Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-686
400 68(5. országos ülés 1901. márczius 23-án, szombaton. telén lesz elismerni, hogy a lében und lében lassen elve szerint nem zárhatók ki egészen a nyugoti forgalomból. Major Ferencz: Ez a legnagyobb monopólium ! Gr. Batthyány Tivadar: A monopólium ezzel megszűnik. Méltóztassanak megvárni, én nem tudom, hogy a t. miniszter úr mit fog erre mondani, ón a miniszter úrral nem beszéltem erről a kérdésről, hanem itt hoztam szóba, mert ezt helyesnek tartom. Ezen megjegyzésekkel, hogy elsősorban az ellenőrzés szakszerűbben teljesíttessék, másodszor, hogy ez a. pont ilyen interpretácziót kapjon, tehát ezen két kórdós helyesebb megoldása mellett, habár elismerem, hogy az Adria szerződésének tartalma nem ideális, mert az ország pénzügyi viszonyai nem engednek alaposabb és szebb rendezést; a törvényjavaslatot általánosságban ós részleteiben elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl ós a középeit.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet uián.) Elnök: T. ház ! A folytatólagos ülést megnyitom. Ki következik? Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház! Valóban nehéz szatírát nem irni. Az egész közvélemény feszült figyelemmel kiséri az összeférheti ensógi törvény revíziójára kiküldött bizottságnak működésót és Magyarország kereskedelemügyi minisztere ezt a pillanatot tartja a legszerencsésebbnek arra, hogy az Adria törvónyj avaslatot betérj eszsze. Én egy súlyos váddal illetem a t. miniszter urat: azzal, hogy oly könnyelműséggel, oly előre meg nem fontoltsággal ez ötévi parlamenti cziklus alatt még egyetlenegy törvényjavaslatot sem terjesztettek be, mint ezt. És daczára, hogy én ezen súlyos vádat emelem a t. miniszter úrral szemben, ezen vád a védelmét is képezi. Mert ha én a*t. miniszter urat nem ismerném személyesen, és ha nem ismerném a körülményeket, hanem ezen törvényjavaslatot, a személyeket és körülményeket nem ismerve, bírálnám meg, csak két föltevésre juthatnék, a melyek a t. miniszter úrral szemben eleve is ki vannak zárva. Az egyik az, hogy äteban a miniszteri székben egy, az ügyeket nem ismerő, tökéletesen tehetségtelen ember ül, vagy hogy az a miniszter meg van vesztegetve. (Mozgás.) Egy ilyen javaslatot csak úgy lehet megvédeni, ha azt mondom a miniszter úrról, hogy könnyelműséggel jár el, a mi az ón meggyőződésem. Súlyos ez a vád a t. miniszter úr ellen, ós így tartozom a t. miniszter úrral, a t. többséggel, de tartozom az egész parlamenttel szemben is állításaimat a t. miniszter úr által beterjesztett indokolás ós a közgazdasági bizottság jelentése nyomán beigazolni. (Sálijuk! Halljuk!) Mielőtt azonban ón ezt tenném, igazságos akarok lenni. (Halljuk! Halljuk!) Ezért az árnyékot és fényt egyenlően akarom elosztani. Ha súlyos volt a vád a miniszter úr ellen, nagyon örülök, hogy a közgazdasági bizottság irányában elismerésemet fejezhetem ki. A közgazdasági bizottság, a mely oly nagy tehetségű, a mely a theoria terén ópúgy, mint a közgazdasági tevékenység terén kitűnően jártas férfiakkal rendelkezik, mint Lánczy Leó, Matlekovits Sándor ós Rosenberg Gyula úr, szerencsésen elkerülte, hogy ezeknek közgazdasági tehetségeit igénybe vegye, hanem a t. előadó urat szerencsés kézzel választotta ki, a kiről legnagyobb ellensége sem mondhatja azt, hogy szerződéses viszonyban áll a kormánynyal, vagy hogy az Adriával bármily összeköttetésben volna. (Nagy derültség.) De ha a t. előadó úr ebben a remek jelentésben megmagyarázta nekünk, mily nagy érdemeket szerzett a t. miniszter úr, mily nagy érdemeket szerzett a kormány ezen javaslatnak beterjesztésénél, hogy mily előnyös ez az országra nézve : hálátlan volt, mert nem mondotta meg és nem emelte ki, hogy kinek köszönhetjük mi azokat a nagy vívmányokat, a melyek ezen szerződésben le vannak téve. Biztosan gróf Tisza Istvánnak, Rosenberg Gyulának, Matlekovits Sándornak, Lánczy Leónak, a kik az igazgató-tanácsnak tagjai voltak akkor, a mikor ezen szerződós tárgyalás alatt volt és a ő nyomatékos befolyásukat, közgazdasági tevékenységüket az Adria-tanácsban érvényesítették, hogy ez az ország ily nagy előnyökhöz jusson. Itt egy szerződós fekszik előttünk, mely tényleg és jogilag még tíz évig fennáll ós a t. kereskedelemügyi miniszter úr mégis beterjeszt egy javaslatot, mely ezt a szerződóst tíz évvel hosszabbítja meg. Ezen szerződésben új íinancziális kedvezményekben részesíti ezt a társaságot ós az indokolásban következőleg akarja megvédeni álláspontját. (Halljuk! Halljuk!) Nehéz, hosszadalmas munkát kívánok most végezni a t. ház előtt, ós ezért az ügj érdekében kérem figyelmüket, mert ón lépésrőllépésre köteles vagyok a ház előtt beigazolni nehéz, súlyos vádamnak valódiságát ós jogosultságát. (Halljuk! Halljuk!)
