Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-688

452 688, országos ülés 1901. tegyük, akkor erre szükség nem lett volna, de így ki kell mutatnom, hogy a. t. miniszter úr megbízottjának mindig csak javaslási, véleményadási joga van és szó sincs arról, hogy a megbízottnak olyan diskreczionális joga volna, hogy a tarifára, is döntő befolyást gyakoroljon, vagy arról, hogy lenne-e szerződésben egy pont, a. mely szerint a szerződés, ha a társaság kötelezettségének eleget nem tesz, megszűnik. Már pedig nem létezhetik olyan szerződés, a mely bizonyos körülmények között meg nem szűnnék. Azt hiszem, hogy a t. jgazságügyminiszter úr igazat fog nekem adni, ha azt mondom, hogy nincs szerződés a világon, a mely bizonyos határidőre van ugyan megkötve, de nincs ellátva olyan szankczióva], hogy ha ezt vagy azt a feltételt a szerződő fél nem teljesíti, akkor a szerződés megszűnik. Ha be tudom bizonyítani, hogy e szerződésbe ilyen klauzida nincs felvéve, akkor ezen szerződést nem lehet törvényerőre emelni. Épen azért) kötelességem felolvasni a szerződést, hogy ezt kimutathassam. Még eddig azt hiszem, egy pont sem volt itt elvan, a mely szerint a szerződés bizonvos esetben megszűnnék, de nem is lesz. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A 15. §-ban arra kötelezi magát a társaság (olvassa) : »hogy a közös hadügyminiszter felszólítására, mozgósítás, vagy háború esetén valamennyi rendelkezésre álló hajóját a szükséghez képest és megfelelő díj mellett a hadi tengerészet szolgálatába, illetőleg a hadigazgatás czérjaira, vagy a bevonulók szállítására s egyél) katonai szállítmányok vitelére is átengedi. Szükség esetén azon hajók is e czólokra rendelkezésre bocsátandók, melyek meg vannak ugyan már rakva, de még el nem indultak, valamint azok is, melyeket, idejekorán vissza lehet vezényelni.« Itt a társaság kötelezettséget vállal arra, hogy mozgósítás esetén hajóit és közlekedési eszközeit a hadügyi kormánynak rendelkezésre bocsájtja. Az előbb volt szerencsém említeni, hogy az Adriának egész hajóparkjában, — azt a három szalongőzöst kivéve — nincsen olyan hajója, a melyen egy bataillon katonaságot el tudna helyezni. A társaság eleget tesz ezeknek a kötelezettségeknek? Miféle szankczióva! van ezen szakasz ellátva, azon esetre, ha az x\dria ezen kötelezettségét nem teljesíti? Mert vagy" fontos ez, vagy nem az. Ha egy, az állammal kötött szerződésbe valamely pontot felveszünk, annak fontosnak kell lenni ós ha fontos, akkor annak eleget kell is tenni. Ha pedig nem márczlus 27-én, szerdán. fontos, akkor meg minek szerepel ez itt ? Töröljük, mert hiszen én kimutattam, hogy a társaság ezen kötelezettségének ezen hajóparkkal eleget tenni nem fog. »Ha a hadi tengerészeti! ek a mozgósítás, vagy háború esetén átadott hajókon a társasági közegek hibájából tengeri baleset vagy tűzvész által sérülés, vagy kár okoztatik, az a társulatot terheli. A császári ós királyi hadi tengerészet csak azon károkat és veszteségeket téríti meg, melyeket az ellenség működése, vagy a hadi lőszer felrobbanása okozott. Azon esetek, melyekben a hajókon történt sérülésekből eredő költségek a társaságot terhelik, a császári és királyi közös hadügyminiszter ós a,z Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság között a hajóknak a hadi szolgálatba bocsátása iránt kötendő új egyezményben fognak részletesen meghatároztatni. Hogy a társaság a közös hadügyminiszter követelményeinek teljesen megfelelhessen, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter, ha szükséges, meg fogja engedni, hogy a mozgósítás vagy háború esetén egyes, vagy az összes szerződéses külföldi járatok megszüntettessenek. A közös hadügyminiszter, hacsak lehet, a társasá>got már a mozgósítás megkezdése előtt órtesítendi a szükséges hajók mennyiségéről a végből, hogy ez azokat a hadi czélokra visszatartsa. A társaság kötelezi magát, hogy azon kőszénmennyiségből, mely háború, vagy mozgósítás esetére a hadsereg részére szükséges társasági gőzösök üzemben tartására, megkívántatik, fiumei raktáraiban 400—500 tonnányi állandó kőszénkészletet fog tartani, teljes értékű angol darab vagy briquette kőszénből. A nagyobb számnak megfelelő menynyisóg akkor lesz készletben tartandó, ha az 1901. évi szükséglet alapján az első 8 mozgósítási nap alatt szükséges gőzösök száma a jövő években 25 százalókkal növekednék.* Már most a t. társaság előáll • azzal, hogy azért kell neki a szubvenczió, mert nem tud különben kötelezettségeinek eleget tenni, máskép nem jövedelmező a vállalat, aztán meg hogy a magyar állam zászlójának a külföld előtt is tekintélyt szerezzen, ós hogy esetleg egy mozgósítás esetén legyen milyen hajókon szállítani a katonáinkat. Mikor háborút akarunk annak idején megkezdeni, 4—500 tonna szenet tartozik rendelkezésre bocsátani csupán. Arányban áll ez csak egy kisebb mozgósítással is? Mivel fogja akkor az Adria teljesíteni a. kötelezettségeit ?