Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-670

go ö'ö- országos ülés 1901. Ebből keletkezik aztán, hogy mindenki a könnyebb végét keresi a dolognak, az olcsóbb babérokat, ós a gyengébb elemek érvényesülhetnek az erősebbek rovására. Most fődolog az ügyviteli szabályok. (Helyeslés.) Ezek szentek és sértetlenek ; a ki'az ügyviteli szabályokat és az adminisztráczió körébe vágó rendeleteket ismeri és könnyű szerrel alkalmazni tudja, az már kapaczitás. Emelkedhetik jobban, mint a ki tekintetét a törvénynek, igazságnak, jogtudománynak elveire függeszti ós a tolongásba nem elegyedik. Ha valamely jogi elv, vagy a törvény megsértetik, ez még eo ipso nem von maga után fegyelmi eljárást, mert ebbe hivatalból bele szólani nem lehet, a mennyiben az a birói függetlenség megsértését képezné, az ügyviteli szabályok megsértése azonban a fegyelmi eljárást, vagy figyelmeztetést, nagy elnöki dorgatoriumot már mindjárt maga után vonja. (Helyeslés.) Ezért aztán az átlagos birák behatóbban tanulmányozzák az ügyviteli szabályokat és az adminisztracziónális rendeleteket, mint a. jogtudományt, és bár ezeket is feltétlenül ismerniük keh. mindazon által a magam részéről én azokat, a kik jeleskednek az adminisztráczió és az ügyviteli szabályok terén, csak úgy részesíteném előnyben mások felett, ha egyelt tulajdonokkal is jeleskednek. Eimek a rendszernek, mely ügyes beámtereket kivan termelni, az lett aztán az eredménye, hogyha végig nézünk az albirák lisztáján, teméntelen doktor juriszt látunk pretereálva. Volt idő, mikor doktor juriszok a soronkivűli előléptetés reményében számosan léptek igazságügyi szolgálatba, de aztán rájöttek, hogy 6—8 évi albiráskodás mellett ott vannak, a hol egyszerű államvizsgával ós birói vizsgával belépett kollegáik, sőt ezek előbb vannak, mert négy évi tanfolyam bevégzése után beléptek a bírósághoz, míg amazok doktorátumuk miatt később tehették azt. A joggyakornokok és aljegyzők kara egyenesen kevés doktor juriszt bir kebelében, mert ezek a fiatal emberek belátták, hogy felesleges doktorátusi vizsgákra költekezni is, a mennyiben ezzel gyorsabb előléptetésre nem jutnak. Nem mondom azt, hogy valami szörnyen imponálna az, hogy valaki doktor jurisz, de az okvetlen következik belőle, hogy az illető fiatal ember tetemes erőfeszítést tanúsítson és látköre okvetlenül szélesebb, — átlagokban beszólek, — mint azoké kik megállottak az államvizsgánál vagy egy államvizsgával mentek sbriiiir 28-án, csütörtökön. a birói vizsgára. (Úyy van '. Úgy van! ctt jobboldalon.) Ha a joggyakornokok, aljegyzők, jegyzők látják, hogy a szigorlatok letétele feltétlenül . biztosít nekik előnyt, meggyőződésem az, hogy addig, míg a jelenlegi jogtudományi oktatás rendszere megváltozik, sok fiatal ember, a kiket most a csalódott doktor juriszok lebeszélnek, vagy pedig példájukkal elriasztanak a szigorlatokra készüléstől, kedvet kapnak a tanulásra és a magok elméleti tovább kiképzésére. Ez pedig nagyon üdvös fog lenni, mert habár igaz is, hogy. a fiatal emberek megfelelő gyakorlati kiképzést nyernek ma a bíróságoknál, mindazonáltal a magasabb. elméleti kikópzettsóg emelőleg hathat a bíróság jogászi színvonalára.. Felhívom a t. igazságügyminiszter figyelmét azon körülményre is, hogy azon birák, kik bűnügyekkel foglalkoznak, gyakran előnyben vannak részesítve a polgári birák felett, . már pedig az kétségbevonhatlan, hogy az utóbbiak nehezebb talajon dolgoznak. Az ügyészek pótlókot kapnak, a mit azonban nem ellensúlyoz az. hogy áthefyezhetők, mert ez csak ritkán fordul elő. (Helyeslés.) A vizsgálóbirák is pótlékot kapnak, míg a királyi törvényszékek polgári felebbviteli tanácsának elnökei ilyennel nem bírnak. A pótlókot pedig ezek is megérdemelnék, és viszonosság szempontjából ki lenne most már a bűnvádi ügyek felebbviteli tanács elnökeire és a vógtárgyajási elnökökre is terjesztendő. Negyven éve működöm a törvénykezés terén, ós így ismerve a birák sanyarú anyagi helyzetét, hogjr a kik például családos emberek, adóságokkal küzdenek, a hónap elsejének közeledését ujjaikon számítják, hogy a hónap. végéig nyakukra, nőtt kontóikat kifizethessék ós családjukkal tovább tengődjenek. — nem zárhatom be felszólalásomat a nélkül, hogy kérve ne kérjem az igen tisztelt igazságügyiminiszter urat, a ki iránt a legnagyobb várakozással ós a legteljesebb bizalommal vagyok, hogy segítsen a birák sanyarú anyagi helyzetén. Minden fillér, a mit erre a czólra fordít az ország, a. legbúsásabb kamatokat hozza meg, mert ha a magj^ar igazságszolgáltatás mintaszerű, akkor már megvan az országnak a külföld előtt teljes hitelképessége, és ha féltett kincse lehet egy nemzetnek a hadserege, féltett kincse lehet épen oly joggal birói kara is. Mielőtt azonban ezen felszólalásomat befejezném, kérem, engedje meg a t. ház, hogy egy kis kitérést tehessek és reflektálhassak