Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-688
(588. országos ülés 1(MV1. (Szöktet után.) Elnök: A tanácskozást folytatjuk. Kérem, tessék felolvasását, akarom mondani beszédét folytatni. (Derültség.) Molnár Jenő; T. ház! Most már rövidebben fogom az egyes szakaszokat ismertetni. A 18. §. a vesztegzárról szól. A 19. §. szerint az Adria-társaság gőzhajói a szerződós tartama alatt a konzuli illetékektől mentesek és a ki- és berakodás eszközlésére rendes viszonyok között megkívántató idő tartamára az Adria gőzhajói számára öt meghatározott hely jelöltetik ki Fiúméban. A 20. §. arról szól, hogy a társaság közegeinek alkalmazásánál a magyar királyi tengerészeti akadémiával kapcsolatosinternátusból kikerült tengerészeket, hajóhadnagyokat és kapitányokat, valamint hadi tengerész-tiszteket és haclapródokat egyenlő feltételek mellett másokkal szemben előnyben tartozik részesíteni. Ily irányú kérvények visszautasítása esetén a kereskedelmi miniszter elé indokolt jelentós terjesztendő. Kimondja tehát e szakasz, hogy a társaság a tengerészekéit, hajóhadnagyokat ós kapitányokat ebből az internátusból fogja, kinevezni. (Az elnök/ széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) A t. miniszter úr tegnap megjegyezte, hogy ezen alkalmazottak száma, 272. Már most nem tudom, ki tévedett: a t. miniszter úr. vagy pedig az a jelentós, a mely rendelkezésemre áll. A jelentés szerint ugyanis nem 272 ember van az Adria alkalmazásában, hanem 527. Kétféle adatok állanak tehát rendelkezésre? Itt a jelentésben meg van mondva, hogy minden egyes hajón mennyi az alkalmazottak száma. Egyiken 22, a másikon 20, a harmadikon 16, szóval összesen 527 legény van az Adriánál. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem arról volt szó, hanem a tisztekről ós kapitányokról! Hiszen világosan mondották az urak! Úgy-e bár? A kérdés is így volt hozzám intézve, arra, kellett tehát válaszolnom. Molnár Jenő: Én sokkal jobban szeretném, ha a legénység is a magyar állampolgárok fiaiból soroztatnék. Erre vonatkozólag a t. miniszter úr nem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy az irodákban, a pesti és fiumei központban alkalmazottak, ós a hajón levő kapitányok száma mennyi. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi* niszter: Hgy van, a tisztviselőkről szólottam ! Molnár Jenő: Én azonban azt is szeretném tudni, hogy ebből az 527 legeidből márcxitis 27-én, szerdán. 455 hány ember magyar állampolgár ós vájjon a társaság eleget tesz-e e tekintetben! kötelezettségének, mert úgy sohasem fog az a társaság megmagyarosodni, a hogy most sorozza az alkalmazottait. A Pesti Hírlapnak egy múlt heti esti levelében szó volt róla, hogy én gróf Batthyány Tivadar úrnak beszéde közben közbekiáltottam, hogy miért nem mennek azok a kapitányok, a kik itt e házban vannak és erre azt válaszolta, hogy nem vállalkoznak azért. mert 1500 forintért nem teszik ki életüket veszélynek. Az esti levél azonban nem ezt mondja, hanem azt, hogy hajóját mindenki hazája egy részének tekinti, a hol szokásait, nemzeti nyelvét, találja meg. Nem kívánkoznék senki a tengerről vissza, hogyha ott nemzeti étel helyett nem polentát találna, ha a nemzeti nyelv helyett nem illír, vagy olasz nyelvet hallana, hogyha a nemzeti kapitány helyett nem német kapitány volna ott. Ily körülmények között nem csoda, ha egy magyar ember sem fogja magát ott jól érezni, és nem fogja magát rászánni, hogy életének egy részét ott a hajón töltse el. így van ez, t. képviselőház? Én azt hiszem, hogy igen. A 21. §. azt mondja, hogy a társaság kötelezi magát, hogy a tengerészeti szolgálatban alkalmazott állami tisztviselőket, valamint a közös külügyminiszter kívánságára utazó közegeket díjmentesen fogja szállítani. A második alineában már azt mondja, hogy az állami tisztviselőket ós azok családtagjait a társaság személyszállítási díjainak 50°/o-ért köteles szállítani. (Olvassa): >>A társaság továbbá a magyar királyi tengerészeti hatóság felszólítására a tengerészeti tanodái?: növendékeit, a nyári szünidők alatt, az élelmezési költségek megtérítése mellett, saját gőzösein egy-egy útra, el fog vinni, ugyanazon járaton azonban a társaság egynél több növendék felvételére nem kötelezhető.* Hát kérem ez teljesen érthetetlen, mert azt mondja, hogy a tengerészeti tanodák növendékeit a nyári szünidők alatt egy-egy útra el fogja vinni, de azt mondja ugyanebben a szakaszban, hogy egjaiól több növendék felvételére nem kötelezhető. Hát tessék már most ezt megmagyarázni. Vagy viszi a tengerészeti iskolának összes növendékeit, vag} T pedig mondja ki, hogy egy-egy növendék tanulmány útra mehet; így még el lehetne igazodni. Rosszul van tehát szövegezve ez a szakasz. A 22. §-ban ki van mondva a postaszállítási költség ós fel vannak véve a, fuvardíjak, a melyeket a társaság felszámíthat.