Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-687

{587. országos ülés 1901. márczius 20-án, kedden. 437 függ össze, s azt hiszem, avval külön kell foglalkoznunk ós -csak mikor arra kerül a sor, hogy szállításról kell gondoskodni, lehet arról beszólni, hogy az Adriával-e vagy másképen rnikép oldjuk meg. Azt hiszem, nem követtem el hibát azzal, hogy a kormánynak e tekintetben teljesen szabad kezet tartottam fenn, mert a belső szervezéstől és az Amerikával való összeköttetéstől függ esetleg még az is, hogy milyen módon történjók a szállítás. Ez nagyon fontos dolog, de meggyőződésem szerint a kivándorlást elsősorban itt benn az országban kell szervezni, másodszor a külföldi ügynökök ellen kell a szükséges rendszabályokat megtenni, (Helyeslés-) és csak a mikor ez szervezve van, akkor lehet a szállítás kérdésével foglalkozni. Lényeges pont továbbá az is, hogy magában Amerikában kell a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy el ne kallódjanak azok, a kik odamennek, vagy visszajöhessenek azok, a kik onnan visszatérni akarnak. Akkor azután, mint közbeeső lánczszemről gondoskodhatunk a megfelelő szállítási módokról. Ezen törvényjavaslattal kapcsolatban a, megrendelendő hajók közül kettőre nézve kikötöttem azt, hogy Fiúméban készíttessenek, egyenlő árak esetén. És Pichler Győző t. képviselő úr ez ellen tiltakozást emelt, tudniillik, ha itt külön favorizáczió fordulna elő. Itt kissé nehéz helyzetben vagyok, mert eminenter függetlenségi képviselő úrral szemben a hazai ipart kell megvédelmeznem. Pichler Győző: A miniszter úr most nem őszinte, ezt már elintéztük a közlekedésügyi bizottságban. (Zaj. Elnök csenget.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A dolog így áll! Az egyenlő árak mellett való megrendelés az Adriának a dolga, de van egy törvényünk, az 1895 : XXXIV. törvényezikk, a melyben a hazai kikötőkben épült hajóknak az úgynevezett építési díj kijár. Ha a t. képviselő úr a kórdóst úgy intézi hozzám, szándékozom-e ezen hajók számára a, törvényben előirt kedvezményen túl is kedvezményeket adni. arra határozottan kijelenthetem, hogy nem. A mi pedig a törvéixyes kedvezményt illeti, miután itt bizonyos latitüd van a miniszter diszpozicziójára, bizonyos mértékig ezt kilátásba helyeztem egyszerűen azért, megmondom egészen őszintén, hogy támogassam vasiparunkat — s itt a két hajó felszerelésére nézve körülbelül 630—650.000 koronányi értékről van szó, mert, a, mint föltétlenül szükséges, kiköttetik az, hogy a hazában termelt vadból készüljenek a hajófelszerelések, mert máskép nem alkuszunk, mert ez a kondiczio sine qua non, mondom, hogy a hazai termeivények, a melyek egyáltalán megtalálhatók • ós kellő mennyiségben megvannak, felhasználtassanak. Tehát, egészen őszintén megmondom, a következőkbe mentem bele. Kilátásba helyeztem abban az esetben, ha a törvényhozás ezt a szerződést megszavazza és a hajómegrendelések törvényesen efíéktuálhatók lesznek az Adria által, mert a megrendelés az Adria számlájára megy és nem az államóra, abban az esetben az 1895 : XXXIV. törvónyezikben nyújtott kedvezméiryeket bizonyos mértékig megadom, de természetes dolog, előbb mórleget fogok csinálni magamnak, nehogy olyan favorizácziókban részesítsem a, vállalatot . . . Pichler Győző : Nehogy mind a fenmaradt összeget, 250.000 koronát oda adja nekik! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Épen azért mondom, hogy szigorú mérleget kell készítenem, nehogy megvegyem a hazai ipar számára azt a fogyasztást, a melyet így biztosítani akarunk. (Helyeslés.) Azt hiszem, ez világos álláspont és megfelel a követelményeknek. Fölvilágosítással tartozom még egy dologra nézve. Azt hiszem, Pichler Győző t. képviselő úr mondta azt is, hogy az Adria kartellbe lépett a Navigazione Generale-vel és ennek következtében aztán a díjtételek emelése és a mi intenczióink kijátszása állott be. Bocsánatot kérek, a dolog nem így van. Igaz, hogy az ügynökségek ós a szolgálat teljesítésére nézve, de nem a tarifára nézve — s kérem Pichler Győző képviselő urat, jól vigyázzon erre, mert ezen fordul meg a dolog --- a Navigazione Generale-vel megállapodás jött létre. Mielőtt tudniillik ez a megállapodás létrejött volna, kölcsönösen rontotta egymást ez a két A^állalat ós úgyszólva dupla szolgálatot szerveztek. Most megállapodás van, hogy Trieszt ós Marseille tekintetében az Adria, az olasz kikötők tekintetében pedig a Navigazionale Generálé végzi a,z ügynökségi szolgálatot. Más megállapodás nincsen. És tudja a t. képviselő úr, mi lett ennek a megállapodásnak az eredménye ? Nem a tarifa emelése, ellenkezőleg sokkal, de sokkal olcsóbbak a tarifák, a mióta ez a két vállalat nem verseng. Kartellnek ez szószerint nem is nevezhető, de az ilyen megállapodás ellen nem tehető kifogás, minthogy tarifaleszállítás következett be és nem erőpocsékolás, vagy a közönség megzsarolása. Az után a fölvilágosítás után, a, melyet gróf Batthyányi Tivadar a személyzetre vonatkozólag tett, azt hiszem talán felesleges is, hogy tüzetesen foglalkozzam a személyzet kérdésével. De miután mégis felhozták, egy táb-