Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-686
fiSfi. országos ülés 1901. mftresius 23-án, szombaton. 409 itt van különben előttem, utána nézhetek nyomban. A Lloyd társaság szerződéseiben ki volt kötve, hogy egy bizonyos osztalékon túl nem fizet. Ugyanis a szerződós 31. §-a azt mondja (olvassa): »A külügyminisztérium jóváha,gyá,sa nélkül az osztrák-magyar Lloyd 4°/o-nál magasabb osztalékot nem adhat. Ha. a tiszta, nyereség valamelyik évben az akkori részvénytőke 6°/o-át meghaladja, a mutatkozó többlet a külügyminisztérium és a, társaság között akként osztatik fel. hogy a külügyminisztérium annak 1 /r s-át, a társaság pedig 2 /;i-á,t kapja«. Az Adria szintén ka.p és pedig sokkal bővebb szubvencziöt, mint a. Lloyd. A Lloyd egyik hajójára nem jön 42.000 korona! Nem olvastam ebben a szerződósben sehol hasonló kikötést. Most nézzük meg, t. ház, a jelentés nyomán, hogy hogy 7 áll ilnancziálisan ez a társaság? (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Kérem a t. miniszter urat, legyen oly kegyes, és ellenőrizzen engem adatról-adatra, hogy meggyőződhessen arról, hogy én helyesen idézek. T. ház! Az Adria magyar tengerhajózási részvénytársaság alaptőkéjét az 1891. : XXXI. törvónyozikk 5,000.000 koronában állapította meg. Nézzük meg már most az 1899. év kimutatásait. Üzleti bevételek 2,413.125 korona, üzleti kiadások 2,608.770 korona, jövedelem 944.355 korona. Az állami szubvenczió nincsen az üzleti bevételek között, hanem külön 1.140.000 koronával kitüntetve, azért, mert az üzleti-bevétel után adó jönne, ha ez ott lenne, nem tüntethetné ki az Adria, hogy a, hiánya 192.645 korona-. A társaság ezen nagy hiány daczára 14%-ot fizetett. (Általános mozgás.) Le hogy történt ez? (Halljuk! Halljak! a hal- ás szál só haloldalon.) Ha ez nem a legnagyobb szédelgés . . . (Mozgás ás zaj a ház minden oldalán). Gr. Tisza István : Abban a, mérlegben, a mely alatt az én nevem van, nincsen és nem lehet szédelgés soha! Azt kikérem magamnak ! Mindent szabad ebben a. házban mondani!? (Nagy mozgás és zaj a ház minden oldalán. Elnök csenget). Rakovszky István: T. képviselőtársam félreértett. Ez nincsen a mérlegben. (Derültség a hal- és szélső baloldalon.) Hát ne heveskedjék. Ez nincsen a mérlegből kivéve. A t. képviselőtársam lelkiismerete hasztalan jött emóczióba e perczben. (Derültség a hal- és szélső haloldalon). Tehát kérem, hogy történt ez ? Leírások, 2,413.000 korona jövedelemnél 130.000 korona, Az értékcsökkenés 5,000.000 korona tőkénél, KÉFVH NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. 5,000.000 korona alap vagyonnál, 1,014.183 korona. Hát, t. képviselőtársam, arányban van ez ? Heltai Ferencz előadó: A hajópark-tőke 16,000.000 ! Rakovszky István: De az alaptőke 5,000.000! (Zay a jobboldalon.) Ők 16,000.000-ót szereztek 5,000.000-val. (Zaj és fél kiáltások a balés szélső hal oldalon: 20,000.000!) Elsőbbségi kamatok, a melyek évről-évre alacsonvabbak, 201.000 korona. Ez a társaság 5,000.000 korona alaptőkével szerzett magának 16,000.000 értékű hajóparkot. Ez megvan. Ezt a 16,000.000 értékű hajóparkot terheli egy elsőbbségi kölcsön, a mely körülbelül 5,000.000 koronát tesz ki. A tartalékalap összesen ez idén 1,372.800 korona. biztosítási tartalék 1,907.251 korona, értékcsökkenési tartalékalap 6,419.907 korona : a tartalékalap összege 9,799.958 korona. Evvel szemben egy alaptőke van 5,000.000-val ós a hajóparknak legalább is 50° o-a, Tehát, t. képviselőház, ez a társaság oly jól áll, hogy ha így folytatja a leírásokat, akkor, ha likvidál, két-három évben az egész vagvonát, tőkéjót visszakapja, megmarad 20% leírással talán a befektetés, az ingatlan és a lmjópark és van neki még tartalékalapja manapság 10,000.000 korona; és ennek a társaságnak adnak szubvencziöt! (Mozgás hal felöl). Meszlény Pál: Ezt nem tűrnék sehol ! Csak itt minálunk tűrik! Barabás Béla: Jó lesz levenni a törvényjavaslatot a napirendről! (Zaj.) Rakovszky István: Miért van az tehát, kérdeztem, hogy a- szerződést meg kellett hoszszabbítani? Ezt én, hogy ne legyen újból felháborodás, újságokból olvasom, csak innen tudom; ós ezekben az áll (olvassa): >>Nem ismerjük a társa.ság érdekén kívül más indokát annak, miért szükséges a még csak tíz év múlva, lejáró mostani szerződésnek már most hxísz esztendőre meghosszabbítása. Tovább megyünk! Még csak nem is az összes részvényesek azok, a kiknek sürgős érdekük a szerződós sürgős megújítása,. A dolog tudniillik úgy áll, hogy a >>Wiener Bankverein«-na,k, mint a megboldogult »Országos Bank« jogutódjának szerződésileg biztosított joga van ahhoz, hogy az Adria esetleg emisszió alá kerülő újabb részvényeinek felét al pari átvehesse. Az új szerződés alkalmával elő áll tehát a a társaság és kijelenti, hogy a nagyobb kötelezettségek teljesíthetése czóljából 25.000 darab 200 koronás új részvényt kell kibocsátani. « (Halljuk!) »Tekintve, hogy az Adriarészvények 448 koronával jegyeztetnek, nyilvánvaló, hogy a,z új emisszió felének, 12.500 darab részvénynek névértékben való átvétele
