Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-686

408 0R<í. országos ülés lí»01. márczins 23-án, szombaton. szerződós, aláírva Kálnoky, Báron Marco Morpurgo, Ottó Báron Brück által, s a mely azt mondja, hogy megszüntettetik 1891. évi deezernber 31-ikével a Lloyd szerződés és ekkor hatályát veszti. S azután így szól (olvassa): »A jelzett naptól kezdve az említett szer­ződésből ós az ahhoz tartozó jegyzőkönyvi határozatokból eredő összes kölcsönös jogok ós kötelezettségek megszűnnek, fentartva azon­ban az 1891. évre esedékes szerződésszerű költségmegtérülésnek, a jövedelmi adónak és a postabevóteleknek leszámítolását, valamint a menetrend szerint még 1891. évben indítandó szerződósszerű járatoknak teljes végrehajtá­sát.* íme. t. miniszter úr, a Llo3^d tehát meg­fizette ezt az adót, melyet az Adria megtagadott éveken át. A lajstromozási illetéket is elen­gedik most az Adriának, pedig a Lloyd meg­fizette a lajstromozási illetéket. (Mozgás a bal­és szélső halold álon.) De politikai és szocziális kérdések is bele játszanak ebbe az ügybe, és nem tudom el­képzelni, hogy a t. pónzüg3 T miniszter úr ós a kormány hogy járxdhatott ehhez a dologhoz hozzá. Hiszen mi nem tudjuk ma, hogy milyen szükséglete]? fognak a jövőben előállani. Nem tudjuk, hogy micsoda új adónemekkel fogjuk talán még annak a szegény embernek az utolsó falat kenyerét is megterhelni ós adókedvez­ményt adunk ennek a gazdag társulatnak előre, és a mikor nem is tudjuk ma a jövő nemzedék irányait és aspiráczióit, kedvezményt adunk ennek a tőzsórekből álló, nagy, gazdag társaságnak. És ezzel szemben a.zt mondja a t. kereskedelemügyi miniszter úr, hogy ez egy tényleges állapotnak a szankezionálása, a helyett, hogy azt mondaná, hogy ez nyilt törvénytelenség és visszaélés, a mit én be nem czikketyezek ós a méhére vonatkozó tör­vényjavaslatot én be nem adok. A közgazdasági bizottságnak t. előadója pedig azt mondja, hogy siessünk ezzel a körül­belül 1,400.000 koronával, és használjuk ki a jó konjunktúrákat, pedig annak a társaság­nak jövedelme talán még emelkedni is fog. És daczára ennek, az adóját, a mely 160.000 koronára rúg, a tőkekamatadó pedig 27.000 koronát tesz ki, összesen tehát 200.000 koro­nát, frász éven át tehát 4 millió koronát engedjünk el ennek a társaságnak. Hát, t. kép­viselőház, ha most majd ismét új ágyúkra kell a pénz, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) akkor mindenki fizessen, csak az Adria ne fizessen? Ha majd új ágyúk, új hadi hajók kellenek megvédeni az Adriát, (Derültség.) megint csak mi fizessünk, az Adria ne fizessen? Ez, t. ház, lehetetlenség és ón elvárom a t. pénzügyminiszter úrtól, hogy védje meg hát a szegény adózó polgárt ós védje meg a t. miniszterelnök urat, mert ez semmi egyéb, mint közönséges merénylet az adózó polgárok zsebe ellen. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház! Miért kellett ezt a szer­ződóst ezek után oly gyorsan megújítani? (Felkiáltások balfelöl: Ez a kérdés! Zaj. Elnök csenget). Polónyi Géza: Ez a gyanús! Rakovszky István: Ez, 4. képviselőház, rejtély, melynek bolygatásába nem akarok bele menni. De belemegyek annyira, a mennyire a dolog úgyis nyilvánvaló, ós én nagyon saj­nálom, épen a t. kereskedelemügyi miniszter úr érdekében, hogy ezt a törvényjavaslatot most nyújtotta be. Ezt, t. képviselőház, az Adriának üzleti helyzete nem kívánta meg. Hiszen itten a t. előadó úr mondta, hogy az 1887—1892. időszakban a társaság helyzete egyszer szanálva lett, mert azt megelőzőleg a társaság nyomorúságban volt. Azok a nagy kedvezmények, a melyekről a t. miniszter úr itten beszólt, fantomok, nem kedvezméiwek. A társaság helyzete jó; mi lehet tehát az oka e törvényjavaslat benyújtásának? (Halljuk! Halljuk!)"' Ha látjuk ós átolvassuk az Adriának fej­lődését, rájövünk egyre; ami tudniillik, hogy az »Adria« sohasem konszummálta szerződé­seit, hanem akkor, a mikor a szerződésnek legterhesebb részeihez jött, mindig új szerző­déssel állott elő. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Most is adós még öt hajóval 11-ig; nagyon jól ismerem a viszonyokat. De igér megint 15 hajót, pedig most kellene a konjunktúrákat kihasználni, és a t. miniszter úr ott van ós nem segít. T. ház! Tarifák?! Hiszen, t. képviselőház, olyan dolgot mondott tegnapelőtt itt Pichler Gj'őző t. képviselőtársam a tarifákról, hogy nagyon sajnálom, hogy a t. miniszter úr még eddig nem reflektált. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Kötelességem lesz válaszolni! Rakovszky István: De ón a t. állam­titkár xírhoz intézek egy kórdóst. (Halljuk! Halljuk!) Nincs tudomása a t. államtitkár úr­nak arról, hogy a tarifa dolgában a magyar királyi államvasutak több ízben panaszt* tet­tek a kormánynál, mert az állomásokkal szem­ben megkötött relácziókban a tarifákat több ízben ós súlyosan megsértette az Adria? Ig\ r van ez, vagy nem államtitkár úr? Erre fele­letet várok ? (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget). T. képviselőház! A régi szerződós szerint az Adriánál ki volt kötve, hogy öt százalók­nál többet nem fizethet. Hiszem, megbízik ben­nem a t. képviselőház, hogy a valót mondom,

Next

/
Thumbnails
Contents