Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-686
392 fiSO. országos ülés 1901, márczius 23-án, szombaton. zet le a hivatalszolgákig 99°/o-ban nem magyar, legnagyobb részben osztrák. Meszlény Pál: Sinecuranda! (Élénk derültség a hal- és szélső baloldalon.) Páder Rezső: A haszon háromnegyed része Ausztriába megy. És ezért kapja a magyar királyi czímet és ezzel nagy prestige-et a külföldön, mert a czímben ki van domborítva az, hogy állami szolgálatban van, s nagyon természetes, ha hajói rozogák, ha szégyenletes állapotban vannak, és ha nem teljesítik a kötelezettségeket, az viszont a magyar államnak és a magyar királyságnak szégyenére és gyalázatára válik. (Igaz! Úgy van! a haloldalon.) Most az a helyzet, a, mint én a különféle dolgokat összevetem, hogy az Adria-társaság csali olyan magyar királyi, mint a milyen selmeczbányai a múltkor itt említett Bretsehneider-féle czipőkereskedés. Ott is csak a firma sekneczbányai, a portéka idegen. Itt is a magyar királyi czírn csali reklámcsinálá,sra használtatik, ós, a mint előbb mondottam, ürügyül például a konzuláris illetékeknek meg nem fizetésére ; egyúttal pedig takarja az Adriatársaságnál levő idegen és osztrák üzleti manipulácziókat. Azt hiszem, t. ház, mindez elég okúi szolgálhat arra, hogy a törvónyj a vaslat elfogadása ellen nyilatkozzam. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső haloldalon.) Molnár Antal jegyző: Gróf Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt magára a tárgyra áttérnék, tekintettel a napirenden levő összeférhetetlenségi kérdésre, egész röviden egy személyes megjegyzést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) A múlt napokban, midőn Rakovszky István t. képviselőtársam itt a házban az Adria ügyében interpellált, szóba: hozta az Adria társulatnak képviselőházi tagjai közül azokat, a kik ott igazgatók. Ekkor Thaly Kálmán t. kójiviselőtársam közbeszólt és közbeszólásával azt. jelezte, mintha én az Adria társulatnál szintén igazgatói állást foglalnék el. Minthogy legbensőbb meggyőződésem szerint akarok itt a házban beszólni s ezen meggyőződésem alapján kénytelen vagyok egynéhány pontban a félhozott vádakkal szemben az Adriát megvédeni: kénytelen vagyok minden kételynek ós félreértésnek kizárása végett előre is kijelenteni, hogy mióta én ezen t. háznak tagja, vagyok — tehát immár 9—10 óv óta —- a,z Adria társulatnak semmiféle, sem igazgatója, sem egyéb alkalmazottja nem voltam, nem vagyok, nincs semmi érdekeltségem e társulatnál, és így Thaly Kálmán t. képviselőtársamnak a múltkori közbeszólása tévedésen alapúit. (Helyeslés jobhfelől és a középen.) Rakovszky István: A bárczája megvan már! Gr. Batthyányi Tivadar: Megvallom, nagy élvezettel hallgattam a minap Pichler Győző t. képviselőtársamnak igen szellemesen és szépen előadott beszédjét, a melyben különösen az Adria hisztorikumát ismertette. De bátor vagyok t. képviselőtársamat figyelmeztetni, hogy nem mondott el mindent azokból a hibákból, a melyek az Adria alapítása körül felmerültek. Nem mondta el a leo'nae'vobb hibát, hogy épen az alapításkor, akkor, a mikor az Adria társulat magyarrá lett, minő rossz hajókat, minő drágán vettek meg. (Úgy van! hal fél öl.) Molnár Jenő: Majd el fogom én mondani ! (Derültség.) Gr. Batthyány Tivadar: Nagyon érdekes lesz ! Ez egyszerűen történelem. De ez nem tartozik a mai kormánynak működése körébe. (Igaz! Úgy van! a középen.) Fel lehet ezeket a dolgokat itt hozni, de a mai kormányt evvel a. váddal illetni, vagy e tekintetben bármiképen kritika tárgyává tenni, szerintem nem lehet. (Ugy van! Úgy van! jobbfelöl és a középen.) T. képviselőtársamnak azonban kénytelen vagyok a dolog történelmi részére nézve egy téves állítását egész röviden helyreigazítani. T. képviselőtársam ugyanis úgy állította oda a, Lloycl közös szerződósének megszüntetését, mintha az nem valami örvendetes magyar vívmány lett volna, hanem mintha a Lloj-d követelte volna azt ós mi egyszerűen csak beadtuk volna a derekunkat a Lloyd előtt. Én így értettem, t. képviselőtársamnak a felszólalását. Ha így méltóztatott értelmezni, akkor nem jól van informálva a t. képviselő úr. Én véletlenül akkoriban boldogult Baross Gábornak egyik szerény munkatársa, Apoltam ebben az ügyben. Nem fogom a t. ház idejét avval is igénybe venni, (Halljuk! Halljuk!) hogy hosszadalmasan ismertessem ezt a kórdóst, hanem merem állítani, hogy már gróf Széchényi Pál miniszter és utána Baross Gábor éveken át igen nagy buzgalommal törekedtek arra, hogy ezen szerződós megszűnése lehetővé tétessék; taktikázniok kellett, az igaz, ele végre Baross Gábornak sikerűit oly helyzetet teremteni, hogy a Lloyd közösségét meg kellett szüntetni. (Úgy van! jobhfelől.) Bármint legyen is azonban a dolog, tény mégis az, — és ezt nem lehet elvitatni, — hogy a közösség megszüntetésének időpontja képezi a mi kereskedelmi gőzhajózási tengerészetünk fejlesztésének kiindulási pontját. A míg a
