Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
436 G^ 7, országos ülés 1901. kérést intézek hozzá. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselő úr, ha egyes független polgárokból álló hatóság saját legjobb meggyőződése szerint valamely adó javaslatra azt mondja, hogy ez nem kötelező, vagy hogy nem fogadja el és az adó kivetésénél egyiket vagy másikat nem. abban az arányban róják meg, mint a hogy például a t. képviselő úr a törvénymagyarázat alapján helyesnek tartotta volna, hogy megróják, engedelmet kérek, azért beszélni zsebmetszésről, vagy fegyházról, mint például Pichler Győző képviselő úr tette, ez még sem méltányos ós még sem helyes. Rakovszky István: A szegény embereket meg agyon zaklatják! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Engedelmet kérek, t. képviselő úr, a szegény emberekre való hivatkozás sem mindig igazságos és hebyes, mert e tekintetben azt hiszem, hogy az adókivetésnél mégis csak a. törvényeit értelmében kell eljárni. Major Ferencz: Kellett volna eljárni, de nem úgy jártak el! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : De annak a törvénynek alkalmazását ós ínterpretáczióját mindaddig, a míg a felső fórum egyáltalában nem Ítélkezik, vagy ha kell, a törvényhozás által ujabb interpretáczió nem nyujtatik, reá kell bizni arra a hatósá,gra és azt akozeptálni kell. Vegyük példáid gróf Zichy Aladár képviselőtársamat. Honnan tudja például azt, hogy birtokai után mindenütt helyesen vetették ki az adót? Vegyük már most azt az esetet, hogy akad egy Rakovszky István. a ki nem barátja gróf Zichy Aladárnak, neki áll ós kezdi kutatni a kivetett adót ós reá jön az ő meggyőződése szerint, hogy a törvény értelmében Zichy Aladárra több adót kellett volna kivetni; visszavezeti a dolgot 20 esztendőre, és reá jön arra. hogy jelentékeny összegű adó hiányzik. El fogja tűrni t. kéj)viselőtársam, hogy azt mondják róla, hogy ő ezt elsikkasztotta ? Rakovszky István: Ő jóhiszemüleg jár el, azok pedig tudják! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Engedjen meg Rakovszky t. képviselőtársam, úgy tudom, hogy a t. képviselő úr egy oly pártnak a tagja, a mely eminenter kereszténynek nevezi magát, és úgy tudom, hogy a t. kérjviselő urak úgy programmbeszédjükben, mint más beszédjeikben is mindig a keresztény szeretetről és igazságról beszélnek. Már bocsásson meg a képviselő úr, ha azt mondom, hogy épen jelleménél fogva figyelemmel kisértem öt évi működését ebben az országgjuilésben, de engedjen meg, meglehet, hogy figyelmemet kikerülte, hanem ón mindig csak márczius 26-án, kedden. gj-űlöletet ós haragot láttam. (Ügy van! Ügy van! jobbról.) Rakovszky István: Igen, azokkal szemben, a kik megérdemlik, a kik igazságtalanul milliókat harácsoltak össze! A méhecskékkel szemben! (Zaj!) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ne is gondolja a képviselő úr, hogy olyan gyengódtelen. vagy arrogáns vagyok, hogy a képviselő urnak diktálni akarnám, hogy kit gyűlöljön, vagy kire haragudjék ; távol áll ez tőlem. De ha ezt a jogot fenn is tartja magának, hogy az adókivető- vagy a felszólamlási bizottságot lelkiismeretlenséggel vádolja ós azt mondja, hogy ottan lelkiismeretlenül, vagy pedig szándékosan jártak volna el helytelenül, ez egy kissé talán mégis az egyéni Ítélet hatáskörén túl megy. (Helyeslés jobbról.) Rakovszky István: Hát a kincstár képviselője mit csinál? Pichler Győző : Kolozsvárott nem beszél a miniszter úr erről az adóelengedésről a választóinak ! (Zaj. Elnök csenget.) Rakovszky István; Mi csak azokat bántjuk, a kik megérdemlik! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Most engedje meg a t. ház, hogy még két kérdésről nyilatkozzam, az egyik a kivándorlás, illetőleg az amerikai járat kérdése, mert ezt azzal kapcsolatba hozták; a másik a hajóit megrendelésének kérdése. Az amerikai járatokra nézve szintén úgy tüntették fel a törvényjavaslatot, hogy ez valami terhet, valami kötelezettséget róna. az országra. Nem, a szerződésben csak fenn van tartva a jog a kereskedelmi miniszter részére, hogy ha az ország pénzügyei engedik, amerikai járatokat követeljen az Adriától 300.000 korona szubvenczió fejében. Ez azonban nem köti a kormányt, nem köti a törvényhozást, ez tökéletesen szabad elhatározástól függ. Akármikor, ha azt fogják találni, hogy ez a 300.000 korona a járatért sok, hogy azt más kombináczióban olcsóbban lehet megcsinálni, azt egyszerűen úgy fogják megcsinálni. E tekintetben kötelezettség nem áll fenn, csak a jog van fentartva. Azután azt mondják, hogy ötkorona esik egy tengeri mórtföldre. Maga a számítás is rektifikálandó, mert nem 10, hanem 12.000 tengeri mértföld; ez különben jelentéktelen. Mondjuk, hogy így van; de vegye a t. képviselő úr a többi amerikai járatokat, ott van a Lkyd, össze lehet avval hasonlítani, hogy drága-e ez, vagy nem. De mondom, ez semmiféle kötelezettséget nem involvál. A kivándorlás tulajdonkép ennek az inczidensóből merül fel, de ezzel szorosan nem
