Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-688

458 fiSS. országos ülés 1901. márczins 27-én^ szerdán. tengerészeti hatóság által akár a 12. és 30. §§-ban említett esetekben, akár a jelen szerződés valamely határozmányának meg nem tartása miatt esetleg kirótt bírságok által részben, vagy egészben igénybe vétetnék, a. társaság köteles a biztosítékot a hozzá e végből intézett felszólítás vételétől számított 15 nap alatt a teljes 200.000 korona összegre kiegészíteni. Ha ezt a társaság tenni elmulasztaná, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter jogosítva, van arra, hogy a hiányzó összeget az államsegély legközelebb fizetendő részleteiből kiegészíthesse.« Itt a társaságot kötelezik, hogy 200.000 koronád tegyen le, de ha nem teszi le, az sem baj. Majd leteszik az állam pénzéből. Ha nem akarja s 15 nap alatt nem teszi le, leteszi, illetőleg kiegészíti helyette a kincstár; levonja a szubvenczióból. A társaságnak tehát a feje nem fáj. ha nincs pénze: várhat két hónapig, vagy nem tudom meddig, addig, a míg rendelkezésre áll a kormánysegély, abból lehúzzák havonként a 90.000 koronát. (Mozgás balfelől.) A 29. §. következőleg szól (olvassa): »Ha a. háború veszélye, kikötők elzárása, tengeri veszteglés, vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalakon járatok nem lennének eszközölhetők, a társaság ezen vonalakon gőzhajói járatását ideiglenesen felfüggesztheti ugyan, de az ilyen elmaradt járatok után az állam részéről segélyezésre nem tarthat igényt. A társaság hibáján kivűl ilyként elmaradt minden egyes járatért 4.000 korona fog az állami segélyből visszatartatni, feltéve, hogy a társaság az így elmaradt járatokat tigyanazon naptári óv folyamán más járatokkal nem pótolja. Megállapíttatik azonban, hogy a fenti esetek beállta esetén az állami segély összegéből egy éven belül 400.000 koronánál több levonatni nem fog.« Itt is megállapíttatik azonban, hogy ez a 400.000 koronát nem haladhatja felül. Ebben a, szakaszban is megvan a mérték, természetesen csak abban az esetben, ha vis major, erőhatalom forog fenn, mert különben igenis joga van a magyar királyi kormáiynak 200.000 koronáig terjedhető bírságot kivetni s itt nincs megkötve a kormány keze, a, mi helyes is. Most jön a 84. §. (Olvassa): »A magyar királyi kormány kötelezi magát, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalakon ezen szerződés tartama alatt más hajózási vállalatnak állami segélyt nyújtani nem fog. Ha a magyar királyi kormány az 1. §-ban felsoroltakon kivűl nyugot felé más járatok rendszeresítését tervezné, e részben mindenekelőtt az Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársasággal fog érintkezni, mely egyenlő feltételek mellett más vállalkozó felett előnynyel birand. Ugyanaz áll a szerződés tartamának lejártával, ha a magyar királyi kormány az Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság hajói által bejárt vonalakat továbbra is szerződésszerűen biztosítani óhajtja. Az Adria társaság viszont kötelezi magát, hogy a,z északamerikai viszonylatban a, kereskedelemügyi magyar királyi miniszter bármikor nyilvánítható kívánságára az államsegélynek évi 300.000 koronával való felemelése ellenében évenként hat járatot fog fentartani azon módozatok szerint, melyek annak idején a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter áltál a társasággal egyetértőleg meg fognak állapíttatni. Ezen járatok teljesítése a szerződés utolsó öt évében a társaságtól nem követelhető.* Hát én nem tudom, milyen nézetben van a t. miniszter úr a monopólium felől, de ha erre azt mondja valaki, hogy ez nem monopólium, akkor azt igazán nem értem. Hiszen a legcsekélyebb kivétel sincs statuálva:, hogy másnak nem fog állami segélyt nyújtani. Melyik hajótulajdonos, vagy hajótársaság lesz tehát bolond olyan prémiummal versenyezni, mint a milyet a magyar kormán}' az Adriának biztosít. Ez 18 krajczárt tesz ki métermázsánként, vagyis 1 forint 80 krajczárt tonnánként. Olyan viszonylatnál tehát, mint például a Bari-i, 7 koronás viszonylatoknál, a társaságnak 1 forint 80 krajczár áll rendelkezésére ; annyit kap minden körülmények között. Hogy fogja ekkor emelni a szabad hajózást a t. miniszter úr? Rakovszky István: Eéghajókkal! Molnár Jenő: Hiszen ezzel a t. miniszter úr elzárja mindenféle más vállalatnak létesülósót és fejlődósét; ilyen körülmények közt ezt másnak, mint monopóliumnak, nevezni nem lehet. Azután mikor azt mondja! a magyar királyi kormány »egyenlő feltételek mellett más vállalkozó felett el őnynyel birand«, akkor ez megint egy meghatározatlan kedvezmény. Ennek az értékét nem lehet meghatározni. Már most itt vannak az amerikai járatok. Én félek attól, hogy az a kivándorlási beszéd, a, mely a múltkor arról az oldalról elhangzott, már ennek a, járatnak a biztosítására;, a felvételére akarja a kormányt kényszeríteni. Pedig 100.000 koronát adnak egy járatért. (Felkiáltások: Csak ötvenezer koronát!) Én úgy számítok, hogy- oda és vissza az egy járat, mert