200.000 koronára hajók beszerzése czéljából: ebből a 13,200.000 koronából két millió koronát tud a tartalékaiból felhasználni, tehát be kell neki szerezni még kerekszámban beszélve, 11 millió koronát. Már most kérdek mindenkit, a. ki a pénzügyi szoliditáshoz és a társulatok fmancziális érdekeihez ért : lehetséges-e az, hogy egy öt millió korona alaptőkével biró, ingatag alapon álló hajótársulat, a mely 20 esztendő) alatt kell hogy amortizáljon mindent, öt millió koronával szemben 15 millió korona prioritást bocsásson ki? Lehetséges ez? (Felkiáltások a jobboldalon: Nem! Nem!) Hogyha ezzel a 15 milliónyi prioritással és illetőleg most már nem 15, hanem 11 millió értékű új prioritással a piaczra jön, miféle árfolyamon értékesíthetné azt? (Tetszés jobbról.) Hisz ez olyan vesztessége lenne, és olyan uzsorás-pénzhez jutna így, a melyet az a társaság megsinylene örökre. De többet mondok, még ez sem elég, t. képviselőház. (Halljuk! Halljuk!) Először ez egy tiszta és világos daimuun emergens lenne; másodszor egy állandó, tehát az ő nagyon is