Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-686

686. Országos ülés 1901. márczins 23-án, szombaton. 399 azért erről a vállalatról olyan kicsinylőleg beszélni talán mégsem lehet. Megjegyzem azt is, hogy ez a gyár azokat a hajókat a zászlótól az utolsó szegecskéig bizonyára nem fogja maga csinálni, de nincs is a világon olyan , hajógyár, a mely az egész hajót mindenestűi maga gyártaná. Angliában majdnem minden fbntosább részt más-más gyárban csinálnak és azután összeállítják a hajót a tulaj dónk ép eni hajógyárban. A fiumei gyárra nézve természetesen, minthogy a gyár kisebbszerű, ebben a tekintetben is úgy áll a dolog, hogy nem mindent maga gyárt. De mit fog csinálni ? A nála, megrendelt hajó gépeit itt Budapesten magyar gyárnál készítteti. A hajókhoz szükséges vaslemezeket a diósgyőri gyár fogja szállítani, ós Fiúméban fogják építeni a hajót. Természetesen azokat a különböző részeket, a melyek pátensek által biztosítva vannak, a melyeket itt meg sem lehet szerezni, a kompletirozáshoz szükséges ily részeket, természetesen Angolországból, vagy'Németországból fogják hozatni, de hogy a társaság ma is tényleg képes hajókat építeni, a mondottakból kiviláglik. Igenis határozottan kívánom, szorgalmazom ós kérem a miniszter mat, tegyen meg mindent, hogy Fiúméban egy nagyszabású hajógyár létesüljön. Hogy azonban egy nagyszabású hajógyárt kapjon Fiume, első sorban kérem a delegácziónak t. tagjait, méltóztassanak évenkint sürgetni a hadi tengerészet vezetőségét, hogy azokat a hajókat, a melyeket a mi pénzünkön is építenek a quóta arányában, necsak a Stabilimento technico-ban és a pólai gyárban, hanem Fiúméban is építsék. Itt azután ne méltóztassék megnyugodni azon cirkuhis vitiozus-ban, hogy ha majd lesz hajógyár, építtetek, a míg nincs, nem építtetek, hanem igenis méltóztassanak rábírni a haditengerészet vezetőséget, hogy először kisebbeket, azután nagyobb hajókat építtessen tényleg a fiumei gyárban, kellő ellenőrzés mellett, mert a míg a haditengerészet szállítását nem biztosítjuk a fiumei hajógyár részére, addig a többi hiábavaló kísérletezés, mert ez adja meg nagy munkáival az alapját. Ezt ajánlom a t. miniszter úr figyelmébe. (Helyeslés jobb felől.) Legyen szabad még egész röviden egy kérdést felemlítenem ós ez vonatkozik a szerződés 31. §-ának első bekezdésére. Nem új ez a kérdés, a melyet szóba hoztam már a szaktanácskozmányban is, ós azért egész röviden kívánom jelezni. A 31. §. első j>ontja azt mondja, hogy az állam ezen, az Adria által bejárt területeken államsegélyben más hajózási vállalatot nem fog részesíteni. Én teljesen elismerem, és pedig annak a veszélynek téve ki magamat, hogy a t. ellenzéki képviselő urak azt mondják, hogy én a monopóliumot támogatom, hogy bizonyos monopóliumot annak a társulatnak, a mely szerződésileg köteleztetik, hogy ezen a vonalon kell neki rendesen hajókat járatni, bizonyos mértókig kell biztosítanunk, mert védenünk kell a konkurrenczia ellen, vagy legalább a kormány maga ne állítson oda, egy második társulatot, a mely szintén teljes rendszerességgel konkurrál. Van azonban egy pont. a melynél azután nem szabad a végletekig menni, a melynél a német »leben, und lében lassen« elvét feltétlenül respektálni kell. A miniszter úr, úgy tudom, kontemplál most egy új törvényt a tengeri szabadhajózás segélyezéséről. Ebben az új törvényben igen helyesen azt tervezi a miniszter úr, hogy mint eddig is és talán fokozottabb mértékben a Fiuméből és Fiúméba irányuló forgalmat istápolni ós támogatni akarja a hazai szabadhajózást üző hajók javára. Már most megengedem, hogy talán a. Szuez-csatornán át délfelé lesz a szabadhajózásnak némi tere; megengedem, sőt tudom, hogy egy pár hajót lehet bizon}^os körülmények közt a Kelet ós Fiume közt kihasználni, de ha nagyobb szabású szabadhajózást akarunk űzni, ha nagyobb szabású szabadhajózást üző flottát akarunk biztosítani, s ha, ez egyúttal a magyar forgalmat kell hogy támogassa,, nem lehet az egész versenyt nyugot felé pure et simple kizárni. Én az illető szakankéten felemlítettem, valamint a közgazdasági bizottság . ülésén is ezt az ügyet: ezért most egyszerűen csak arra kóréin a t. miniszter urat, méltóztassék módot találni arra, hogy ez a 31. §. akkép interpretáltassók, hogy nem fog ugyan a kormány szubvencziónálni egy vállalatot, mely direkt konluuTencziát csinál az x4xlriának egyes vonalakon, hanem azért mégis lehetővé teszi, hogy egyes hajók egyes irányokban évenként egy pár járatot tehessenek. Ez az Adriát nem teszi tönkre, mert utóvégre, ha nem a mi hajóink kapják a fuvart, elviszi az angol, vagy más nemzetiségű hajó. Nem szabad ezt a, 31. §-t annyira szorosan magj^arázni, hogy ott a szabad hajózást üző hajók minden szubvenczióból kizárassanak, ha olyan relácziókban mennek, medvékben az Adri annál is inkább nem, mert mint tudjuk, az Adria szerződésének első pontja, mely a hajójáratokat megállapítja, meglehetősen részletes ós tág fogalmakat tartalmaz ; például a második pont azt mondja: »Fiumóból Leithba, vagy Nyugat-Európa egy más kikötőjébe*. Ezzel az egész Nyugat ki volna zárva. Én azt hiszem, nem nehéz ezt a kórdóst megoldani, maga az Adria-társulat, hogyha egy kis méltányossággal fogja gyengébb kollégáinak vállalatát tekinteni, kény-