Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-688

088. országos ülés 1901; márcuius 27-én, szerdán. 459 az a hajó, a mely Amerikába megy, onnan vissza is jön. Hiszen ezzel megfizetjük annak a hajónak összes költségeit, regiejót. Nagy Ferencz államtitkár: Vissza nincs regié ? Molnár Jenő: Ötvenezer forinttal fedezve van minden. Ismétlem, nagyon félek attól, hogy az a másik oldalról elhangzott kivándor­lási beszéd ennek a 300.000 koronás szubven­eziónak akar propagandát csinálni. Ebből az fog következni, hogy nemcsak idegen ügynökök fogják a népet a kivándorlásra rábírni, hanem a kormány pénzével szubvenczionált vállalat (Úgy vau! Úgy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) fog iparkodni azon, hogy minél többen men­jenek ki, hogy így minél jobban prosperáljon az a vállalat. A kivándorlást tehát ezzel nem fogjuk eliminálni, hanem ellenkezőleg elő fog­juk azt mozdítani. De ettől eltekintve, ez horribilis egy ár: egy járatért 50.000 forintot fizetni segélyképen! (Mozgás jobb felől.) Igenis, 50.000 forintot,'100.000 koronát kap oda és vissza, tehát egy útért. • Ezzel nemcsak a szénszükségietét fizetjük meg neki, hanem a nyugdíjköltségét is, és minden egyebet. 50.000 forintnyi segély mel­lett a vállalat semmit sem koczkáztat. (Moz­gás balfelöl.) A 32. §. a társaság czégét tartalmazza. A 33. §. következőleg szól (olvassa): »A társaság igazgatósági tagjainak leg­alább kétharmada magyar honpolgár legyen. Az elnök és alelnökök magyar honpolgá­rok legyenek ós megválasztatásuk a, kereske­delemügyi magyar királyi miniszter megerősí­tését igényli. A szerződós tartama alatt a kereskedelem­ügyi miniszternek két, a pénzügyi magyar királyi miniszternek egy tagot áll jogában a társasági igazgatóságba kinevezni. A társaság jelen szerződós tartama alatt a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter­nek felügyelete alatt áll, ki felügyeleti jogát az e czólra kinevezendő miniszteri biztos és a. magyar királyi tengerészeti hatóság által gyakorolja. A társaság ä miniszteri biztos díjazására ezen felügyelet czímón óvd 8.000 koronát fog a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által megjelölendő valamely állami pénztárba befizetni.« Csinálunk tehát egy magyar tengerhajó­zási vállalatot, a melyről azt mondja a t. miniszter úr. hogy az igazgatóság tagjainak kétharmad részben magyar honpolgároknak kell lenni ök. Kérdem, hogy miért nincs kimondva az, hogy lehetőleg kizárólag magyarokból áll­jon az igazgatóság? Hiszen ha magyar hon­polgárokból nem telik ki az igazgatóság, úgy is ki kell azt egészíteni idegen honpolgá­rokkal. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Ellen­mondás jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, azért a pénzért magyar honpolgárokból is össze lehet állítani; akad erre ilyen fizetés mellett elég hon­polgár. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A mi a t. pénzügyminiszter lírnak egy megbízottját ós a kereskedelemügyi miniszter urnak két meg­bízottját illeti: ezeknek az igazgató tanács­ban tudtommal csak konzultatív joguk van; határozathozatalra nincs joguk, mert egy ké­sőbbi szakaszban meg van mondva, hogy a, t. miniszter úrnak joga van a hozott határo­zatokat bizonyos időponton belül megváltoz­tatni. -Nagy Ferencz államtitkár: Hiszen biz­tosról van szó! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Hiszen az megint más! Molnár Jenő: Tudom; erről majd külön fogok beszélni, ele itt a törvényben az van mondva, hogy két tagja a kereskedelemügyi minisztériumnak ós egy megbízottja a pénz­ügyminiszter xírnak szerepel ott; ezek tehát az igazgatóság tagjai s ezek a tantieme-ben részesülnek. Így van-e, vagy nem? (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Már a kormányhatósági meg­bízottnak fix fizetése van, a melyet a t. mi­niszter úrnak rendelkezésére kell, hogy bo­csásson a társaság 8000 korona erejéig. Hát az a két igazgatósági tag hogyan képvisel­heti a magyar államot az »Adria*-val szem­ben? Hiába, emberek vagyunk; a ki nekem fizetést ad, rongy ember vagyok, ha annak érdekei ellen működöm. Ezt. bocsánatot kérek, nem lehet összeegyeztetni. Szerződő felek va­gyunk ; jogok ós kötelezettségek állnak egy­mással szemben, ós az állam temérdek ellen­őrzési jogot kötött ki magának. Már enge­delmet kérek, ha én a társaság nyereségében osztozom, milyen arczczal álljak ón ott elő azzal, hogy kifogásokat emeljek a mérleg össze­állítására vonatkozólag? (Helyeslés balfelöl.) Le­het-e azt kívánni attól az embertől, a kit erőszakkal hajtunk bele ebbe a helyzetbe, hogy önmagát tagadja meg? Hiszen a legtisztes­ségesebb ember is meg van ez által — nem akarok erősebb kifejezést baszni — gondol­kozásának és véleménynyilvánításának szabad­ságában ingatva. Ezt nem lehet elvitatni. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ugyan­ezért tekintettel arra, bog}- a. magyar nemzet filléreiből adatik össze az a szubveuezió, szál­lítsuk le az igazgatóság tagjainak a számát; legalább ahhoz járuljon hozzá a t. miniszter úr, hogy ne annyi legyen az igazgatóság tag­jainak száma, mint a mennyi most, hanem 58*

Next

/
Thumbnails
Contents