Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-686
686. országos ülés 1901, márczins 23-án, szombaton. 389 mondom, rájuk bizom azokra az urakra, a kik az üzletvilágbán, a kereskedelmi téren jártasabbak, szakértőbbek, mint ón; ós ezt meg is várhatja tőlünk az ország, főkép azoktól, a kik közgazdasági tevókenységökkel olyan nagyra, vannak. Én szorítkozom tisztán aggodalmaim előadására, a melyeket a fenforgó körülményekből ós a rendelkezésemre álló adatokból merítettem, a melyeket mint e téren laikus is táplálok ós a melyeket a szokott lapidáris rövidséggel el fogok mondani. Mindenekelőtt felemlítem, hogy az » Adria*társaság már eddig is nem mutatta magát elég méltónak és érdemesnek az állam nagymérvű, dédelgető támogatására. Az ?> Adria «társaság sok tekintetben nem teljesítette kötelezettségeit. Panaszokat hallottam időközben, — megjegyzem, hogy főképen mióta képviselő vagyok, mert a korábbi években ez iránt kevésbbó érdeklődtem, — figyelemmel kisértem az erre vonatkozó panaszokat, ós azokból látom, hogy az »Adria«-társaság a hajók tekintetében nem felelt meg a követelményeknek ; hajói nem A'oltak elég szolidak, elég tiszták és kényelmesek, ós az azokon levő rendetlen viszonyok sok elégedetlenségre adtak okot. A fiumei kereskedők is többször feljajdultak azért, mert a Fiumében megjelent ós elindulásra kész hajók nem fogadták el teljesen az ő árúczikkeiket; hogy voltak sokszor hajók, a melyek csak félig vagy negyedrészben megrakodva indultak el a fiumei kikötőből, mert útközben más állomásokon külföldi rakományokra és ezek után nagyobb viteldíj jövedelmekre számítottak. Ez pedig nem volt jogos spekuláczió, t. ház, mert az » Adria,* társaság elsősorban a magyar kereskedelmi érdekek kiszolgálására volt rendelve ós kötelezve. (Úgy van! Ugy van! bal felől.) Máskor viszont oly panaszokat is hallottam ós olvastam, hogy az » Adria*-társaság hajói túlságosan is megrakodtak úgy, hogy egészen oldalt dőlve, veszedelmes állapotban indultak el. Ez különben csak azt bizonyítja, hogy az ottani révhivatal nem teljesíti eléggé kötelességót. Panaszok merültek fel a hajók szégyenletes állapota miatt; a földközi-tengeri-, atlantioczeáni- és főként a brazíliai hajójáratok kritikán aluli volta és nagyfokú pontatlansága miatt. Mindig feltűnő volt továbbá az Adriaitársaság idegenkedése a magyar ipartól és a magyar üzemektől. Hentaller Lajos: A ruggyantát itt veszik ! (Derültség.) Páder Rezső: Nem is említve azt, hogy hajóikat a külföldön készíttették, a javítási munkákat is ott végeztetik, pedig idegen, külföldi vállalatok is elismerték e tekintetben a magyar ipar derókségét, sőt megrendeléseket is tettek hazai vasműveknél és üzemeknél. Ezt az »Adria«-társaság tekintetbe vehette volna. Hiszen itt a képviselőházban is felhozta Farbaliy István t. képviselő úr, — ha jól emlékszem, a költségvetési vita alatt, vagy talán már ta,valy, — hogy az * Adria*-társaság a magyar ipart egyáltalában figyelembe nem veszi. (Úgy van! bal felöl.) Nézetem szerint okvetlenül ki kell terjeszteni a figyelmet az -Adria*-társaságnak szocziális szempontból való A-iselkedésére is,. . . (múljuk! Halljuk! bal felöl.) Rakovszky István: Halljuk a szocziális oldalát! Ez érdekes! Páder Rezső . . . ha már szerződésre lépünk e társasággal. Az »Adria*-társaságnál a hajószemélyzet értesülésem szerint (Halljuk! Halljuk!) nem részesül elég humánus elbánásban. (Úgy van! ügy van! bal felöl.) Különösen a személyzet élelmezésére és ellátására vonatkozólag az »Adria*-társaság nagyfokú smuczigságokat (Derültség. Úgy vau! Ugy van! balfelöl.) ós olyan praktikákat engedett meg magának, a melyek következtében sokszor megtörtént, hogy a hajószemélyzet éhséget szenvedett, (Úgy van! Úgy van! Gyalázat! kiéil fások balfelöl.) vagy ha ezt nem akarták nézni az ellátást kezelő tisztek, vagy hajóparancsnokok, akkor kénytelenek voltak a hiányt saját erszényükből pótolni. (Felkiáltások bal fel öl: Szégyen ! Gyalázat!) Azonkívül a tisztikar nemcsak, hogy igen alacsony fizetésben részesül, de lakbére sincs; nincs továbbá szolgálati pragmatikája sem, és még sok más tekintetben, főkép pedig a, nyugdíj tekintetében is hátrányban van a »Llo} T d«-társaság alkalmazottaival szemben. A közgazdasági jelentós mellé csatolt mellékletek közül a 12. szánni kimutatás 166.400 koronát mutat ki nyugdíjalap gyanánt. Molnár Jenő: Húsz esztendő alatt! Páder Rezső." Húsz év alatt csak enynyire szaporodott a nyugdíjalap, 160.000 koronára. De úgy hallom, hogy nyugdíja voltaképen nincsen ós csak nyomorúságos kegydíjakat adnak egy-két elszegényedett, munkaképtelenné vált egyénnek. Ezeket a szocziális szempontokat nem látom a szerződésben eléggé méltányolva, és kellőképen biztosítva. Feltűnő mindenesetre az a körülmény, hogy ámbár az új szerződés szerint a támogatási főösszeg csak az eddigi, a régi marad, az »Adria*-társaság mégis több kötelezettséget ^vállal magára, nevezetesen a hajójáratok tetemesen megszaporíttatnak. Es ez képezi tulaj dónk épen a. kormánynak legerősebb érvét a javaslat támogatására. De ha meggondol-
