Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-687

434 fiss". országos ülés 190.1. märc/íus 2<»-fin, keddeu. vasutak az Adriával? Ez egj. szerződésben van letéve, a melynek nyolczaclik pontja a következőket mondja: »A magyar királyi államvasutak jogosítva vannak az első pontban felsorolt kikötőkre* — itt azok a kikötők vannak felsorolva, melyekbe az Adria jár, az angol, a britt kikötők kivételével az összes többi kikötők — »a 4. pontban foglalt hajóviteldíjak beszámítása mellett a hajózási társasággal egyetértve közvetlen díjtételeket létesíteni, mely a vasúti és hajózási díjtételeket egy összegben tartalmazzák és azokat a hajózási társaság újabb hozzájárulása, nélkül saját hatáskörükben a felekkel közölni.« Most azután meg van szabva., miféle kedvezményeket adnak elvi alapon és itt elő vannak sorolva csoportonként az egyes czikkek és pedig az első csoportban a gabona, tengeri, hüvelyesek, liszt stb. stb. Itt jön 10°/o rövidítés; továbbá jön a fa, a hol egy métermázsa után négy fillér rövidítés fordul elő. Hozzá jön még a következő határozat: • Ha az Adria saját díjrészleteit felemelné, a közvetlen visszatérítési díjtóteleket a jelen egyezménynek abban a felmondásra vonatkozólag a 10. pont alatt meghatározott idő betartásával való egyidejű felmondása mellett hatályon kivűl helyezhetik* a magyar királyi államvasutak Úgy a fakereskedők, mint a képviselő urak részéről az a panasz, hogy ezek a díjtótelek magasak, nem aránylagosan oszlanak el, és nincsenek publikálva. Van szerencsém felmutatni a közvetlen díj visszatérítési tóteleket, a melyek 1900. június 15-ón adattak ki, inai napig érvényben vannak és a melyekben fel vannak sorolva mindazok a, kikötők, a britt kikötők kivételével, a melyekbe az Adria, jár és csoportonként Magyarországnak minden állomásáról fel van sorolva,, hogy mi a, díjtétel, elkezd ve Abaligettől, Ácstól, egészen végig. E tekintetben az a kérdés, hogy igaza van-e Pichler Győző képviselő úrnak, midőn azt mondja, hogy a tengeri díjtételek fölemésztik a szárazföldieket; a másik, hogy olcsóbb-e Erancziaországba a, viteldíj, mint Fiumébe ? Pichler Győző: Ez nem vád! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Sem az egyik, sem a másik állítás nem áll. Mert az a rövidítés, az a refakczia, a melyet bátor voltam a, szerződésből fel.olvasni, ós a mint azt a publikáczióból igazolni tudom, elszámolta tik és arra vonatkozólag az a megállapodás van a szerződésben, hogy az pro ráta az illető) feleknek, a két szállító félnek, értem alatta a magyar államvasutakat és az Adriát, terhére iratik. Itten először rendes direkt díjtételek vannak, a melyek nem változhatnak úgy, hogy Erancziaországba olcsóbb legyen a vitel, mint Fiumébe, másodszor a tengeri viteldíj nem változhatik úgy, hogy fölemészsze a szárazföldi díjtételeket, mert a leszámolás pozitive meg van szabva ós az ellenőrzés egészen az államvasút kezében van. Rakovszky István: Nem voltak sohasem panaszok a refakcziák ellen? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Mindjárt elmondom. Másodszor pedig a refakcziának az elszámolása pro ráta történik az egyezmény értelmében. Tehát a t. képviselő úr nyugodt lehet. Továbbá a díjtételek tekintetében a szerződések 10. és 34. pontja az ellenőrzést világosan a miniszternek biztosítja, a midőn minden hónapban az Adria igazgatósága a tarifával foglalkozik, a kormánybiztos jelen van és ha valamely díjtétel ellen kifogást talál, vétót jelent be, a mely szisztálja az illető díjtételnek alkalmazását. Ez a miniszterhez felebbeztetik meg, a miniszter azonban ebben a dologban nem dönt, hanem egy vegyes bizottság állíttatik össze, a melybe két tagot az Adria, kettőt az államvasutak választanak be. Ennek a, vegyes bizottságnak a döntése alapján ítéltetik meg, hogy az a, díjtétel helyes-e, akczeptálható-e vagy sem. Először is tehát publikált díjtételeink vannak, másodszor vétó-jogunk van, harmadszor nem olyan egyoldalú ellenőrzés, hanem határozottan zsűriszerű elbírálás alá esik az érdekeltek minden kívánalma. Pichler Győző: Mit vett be a magyar államvasút? Mi maradt meg neki? Megvan-e az? (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Megvan. Elszámolják pontosan. Pichler C:iyőző t. képviselő úr kivette a lisztet a, melyből a legkevesebb hasznunk van, majd kiemelte azt, hogy a liszt, a mi dédelgetett exportczikkünk, csakugyan kevés hasznot hajt, de más tekintetben — ezt még egyszer hangsúlyozom, mert Rakovszky képviselő úr talán nem értette meg a kifejezésemet — először a direkt díjtétel nem változhatik, s abból mindenki kiszámíthatja, mi jut az államvasutaknak ós mi jut a hajó vállalatnak; másodszor a refakczia a díjtételek arányában reparcziáltatik, úgy, hogy itt részrehajlás, felemésztés, vagy pedig egyoldalú pártfogás egyáltalában ki van zárva. És itt azoknak a képviselő uraknak megnyugtatására, a kiket a fakereskedőknek ós annak a két német faríjságnak panaszai kissé meghatottak, még szolgálhatok egy kis felvilá-