Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-688
456 088. országos iilfís 1901. márczins 27-én, szerdán. A 23. §. azt mondja (olvassa): •/Ha a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter jónak látná a postát saját közegeive] kísértetni, a postatisztviselő részére egy első osztályú hely stb. engedtetik át.<< A 24. §. úgy szól (olvassa) : »Ha, a hajót útközben, baj éri, annak kapitánya köteles intézkedni, még pedig ha a hajón szolgálatot tévő posta-alkalmazott van, ennek meghallgatása után, hogy a postaküldemények mielőbb ós minél biztosabban továbbíthassanak. Az ez által femerülő költségeket az Adria fizeti.« A 25. §-ban az foglaltatik, hogy (olvassa) : »A postai szolgálat lebonyolításának részleteit a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter rendeleti úton fogja megállapítani.«, A 2(5. , §-ban pedig meg van jelölve a határideje ennek a szerződésnek (olvassa): >>A jelen szerződós 1901. évi január hó elsejétől 1921. évi deczember hó 31-ig terjedő időszakra, köttetik.« Továbbá így szól, hogy (olvassa) : »Ezen szerződós időtartama alatt a magyar királyi kormány a szerződő társaságnak az általa a jelen szerződés értelmében elvállalt kötelezettségek fejében évenkénti 1,140.000 korona segélyt fog fizetni. Ezen állami segélyt a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter 95.000 koronát tevő utólagos havi részletekben fogja a társaságnak nyugta ellenében kiűzetni.* Már beszédem elején kifejtettem, hogy ón jogilag úgy kívántam volna ezt a szerződést szövegezni, hogy a, jelen szerződés megkötésével megszűnnek a régiből szerzett jogok, ós az abban elvállalt kötelezettségek. Most két szerződés áll egymás mellett. Fennáll tudniillik a régi és fennáll ez. De hogyha, a szövegezés úgy szólott volna ós mindjárt a szerződés elején benn lett volna, a- hogy az eddig fennállt összes szerződések a társaság ós a, magyar királyi kormány közt megszűnnék, akkor az ón kifogásom tárgytalan volna. De így még egyszer kötelességem figyelmeztetni a t. miniszter urat arra, hogy mi lesz a,zokkal a bírságokkal, melyek a társaságot érik, azon miüasztásokért, a melyekét a közlekedésügyi bizottságban megemlíteni méltóztatott. Méltóztatik tudni, hogy ott, a hol írásbeli szerződós van, semmiféle szóbeli megállapodásnak, okoskodásnak helye nincs, ott az irás beszól. Tessék nekem megmondani, t. miniszter úr, mi van azokkal a régi kötelezettségekkel P Megszünt-e a társaságnak kötelezettsége a királyi kormánynyal szemben? Igen, vagy nem? Mert ezen szerződés mellett 1901. január 1-ótől húsz esztendeig a régi jogok ós kötelezettségek el lesznek törölve, új jogok és kötelezettségek állnak elő. Mi leszr> azon dolgokkal, a melyekre vonatkozólag a vizsgálat még nincs befejezve? Azt hiszem, hogy a régi törvényből eredő jogok, a mennyiben ezen szerződésben nem érintetnének, a magyar állam részére fennállanak, úgyszintén az Adria társaságnak régi kötelezettségei is fennállanak. Egy paragrafust kellett volna csak a, törvényjavaslatba betenni, s akkor nem volna a t. miniszter úr keze így megkötve és tudná, hogy mit kell tennie a jövőben, így azonban a legnagyobb kételynek néz elébe. Nagyon sajnálom, hogy nekem kell kitanítani itt az ország színe előtt a társaságot arra, hogy ezen szerződós alapján nekik semmiféle régi kötelezettségük nincs és a kormáirynak sincsenek jogai vele szemben. Bocsánatot kérek, akármiféle szóbeli megállapodás lehet, az meg nem áll, itt a törvény beszél. Január elsejétől fogva a társaság semmiféle mulasztást el nem köA'etett, tehát semmi sem terheli. Ha a szerződós egy szakaszszal megtoklatnók, úgy, a mint én mondottam, akkor a. t. miniszter úr forszírozhatná azon három mulasztás miatti vizsgálat befejezését, melyeket a t. miniszter úr megemlített, s mely vizsgálatok, azt hiszem, még ma sincsenek befejezve. Mindenre kell gondolni; beállhat az az eset, hogy olyan mulasztások történnek a jövőben a társaság részéről, hogy azok talán az egész szubvencziót kimerítik, vagy nem tudom, miféle kötelezettsége keletkezik a kormánynyal szemben. Akkor, hogyha erre a kaptafára fogják e szerződést kötni, majd annak idején is oda állhat a miniszter úr elé nem ezzel a kifogással, hanem egy más kilógassál, s még a szerződés lejárta előtt annak megújítását kívánhatja, mert eddig is minden szerződés még lejárta előtt lett megújítva. Hol van a biztosítók a jövőre vonatkozólag, hogy íxyolcz-tiz óv múlva nem fog a társaság előállani, hogy kössünk vele új szerződést? És miután megint meg lettünk kötve ós semmiféle hajójárat a mi közgazdasági politikánk kifejtésére rendelkezésre nem fog állani, húsz esztendő múlva megint abban a kényszerhelyzetben lesz a kormány - és az ország, hogy kénytelen lesz azon feltételek mellett, melyeket az Adria diktál, új szerződóst kötni. Politikai okokból nem forszíroztuk ezt a dolgot, kímélettel voltunk ós tartozunk lenni a t. miniszter úr politikai helyzete iránt, de 1907-ben beállhat az önálló vámterület, és azt felhasználhatja a társaság ily eljárásra. Ennélfogva, arra már most el kell készülni a jövőre. Itt lesz talán egy önálló, független állam,
