Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-688
454 * 8 ^' országos ültís 1901. wáiezius 27-én, szerdán. Ez a szakasz ezt szolgálná, de micsoda kedvezményt nyújt? Azt, hogy négy egyénnél többet nem szabad neki felvenni. Hát a mit az előbbi szakaszban megad mint kedvezményt, a másodikban megint megszorítja. És ez minden esetben így van. Á járatoknál is így van. Á mint az egyik esetben megadja, a járatokat, úgy a másikban már kivételeket tesz. Ez a szakasz biztosítaná, hogy a kivándorlás folytán ott rekedt magyar honpolgárok visszakerüljenek, de csak négy embert szabad egy hajóra felvenni. A harmadik bekezdés így szól (olvassa) : >>Egyéb a cs. és kir. konzuli hivatalok, vagy cs. ós kir. követségek Írásbeli felszólítására hazaszállítandó vagyontalan magyar vagy osztrák honpolgárokért mindig a harmadik osztályú menetdíj s azon felül élelmezés fejében minden napra egy korona díj fizetendő.* ' A konzulátusoknál tehát, a kiknél jelentkeznek ezen szerencsétlen emberek, hogy haza akarnak jönni, ezekért a társaság megfizetteti magának az útiköltséget. Hol van, nem is az óriási, hanem csak az a valamire való kedvezmény, a mit a, társaság biztosít a kinrekedt honfitársaknak? Hol van a kedvezmény, a mikor a költséget megfizetteti az állammal ? (Tovább olvas) : »Ezen díjak megtérítése iránt a teljesített szállítás igazolása, után a magyar királyi tengerészeti hatóság fog intézkedni. Ha ezen vagyontalan honpolgárok hadkötelesek, szállításidé ingyen történik.* Tehát csak akkor szállíttatnak ingyen ezek az emberek, ha hadkötelesek. (Tovább olvas) : * Ugyanezen módon fognak a díjak a társaságnak azon a jelen czikk első bekezdésében kivételképen említett esetekben is utólagosan folyóvá tétetni, midőn a tengerészek hazaszállításának költségei behajthatók. Az osztrák-magvar monarchiából hazájukba visszaküldendő vagyontalan külföldieknek az osztrák-magyar monarchia valamelyik hatóságának megkeresésére történő szállításánál ugyanazon feltételek lépnek érvénybe, melyek a, vagyontalan magyar vagy osztrák honpolgárok szállítására nézve fennállanak. A társaság hajói azon kedvezményben részesülnek, hogy ha azon helyre való tekintetből, hová a, hajó indul, vagy a honnan érkezik, egyáltalán szüksége forog fenn a révhivatali, tengeri egészségügyi, valamint rendőri közegek közbejöttének, azok induláskor az útra bocsátó engedélynek (speditio), érkezéskor pedig a szabad közlekedést megengedő okmánynak kiszolgáltatása végett, éjjel ép úgy, mint nappal, a hajói'a tartoznak menni. Hy esetben a társaság köteles a szükséges járműveket ezen közegek rendelkezésére bocsátani. Oly időben, midőn vesztegzár, vagy megfigyelés lett elrendelve, megengedtetik a társaságnak, hogy mindazon meneteknél, melyeknél a fennálló rendszabályok értelmében a vesztegzár tartama, megrövidíttetik, ha a tengeri egészségügyi rendszabályok megfelelő teendőket a hajón levő hites egészségügyi őrök utazás közben végzik, az egészségügyi őröket már elinduláskor vehesse fel a hajóra, azok kirendelésére az illető révhivatalt kérvén fel.« Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nem szokás a tárgyalásnál a törvényjavaslatot a maga egész szövegében szó szerint felolvasni. (Úgy van! jobbfelöl.) Molnár Jenő: Már háromszor megjegyeztem, hogy azért szükséges ezt felolvasni, mert a közlekedési bizottságban el lettem zárva attól, hogy észrevételeimet megtegyem. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem volt elzárva! Molnár Jenő: A részleteknél nem tűnik az ki, a mit bizonyítani akarok; csak ha a törvényjavaslatot felolvasom, fog kitűnni, hogy egyetlen szakasznál sincs biztosítva a kormánynak az a joga, hogy' a szerződóst 20 éven belül felbonthassa. Elnök': Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy az észrevételeket meg lehet tenni minden egyes szakasznál, de a szakasz szövegét azért nem kell felolvasni. (Helyeslés jobbfe/ől.) Rakovszky István : Nem kell, de szabad ! Molnár Jenő: Különben, hogy tűnik, a mit bizonyítani akarok? Annyit megtehetek, hogy a mennyiben egyes szakaszoknál látom, hogy nem tartoznak mégsem oly szorosan a kérdésre, rövidebbre fogom majd a dolgot, a mit előadni kívánok. Hogy tudjam különben bebizonyítani azt, a miről be akarom bizonyítani, hogy nincs benne a szerződésben. Vészi József: Elhiszszük. (Derültség.) Rakovszky István: Nem arról van szó! Molnár Jenő: Arról van szó, hogy az ország tudja. Vészi József: Az ország elhiszi! Rakovszky István: Kis szerénytelenség az ország nevében beszólni! Molnár Jenő: Különben, ha méltóztatnék öt perez szünetet engedélyezni, talán beszédem második részénél módot fogok találni arra, vonatkozólag, hogy rövidebb lehessek. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem.
